> magyar > Climate Encyclopaedia > Felhők & Részecskék > Alap > 1. Felhők > - Víz a légkörben
|
 |
Felhők & RészecskékAlap |
Víz a légkörbenA víz az egyetlen olyan anyag, ami a természetben 3 formában létezhet: folyadék (óceánok, folyók, tavak…), szilárd (jég, hó…), és gáz (vízpára). A légkörben nem csak levegő található, hanem vízgőz is, ami láthatatlan és szagtalan. A légköri víz a Földön található vízkészlet kevesebb, mint 0.001 %-a, de az éghajlat fontos résztvevője. Nézzük meg a víz légkörben betöltött szerepét, és hogy milyen felhők képződnek belőle. |
|
Mikor vizet iszol, a víz folyékony formában van, melyet folyadékállapotnak hívunk; amikor jégkockát rágcsálsz, a fogaid tudják, hogy a víz szilárd. De a víz gázállapotban is lehet, például a víz a szabad molekulák esetében, amit gyűjtőnéven úgy ismerünk, mint vízpára vagy nedvesség. Amikor a víz a folyadékállapotból vízgőz állapotba kerül, a folyamatot párolgásnak nevezzük. Ez történik akkor is, mikor az ágynemű szárad. Vagy mikor hajszárítót használsz: a hajad vizes volt, s most száraz. A víz eltűnt?! Valójában még mindig a fürdőszobában van, de a levegőben. A hajszárító magas hőmérsékletének köszönhetően a vízfázis vízgőzfázisba változott, amit párolgásnak nevezünk! |
|
A kondenzáció az "ellentétes folyamat": amikor a vízgőz folyadékká válik. Fürdés után, a fürdőszoba tele van gőzzel, vagy vízpárával. A meleg gőz kicsapódik a hideg fürdőszobai tükrön, visszatér folyadék állapotba: vízcseppeket láthatsz a tükrön. |
 |
|
|
1. Párolgás és kondenzáció. Szerző: J. Gourdeau
|
Soha nem sétálhatsz a felhőn, mivel az csak víz a levegőben: a felhők vízgőz cseppekké, vagy jégkristállyá való átváltozásából alakulnak ki, amelyek elég könnyűek ahhoz, hogy lebegjenek a levegőben. Amikor a vízgőzt tartalmazó levegő lehűl a harmatpontig, a vízgőz lecsapódik látható cseppek formájába, amiket már felhőnek nevezünk. Más szavakkal, mikor a hőmérséklet csökken, a harmatpont az a pont, aminél a kicsapódás, vagy a páraképződés megtörténik. Később látni fogjuk a felhők kialakulásának folyamatát. Ahhoz, hogy felhők képződjenek, a víz mellett apró részecskékre is szükség van, amikre a vízgőz kicsapódhat, ezeket a részecskéket cseppképző magvaknak vagy kondenzációs magoknak nevezünk. A 2. fejezetben meg fogjuk beszélni, hogy ezek a részecskék hogyan segítik elő a felhőképződést. |
|
|
|
Csapadéknak nevezzük a felhőkből kihulló vizet, ami lehet eső, vagy hó, vagy jégeső… Némely felhőben a kicsi cseppek ütközések révén egyesülnek, és nagyobb cseppet alakítanak ki. Mivel a cseppek egyre nagyobbak lesznek, (térfogatuk körülbelül milliószorosra változik), túl nehezek lesznek ahhoz, hogy a levegőben maradjanak, így kihullnak, és így keletkezik az eső. |
|
Azon felhőknél, ahol a környező levegő hőmérséklete 0°C alatt van, jégkristályok keletkeznek. Ezek a kristályok a túlhűlt vízcseppekből keletkeznek (a víz 0°C alatt is folyadék állapotban marad), a méretük növekszik, amikor a vízcseppekből származó vízgőz kikristályosodik a jégkristályokon. Mikor a jégkristályok esnek, ütközhetnek, és így nehezebbé válnak. Amikor a jégkristályok már túl nehezek a lebegéshez, lehullanak a földre. A kristályok hóvá válnak, vagy ha a levegő, amin keresztül hullanak melegebb 0°C-nál, esőcseppek keletkeznek. |
|
3. Jégkristályok (© Rasmussen and Libbrecht , Y. Furukawa, www.snowcrystals.com) |
VízkörforgásKépzeld el, hogy ugyan azt a vizet iszod, mint amit a dinoszauruszok ittak! Valóban, a bolygónkon a víz folyamatos körfolyamatban van. Most már tudod, hogy amikor a víz elpárolog, a keletkezett vízgőz felemelkedik, lehűl és felhővé kondenzálódik. A felhők a felszín fölött mozognak, és csapadékot adnak. A víz kitölti a tavakat, patakokat és folyókat, és végül is visszafolyik az óceánokba, ahol a párolgás újra elkezdi a folyamatot. A víz behatol a talajba is (a víz 11%-a). A növények levelein lezajló párolgás is fontos a vízkörforgásban: a növények a talajból vizet vesznek fel, a víz a gyökerektől a törzsön keresztül a levelekig halad, ahol elpárologhat. Ezt a folyamatot párologtatásnak nevezzük. |
|
|
Az oldalról: |