|
|
A légszennyezés káros hatásaiA légszennyezésnek mind globális, mind lokális hatásai is vannak. Káros anyagokat bocsátunk a légkörbe, amik a szél révén átlépik az országhatárokat. Ennek következtében nemzetközi összefogás szükséges, hogy a levegőminőséget meg tudjuk javítani.
|
A levegőszennyezés globális káros hatása magában foglalja például a fokozott üvegházhatást, vagy az ózonlyukat. A szmog és a savas esők a leginkább ismert lokális hatások, és főleg azokat az embereket érintik, akik városi területen laknak. A levegőszennyezés fenyegeti az egészségünket és gazdasági károkat is okozhat.
|
|
Szenteljünk több figyelmet a városi levegőszennyezésnek. A különböző forrásokból származó kibocsátásoknak köszönhetően, a következő anyagok találhatók meg a városi levegőben: kén- és nitrogén-oxidok, szénhidrogének (főleg a finomítókból és a közlekedésből), szénoxidok, nehézfémek (közlekedésből és az iparból), por és korom. Azonban az egyes szennyezők részesedése a teljes légszennyezésből változik; például a fejlett országokból kibocsátott kén nem játszik főszerepet többé. A szennyezőanyagok levegőbeli koncentrációja (ami a szennyezőanyag imisszió eredménye) határozza meg a levegőminőséget. |
SzmogSok városban a légszennyezés túllépi a megengedett koncentrációt, és akkor az úgynevezett szmogriadót kell kihirdetni. A "szmog" szó az angol füst és köd szavakból származik (smoke + fog). A szót 1911 körül Harold Des Voeux fizikus találta ki. Kétfajta szmog létezik: |
- Los Angeles-típusú szmog (fotokémiai szmog), napfényes napokon intenzív közlekedés mellett fordul elő. A kipufogógázból a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének (változó antropogén és biogén forrásból) reakcióba lépnek a napfény jelenlétében, és ártalmas gáz és aeroszol keveréket hoznak létre. A fotokémiai szmog ózont is tartalmaz (nevezetesen troposzférikus ózont), formaldehideket, ketonokat és PAN-t (peroxiacetil nitrátok). Az ózon a sztratoszférában 12 ppm-es koncentrációjú értéket is képes elérni, azonban a Föld felszínén a 0,04 ppm-et nem szokta meghaladni. A fentiekben említett anyagok mindegyike ingerli a szemet és károsítja a légzőrendszert. Hatással vannak a növényzetre is. Ez a típusú szmog fordul elő inkább a nagyvárosokban nyaranta. Ez helyettesíti a London-típusú szmogot számos városban valamilyen módon 1960, Nyugat-Európában 1980 óta. |
|
|
Por és koromTovábbi káros anyagok a városok levegőjében a por és a korom. 1999-ben például a 10 mikrométernél (PM10) kisebb átmérőjű anyagok koncentrációja Londonban 21.8 µg/m3, Budapesten 29.5, Rómában 43.3, Sevillában 44.4 és 45.4 Krakkóban. Összehasonlításként Krakkóban az 1970-es és 1980-as években az évi átlagos koncentráció meghaladta a 100 µg/m3-t és télen még a 200 µg/m3-t is, köszönhetően az acélgyártásnak és az erőműnek. Ezeket a gyárakat modernizálták azóta és a termelésük is csökkent, így a levegő minősége jelentősen javult.
|
HatárértékekMinden szennyezőnek van egy megállapított koncentráció határértéke, amelyet nem szabad túllépnie. Máskülönben a légszennyezés káros és veszélyes lehet az egészségünkre és akár az életre is. Az EU országainak a légköri határértékeit és riasztási küszöbértékeit 96/62/EC számú tanácsi direktívában 1996. szeptember 27-én fogadták el. A részleteket 3 tanácsi direktíva tartalmazta: 1. 1999/30/EC 1999. 04. 22.; 2. 2000/69/EC 2000. 11. 16., és 3. 2002/3/EC 2002. 02. 12. |
|
|
A nitrogén dioxid (NO2), kéndioxid (SO2), ólom (Pb) és a10 µm-nél (PM10) kisebb átmérőjű anyagok határértékei évi átlagos koncentrációban vannak megadva. Ez azt jelenti, hogy egy adott napon a koncentráció lehet magasabb, mint a határérték, míg más napokon lehet sokkal alacsonyabb, de éves átlagban alatta kell maradnia. A SO2 és a Pb határértékei jóval alacsonyabbak, mint a NO2 és a PM10 esetében, mivel ezek az anyagok még kis mennyiségben is nagyon károsak az emberi egészségre. |
Az ózon (O3) és a szénmonoxid (CO) határértékei 8 órás átlagos koncentrációként vannak megadva. Ezek a gázok kis mennyiségben és rövid kitettségi időszak alatt (a kitettség az az idő, ami alatt az emberek belélegzik a szennyezett levegőt) is nagyon mérgezőek az emberekre. Láthatod, hogy az engedélyezett ózonszint sokkal alacsonyabb, mint a szénmonoxidé. A felszín közelében lévő ózon, ami általában fotokémiai szmog révén keletkezik, káros ránk nézve, ellenben a sztratoszférában lévő ózonnal, ami védi a földi életet. |
|
|
Riasztási szintA NO2, a SO2 és az O3-nak, a határértéken kívül is van riasztási értéke. Ezek 1 órás átlagos koncentrációértékek. Ha ezeket az értékeket meghaladja a mért érték, a helyi hatóságnak először tájékoztatni kell a nyilvánosságot erről, és utána végrehajtani egy olyan cselekvési tervet, amely révén csökken a levegőben lévő szennyezőanyagok koncentrációja, például a közlekedés korlátozása a városban, az ipari termelés csökkentése stb. |
Kapcsolódó oldalak: Az erősödő üvegházhatásról és az ózonlyukról további információt itt találhatsz:
|
Az oldalról:szerzők: Pawel Jezioro, Anita Bokwa - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország |