
|
![]() |
IdőjárásHaladó |
NAOAz Észak Atlanti Oszcilláció (North Atlantic Oscillation, NAO) Az észak-atlanti régióban az éghajlati változékonyságát három fő, de egymással kölcsönhatásban levő jelenség határozza meg döntően: A Trópusi Atlanti Változékonyság, az Észak Atlanti Oszcilláció (NAO) és az Atlanti Meridionális (észak-déli irányú) Átfordulásos Cirkuláció. A NAO a tengerszinti légnyomás ingadozása, az izlandi alacsony nyomás és az azori magas nyomás különbsége. Bizonyos hasonlatosságot mutat a Déli Oszcillációval (lsd. ott). A nevét először Walker G. T. használta, 1924-ben.
|
A NAO története A NAO-nak hosszú története van: Hans Egede Saabye misszionárius még 1770-78 között jegyezte fel naplójába: ’Ha a tél Dániában zord, akkor Grönlandon enyhe, és fordítva.’ A hőmérséklet, csapadék és tengerszinti légnyomás együttes ingadozását figyelték meg, ami kelet felé, Közép-Európáig, dél felé a szubtrópusi Nyugat-Afrikáig és nyugat felé Észak-Amerikáig terjed. A NAO változékonysága Észak-Amerikától Szibériáig és az Északi-Jeges tengertől az Egyenlítőig befolyásolják az éghajlatot.
A NAO intenzitását a NAO index-szel mérjük. A NAO index két olyan állomás tengerszinti légnyomásának a különbsége, amelyek közel vannak az izlandi alacsony nyomású és az azori magas nyomású légköri képződmény centrumaihoz. Stykkisholmur (Izland) az északi állomás, míg vagy Ponta Delgada (Azori-szigetek), vagy Lisszabon, vagy Gibraltár a déli állomás. Egy ilyen egyszerű index nyilvánvalóan nem veszi figyelembe, hogy az aktuálisan kialakult képződmény esetleg nem ezek felett a helyek felett helyezkedik el, és a NAO évszakos változékonyságát sem tudják pontosan leírni. Azonban az index alapvető jó tulajdonsága, hogy az éghajlati feljegyzések alapján legalább 1864-ig visszamenőleg ki tudjuk számítani. Ha az index jó kapcsolatban van a rácspontokban levő felszíni légnyomási adatokkal, akkor a kialakuló észak-déli dipólus határozza meg az adott NAO-hoz tartozó térbeli képet.
|
A negatíve NAO index gyenge szubtrópusi anticiklont és izlandi ciklont jelez. A nyomáskülönbség kicsi, ezért a kelet-nyugat irányú mozgás legyengül. Ez inkább a mediterrán területekre visz nedves levegőt, jellemzőek a hideg levegő kitörések és ezért a havas időjárás. Grönlandon azonban enyhébb a tél. Az alacsony index volt 1917, 1936, 1963 és 1969 telén és tavaszán, amikor a gyenge nyugati szelek uralkodtak az Atlanti-óceán északi fele felett, ami megfelel az átlagnál hidegebb európai télnek. |
![]() |
|
|
![]() |
![]() |
3. A NAO index idősora
|
|
Erről az oldalról:szerkesztő: Szalai Sándor - Országos Meteorológiai Szolgálat |
Hivatkozás:http://www.met.rdg.ac.uk/cag/NAOMarshall, J. et al., 2001: Nort Atlantic climate variability: phenomena, impacts and mechanisms. Int’l Journal of Climatology, 1863-1898 pp.
|