> magyar > Climate Encyclopaedia > Városok éghajlata > Haladó > 1. Levegőszennyezés > - Üzemanyag elégetés
|
 |
Városok éghajlataHaladó |
Az üzemanyagok elégetése az energiatermelésben és a szállításbanAz energiatermelés és a szállítás számos anyag emisszióját okozza a szén, gáz, olaj és különféle üzemanyagok elégetése révén. Minden üzemanyag előállít valamilyen, csak egy kicsit különböző vegyi összetételű szennyezést. |
|
Az elektromos áramot világszerte főleg az olaj, szén és a földgáz elégetéséből nyerjük. Ezeket a folyamatokat nagy mennyiségű, különféle légszennyezőanyag kibocsátása kíséri, a felhasznált anyagtól függően. A földgáz meglehetősen tiszta üzemanyag, a gázolaj (az egyik üzemanyagtípus) széndioxid, kéndioxid (SO2) és nitrogén-oxid (NOx) kibocsátást okoz, de a szén elégetése a legrosszabb. Gáz és por kibocsátás is jár vele. A kibocsátott gázok SO2, NOx, CO (szénmonoxid), CO2, és a por nehézfémeket tartalmaz (ólom, cink, kadmium). A szerves üzemanyagok elégetése révén 1998-ban egész Európában körülbelül 5,670,000 ezer tonna CO2 került a légkörbe. A szerves üzemanyagok közül a kéntartalom a legmagasabb a szénben, de jelentősen változik a szén típusától függően. Az energiatermelésből származó kénkibocsátás jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz (lásd a "Savas esők eredete" részt).
|
 |
|
|
1. Energiatermelés és levegőszennyezés
|
|
Néhány országban az elektromos áramot döntő hányadban szerves üzemanyagoktól eltérő forrásból nyerik, ami jelentősen javítja a levegőminőséget, mind regionális, mind globális skálán. Például, Franciaországban az elektromosság mintegy 65%-át atomerőművekből nyerik, Norvégiában pedig az energia több mint 90%-át vízierőművek szolgáltatják.
|
 |
|
|
2. Városi közlekedés és a légszennyezés
|
A szállításnak jelentős része van a globális légszennyezésben, és a legfejlettebb országokban még az az ipar részesedését is túllépi. Globális skálán az autók minden évben mintegy 300 millió tonna mérgező gázt bocsátanak ki a légkörbe. A benzinszármazékú üzemanyagokkal működő autók motorjából olyan gázok kerülnek ki, melyek CO-ot és NOx-ot, szénhidrogéneket, SO2 –őt és szilárd részecskéket tartalmaznak. Ha a motor gázolajjal működik (Diesel-motor) kevesebb toxikus gázt bocsát ki (pl. 20–szor kevesebb CO-t, 8-szor kevesebb szénhidrogént), de több kormot. Európában és Észak-Amerikában a légköri NOx mennyiségének csak 10%-a származik természetes forrásból; a fennmaradó 90% főleg a szerves üzemanyagok magas hőmérsékletű égéséből származik, pélául az autók motorjaiból (1,200-1,800°C). A szállítás nagy mennyiségű ólmot juttatott a légkörbe, különösen 1940-1960 között, amikor ólmot adtak az üzemanyagokhoz, hogy javítsák az égést a motorban. Később ólmozatlan üzemanyagot vezettek be, először az USA-ban, és ez fokozatosan felváltotta az ólmot tartalmazóakat. Az 1970-es években egy buszmotor 1 óra alatt körülbelül 1000 m3 gázt termelt, ami 3.5 g ólmot tartalmazott (ami 3500 µg/m3). Hogy összehasonlíthasd: ma az EU-ban a megengedett szint 5 µg/m3 a levegőben (nem a kipufogógázban!) 30 perc átlagában. Azonban, különösen a fejlett országokban ólommentes benzint használnak, és ennek következtében a szállítmányozási szektor ólomkibocsátása jelentősen csökkent. Az ólom és más nehézfém hatásai az embereken csak meglehetősen hosszú idő után láthatóak, mivel felhalmozódnak az emberi testben és fokozatosan jelentkezik hatásuk. |
|
|
Az EU-ban az ólmot tartalmazó benzin forgalmazása 2000 óta tilos. Továbbá a gázolajjal működő motorok nem bocsátanak ki ólmot. A közlekedésből származó por nemcsak az üzemanyagok égetéséből származik, hanem az utak felszínének és az autók gumijainak darabjaiból. Ma már a legtöbb autó katalizátorral van felszerelve, ami jelentősen csökkenti a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségét. Másrészt az autók száma még növekszik, még lényegesebbé téve a kibocsátást. Delhi példája azt mutatja (lásd a fenti ábrát), hogy a népességnövekedést hogyan kíséri az autók számának növekedése. A következő ábra azt mutatja, hogy Delhiben a fő szennyezőanyagok a szállításból (NO2), és nem az energiatermelésből (SO2) származnak. Továbbá a katalizátorok nagyon kis méretű nehézfém például platina, palládium és ródium részecske kibocsátást okoznak, melyek hatása a természetes környezetre még nem ismert. |
|
|
|
Másik fontos légszennyező forrás a közlekedésben a repülés. Egy sugárhajtású repülőgép annyi gázt bocsát ki, mintha 7000 autó működne egyszerre. Ellentétben az autókkal, a repülők a szennyezőanyagot a felső légkörbe is eljuttatják, és még befolyásolják a sztratoszférikus ózont is.
|
 |
|
|
5. Légi közlekedés és a légszennyezés
|
|
Kapcsolódó oldalak: Olvass arról, hogy a repülőgépek hogyan juttatnak szennyezőanyagokat a felső légkörbe: |
|
Az oldalról:Szerzők: Pawel Jezioro, Anita Bokwa - Jagiellonian University - Krakkó / Lengyelország
|