espere > magyar > Climate Encyclopaedia > Óceánok > Alap > 1. Óceánok és éghajlat > Munkalap 4

Óceánok

Alap

Munkalap: Óceánok és az éghajlat

Oldal 4: A Golf-áramlás szimulációja

A Golf áramlás szimulációja

A filmet rendelkezésünkre bocsátotta: Deutsches Klimarechenzentrum, Hamburg 1992, a 2002-es digitális változat (http://www.dkrz.de)

Figyelem:
Ha nem látsz semmit, akkor először telepítsd a Microsoft Media Player (TM) vagy a RealPlayer (TM) programokat.
Ha lassú modemed van, akkor először jobb, ha lemented a file-t, és csak később futtatod. Ha gyors Internet kapcsolatod van, akkor azonnal nézheted is a filmet.

Feladat:
Töltsd le a filmeket, és olvasd el a kommentárt.

A lejátszódtól függően nagyíthatod a képernyőt és balra helyezheted a kommentár mellé.

 

Ebben az animációban láthatod, hogyan mozog a meleg tengervíz a Mexikói öbölből Európa felé.

Nézd meg a piros és a sárga nyilakat, amelyek a meleg vizet jelzik. Figyeld Kanada mentén a víz hőmérséklete alacsonyabb, mint Észak-Európában.

A Golf-áramlás és az Észak Atlanti áramlás a nyugat-európai területek melegebbek, mint más területek a Föld ugyanezen a szélességén.
 Ozean01_180_15fps.avi

(a mozi mérete: 309 kb)

 

 

Láthatod az Atlanti óceán üres mélységét.

A szimuláció egyszerű felszíni áramlásokat mutat, amik Észak Kelet felé haladnak.
Hogyan süllyednek a mély óceánba a sarki területeken, és válnak egyre hidegebbé?

Évtizeddel később, a hideg víz dél felé fog áramolni az Alanti óceán mélyén.
 Ozean02_180_15fps.avi

(a mozi mérete 175 kb)

 

 

Megemlítjük az extrém mély üregeket az Atlanti térségben Grönlandnál és Norvégiában.

Kövesd az áramlatokat, és nézd meg, hogyan merülnek le ennél a két területnél.
Ezek a felszíni területek, ahol a felszíni hideg víz, egyre sűrűbbé válik, és lesüllyed az óceán aljára, hogy új mélytengeri vizet képezzen. A mélytengeri víz képződésének ilyen fajtája szabályozza az óceáni termohalin cirkulációt. 

A felszíni pont azt mutatja, hogyan képzeljük a területek csökkenését a globális felmelegedés hatására. Ez lecsökkenti az új mélytengeri víz képződését, és lelassul, vagy meg is állhat a termohalin cirkuláció. Ennek nagy befolyása van éghajlatunkra. A részletekért látogasd meg az Ócánok és az Éghajlat témát a Haladó részben.
 Ozean03_180_15fps.avi

(a mozi mérete: 350 kb)


 

A nyitott kérdés: Ez hogyan befolyásolja az éghajlatot?

 

 

Válaszolj a kérdésekre! Használd az atlaszod!

1) A felszíni vizek Mexikóból...
a) északkelet felé viszik a hideg vizet.
b) északnyugat felé viszik a meleg vizet.
c) északkelet felé viszik a meleg vizet.
d) északnyugat felé viszik a hideg vizet.

 

3) A víz lesüllyed a mély óceánba az Észak-Atlanti területeken, mert ..
a) felmelegszik.
b) lehűl.
c) ugyanolyan hőmérsékleten marad.
d) összenyomódik.

 

5) Grönland nyugati partja mentén a maximális tengermélység körülbelül
a) 6800 m.
b) 5800 m.
c) 4800 m.
d) 3800 m.

 

7) A maximális tengermélység Norvégia partja mentén körülbelül...
a) 5900 m.
b) 4900 m.
c) 3900 m.
d) 6900 m.

 

9) Honnan származik ez a diagramm?

(a bal tengelyen a csapadék látható mm-ben, a jobb tengelyen a hőmérséklet ºC-ban, x tengelyen a hónapok)

kell segítség? Click here!

a) London (UK)
b) Thule (Grönland)
c) Bodř (Norvégia)
d) Fairbanks (Alaszka)
2) A víz hőmérséklete Norvégiánál ...
a) magasabb, mint Kanadánál.
b) magasabb, mint Írországnál.
c) magasabb, mint Franciaországnál.
d) alacsonyabb, mint Grönlandnál.

 

4) A termohalin cirkuláció az Észak-Atlanti területeken azt jelenti, hogy ...
a) a hideg felszíni víz felmelegszik, lesüllyed, és dél felé halad a mélyóceánban.
b) a meleg felszíni víz lehűl, lesüllyed, és észak felé halad a mélyóceánban.
c) a meleg felszíni víz a felszínen marad, és dél felé halad.
d) a meleg felszíni víz lehűl, lesüllyed, és a mélyóceánban dél felé halad.

 

6) A Grönlandtól délre fekvő tengert ...
a) Baffin-öbölnek nevezzük.
b) Labrador-tengernek nevezzük.
c) Észak-Atlanti tengernek nevezzük.
d) Barents-tengernek nevezzük.

 

 

8) Norvégiától délre lévő tengert ..

a) Északi-tengernek nevezzük.
b) Barents-tengernek nevezzük.
c) Labrador-tengernek nevezzük.
d) Beaufort-tengernek nevezzük

 

 

 

10) Ez miért meglepő? Mert a város a következő szélességen található:
a) 75º É
b) 50º É
c) 61º É
d) 67º É

Teszt eredmények:

Helyes válaszok:

Rossz válaszok:

Minősítés %:

Figyelem: Ez a teszt Internet Explorer-re és új verziójú Netscape-re lett kifejlesztve!

Ha a kicsi megoldás ablak eltűnik, nyisd meg újra, a ’Mutasd a megoldást’ ablakot használva!

Gyakorlat:
A további vizsgálatokhoz hasonlítsd össze a két diagramot, és magyarázd meg, hogy a Golf-áramlás hogyan érezteti hatását.

 

 

 

klíma diagram: Lulea és Narvik, szerző: Julia Heres

 

Az oldalról:

- szerző: - Prof. Dr. Schrettenbrunner – Nürnbergi Egyetem - Németország
- tudományos lektor:
- pedagógiai lektor: Dr. Schleicher / J. Heres
- utolsó módosítás: 06.11.03

 
© ESPERE-ENC 2013 | www.espere.net