|
Hogyan alakítja
|
2. Milyen lenne egy melegebb világ?Az emberekre vonatkozó következményekAz éghajlatváltozás hatással lesz az emberek életére. A szegény embereket fogja legkedvezőtlenebbül érinteni. |
Legrosszabbul a szegények járnakHa a klímaváltozás nem túl gyorsan történik, a világ néhány részén pozitív hatásai is lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Például, egy melegebb éghajlat növelheti a terméseredményeket Észak-Európában. Más területeken, az éghajlatváltozás aszályhoz és éhínséghez vezethet. Ennek következtében egy új éghajlati világkép győzteseket és veszteseket eredményez. Az IPCC megállapította az éghajlatváltozás lehetséges hatásait a világ különböző helyeire, és arra a következtetésre jutott, hogy a vesztesek száma messze felülmúlja a nyertesekét. |
Világos, hogy minden becslés szerint, a szegény országok lesznek leginkább érintve az éghajlatváltozással. Gazdagabb, iparosodott országoknak is szembe kell nézni a komoly és kedvezőtlen hatásokkal, de teljesen más helyzetben vannak, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz, és hogy csökkentsék a károkat. Így az aszály súlyosbíthatja a szegénység okozta problémákat, és növeli a távolságot a Föld gazdag és szegény országai között. |
Mi a helyzet az üzlettel és a gazdasággal?
|
|
Az éghajlatváltozás, ahogy a fenti példákon is láthattuk, hatással lesz a népesség eloszlására, a mezőgazdaságra, az üzletre és a gazdaságra. Egyik ágazat, ami nagyban függ az éghajlattól, az a turizmus. Az éghajlatváltozás arra fogja kényszeríteni a turistákat és az utazási ágazatot, hogy készüljön fel a változó feltételekre:
Másik iparág, ami részben függ az éghajlattól, az a mezőgazdaság. (Válaszd az Élelmiszer & Éghajlat témát, ha többet szeretnél megtudni a mezőgazdaságot érintő hatásokról.) |
És mi a helyzet az emberi egészséggel?Az éghajlatváltozás az emberi egészséget is befolyásolja. A hőhullámok, amelyek gyakrabban és intenzívebben fognak előfordulni, az idősebb és beteg emberek között gyakoribb hőgutához és halálhoz vezetnek. A jelentések szerint több ezer embert halt meg 2003 nyarán Franciaországban a nagy hőhullám eredményeként. Azokon a területeken, ahol gyakrabban és erősebb szélsőséges időjárási események fordulnak elő, a viharok és a heves csapadéktevékenység több emberi életet fog követelni. Ugyanakkor az enyhébb telek azt jelentik, hogy kevesebb ember fog megfagyni. Egy melegebb éghajlat kedvezőbb azon betegségek terjedéséhez, amiket szúnyogok, kukacok, kullancsok, csigák, héjas és más állatok szállítanak. Betegség kórokozók közé tartoznak a vírusok, baktériumok, gombák és különböző élősködő férgek. Náthaláz, sárgaláz, malária és schistosomiasis (bilharzia) példái az ilyen betegségeknek. Amíg az első három szúnyogokkal terjed, az utolsó édesvízi csigákkal. |
Manapság a malária különösen gyakori Afrikában. A betegség évente mintegy 1-3 millió embert öl meg, és a legtöbb áldozat gyerek. Az éghajlati feltételeken túl, a szegénység fontos tényezője a malária terjedésének: a gazdag országok általában képesek kiirtani a maláriát hordozó szúnyogokat, még ha az éghajlat kedvező lenne is számukra.
|
|
Ez az utolsó oldal ebben a fejezetben. Nézd meg a munkalapokat is.
|
Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 Utolsó módosítás: 2004-03-27 |