|
IdőjárásHaladó |
A fő szélrendszerek, a passzátszelek és monszunokA fő szélrendszerek Az éghajlati rendszer fő befolyásoló tényezői a beeső napsugárzás, az óceánok és a szárazföldek eloszlása, elhelyezkedése, a Föld forgása és a domborzat. A legtöbb napenergia az egyenlítői övbe érkezik. Az egyenlítői szélcsendes övek az Egyenlítő körül, attól egy kicsit északra tolódott központtal, a passzát szelek két öve között találhatóak (lsd. később). |
A süllyedő levegő eléri a földfelszínt, és az Egyenlítő felé halad mint az uralkodó passzát szél, vagy a sarkok felé halad mint nyugatias szél. Ezt az övet az északi féltekén Ráktérítőnek, a déli féltekén Baktérítőnek nevezik. Az angol nyelvterületen élő ’lovak szélessége’ elnevezés azoknak az időknek az emléke, amikor a spanyol vitorlások lovakat szállítottak a Nyugat-Indiai szigetekre. A hajók gyakran sokáig vesztegeltek a nyílt óceánon ezeknél a szélességeknél, ami jelentősen megnyújtotta az utazás idejét. Így vízhiány lépett fel, ezért a lovakat a tengerbe dobálták. |
Passzát szelek Az Egyenlítőnél a levegő magasra emelkedik, elindul a sarkok felé, és visszasüllyed a felszínre a térítőknél, és a felszín közelében újból az Egyenlítő felé halad. A térítőktől az Egyenlítő felé haladó felszínközeli légáramot, amelyet a Coriolis erő eltérít, északkeleti az északi, és délkeleti a déli féltekén, passzát szélnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy mindkét féltekén keletről nyugat felé fúj, az Egyenlítő irányába. Néha a passzát szeleket egyszerűen keleties szeleknek hívják, függetlenül attól, hogy melyik féltekén találhatók. Az angol szóhasználatban ezek a ’kereskedelmi szelek’, mert a kereskedelmi hajók ennek segítségével jutottak el az Újvilágba.
|
|
Az ábrán felülről lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függőleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettől délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítő. A térítőn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítői szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erős emelő hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentős csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.
|
|
Monszun A monszun cirkulációt a kontinensek és az óceánok eltérő hőkapacitása határozza meg, azaz hasonlít a tengerparti szélhez, csak sokkal nagyobb területen fejti ki tevékenységét. Nyáron általában a szél a tenger felől fúj a szárazföld felé, ott nagy esőzéseket okozva. Télen, a szél általában fordított, és a kontinens felől a tenger felé fújó szél száraz körülményeket teremt. A ’monszun’ szó az arab ’mausim’-ból származik, ami évszakot jelent. A régi korok hajósai az Indiai-Óceánon és az Arab-tengeren hajózva írták le ezt a változó irányú szelet, mely folyamatosan északkeleti az északi félgömb telén, és ellentétes irányú, azaz délnyugati az északi félgömb nyarán. Ezért, a monszun kifejezés az évszakos szélirány változásra vonatkozik, és nem a csapadékra.
|
Bár a monszun kifejezést eredetileg az Indiai szubkontinensre alkalmazták, monszun cirkuláció a Föld más részein is megtalálható, például Európában, Afrikában, Ausztráliában, Chile nyugati partjainál és az USA-ban. A Föld lakosságának mintegy 65 %-a él a monszun által érintett területeken. A leghíresebb monszun terület India és Délkelet-Ázsia. Nyáron a levegő a kontinens felett sokkal melegebb lesz, mint a vízfelszín, ezért a levegő a víz felől a szárazföld felé áramlik. A nedves levegő találkozik a kontinens feletti kontinentális eredetű légtömeggel, így eső keletkezik a régióban. Mivel az itt található hegyek és dombok emelő hatása is érvényesül, ezért vannak helyek, ahol nagyon bőséges, 10000 mm-t meghaladó csapadék hull. Télen az áramlás iránya megfordul, és az uralkodó áramlat a szárazföld felől a tenger felé fog mozogni. Az indiai monszun tipikusan júniustól szeptemberig tart. Ezen időszak alatt Nyugat- és Közép-India több, mint 90 %-át, míg Dél- és Északnyugat-India 50-75 %-át kapja meg éves csapadékának. A havi csapadékösszegek átlagosan mindenütt elérik a 200-300 mm-t, míg a legnagyobb értékek a monszunidőszak közepén, júliusban és augusztusban vannak. |
|
A délkelet-ázsiai csapadék is monszunális természetű, a legnagyobb csapadékösszegeket általában májustól szeptemberig mérik. A területi átlag összegek rendszeresen 200 mm-t érnek el ezen hónapokban, egységesen 1000 mm körüli évszakos értékkel.
|
|
További információk:www.infoplease.com/ce6/weather |