> magyar > Climate Encyclopaedia > Élelmiszer & Éghajlat > Haladó > 1. Múlt és jelen > - termények
|
 |
|
TerményekA szélsőséges meteorológiai események, amennyiben kapcsolatosak az El Niño jelenséggel, más nagyskálájú tényezővel, vagy egyszerűen az éghajlati rendszer természetes kaotikusságával, erősen káros hatásal lehetnek a teméseredményekre. A szélsőséges időjárási események terméseredményekre gyakorolt hatásai lehetnek közvetlenek, közvetettek, vagy mindkettő.
|
|
A magas hőmérséklet közvetlenül növeli a növények vízigényét a talajok evaporációjának és a növények transpirációjának (a folyamat úgy ismert, mint evapotranspiráció) növekedésén keresztül, valamint a légkör vízmegtartó kapacitásával.
|
 |
|
|
1. Energiacsere a növényzet és a légkör között.
|
|
Indirekt hatást hozunk létre, amikor magas hőmérséklettel siettetjük a talajban a szerves anyagok lebomlását, ami viszont alacsony szervesanyag szinthez vezet, tetőzve azt alacsony talajnedvességgel, és ez további termés nedvesség stresszt okoz (kevés hozzáférhető víz). Mind a direkt mind pedig az indirekt hatások fenyegetik a növényeket. A növények fejlődésük korai időszakában különösen érzékenyek a szélsőséges időjárási eseményekre.
|
Magas hőmérséklet |
|
Amikor a növény optimális hőmérsékleti tartományát a hőmérséklet meghaladja bizonyos területen, a növény negatívan reagál, csökkenés mutatkozik a terméseredményben. Az optimális hőmérséklet a különböző növényeknél más és más. A legtöbb mezőgazdasági növény érzékeny a magas hőmérsékletű időszakokra. A legalább 30 percig tartó 45 és 55ºC fok közötti levegőhőmérséklet, közvetlenül károsítja a növény leveleit; az alacsonyabb hőmérséklet is (35 - 40ºC) károsíthat, ha hosszabb ideig fennáll. Ha a hőmérséklet magasabb, mint 36ºC a pollenek elveszítik életképességüket, ha 20ºC körüli hőmérsékletnek tesszük ki a burgonyát, a krumpli virágzásnak indul, és a gumó megduzzad. A növények érzékenysége, a magas hőmérséklet általi károsodás mértéke más és más a különböző fejlődési fázisokban. A szaporodási szakaszban a magas hőmérséklet különösen káros, például a kukoricánál a címerhányás idején, a szójánál virágzáskor, a búzánál a szemképződéskor. A szója az egyetlen olyan növény, amelyik úgy tűnik, rendelkezik a képességgel, hogy kiheverje a hőstresszt, talán a folyamatos növekedése miatt.
|
CsapadékA csapadék, ami a talajnedvesség elsődleges forrása, valószínűleg a legfontosabb termésprodukciót befolyásoló tényező. Míg a globális éghajlatmodellek általános növekedést jósolnak az átlagos globális csapadékhozamban, eredményeik a legtöbb helyen potenciális lehetőséget mutatnak a hidrológiai regime (vagy szárazabb, vagy nedvesebb) megváltozására. Az éghajlatban bekövetkező változás megváltoztathatja a teljes évszakos csapadékot. A növény érzékeny az evapotranspiráció évszakos mintázatára valamint napi arányára, amit melegebb hőmérséklet, szárazabb levegő, vagy szelesebb feltételek idézhetnek elő.
|
|
|
|
Aszályfeltételek alakulhatnak ki, ha alacsony a csapadékhozam, ráadásul a csapadék hó formájában hullik le, valamint korai hóolvadás bekövetkezése miatt. Száraz területeken ezek a hatások csökkenthetik a folyók későbbi kiöntését, és a tenyészidőszakban az öntözővíz ellátottságot. A magas légnedvesség, fagy, vagy jégeső szintén hatással lehet a termésre, a gyümölcsök és zöldségek minőségére (különösen a kukoricáéra vagy más gabonáéra). A növények nagy valószínűséggel szenvednek, ha olyan kritikus fejlődési fázisukban, mint például a szaporodás, száraz időszak fordul elő. A legtöbb gabonánál a virágzás, pollenszórás, és a szemesedés időszaka különösen érzékeny a vízhiányra. Az aszályhatásokat ki lehet védeni, például gyors fejlődésű kultúrák korai ütetésével/vetésével; ugarolás és a gyomszabályozás segítheti a nedvesség megőrzését a talajban. |
|
|
A hőmérsékleti és a víz stressz gyakran egyidejűleg fordul elő, az egyik hozzájárul a másikhoz. Gyakran kísérő jelenségei az erős napsugárzásnak és az erős szélnek. Amikor a növények ki vannak téve az aszálynak, csökkentik a transpirációt, következésképpen a növény hőmérséklete emelkedik. Másrészt a különösen nedves években a vízbőség a növény pusztulását okozhatja (a túl sok víz miatt a növény MEGFULLAD, vagy kipusztul, mivel gyökere kirohad a vízben), és növelheti a rovarok megjelenését. Az intenzív csapadék károsíthatja a fiatal növényeket, különösen, ha szélerózióval jár együtt. A károsodás mértéke függ a csapadék, árasztás hosszától, a növény fejlődési állapotától, és a levegő és a talaj hőmérsékletétől. |
|
szerző: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország |