espere > magyar > Climate Encyclopaedia > Az ember hatása az éghajlatra > Alap > 2. Milyen lesz a jövő? > - Példa 1: Európa

Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Alap

2. Milyen lenne egy melegebb világ?

 

Hogyan hat az éghajlat az emberekre?: 
Példa 1.

Európa árvízben!
 

2002 július: Katonák, rendőrök, tűzoltók és önkéntesek homokzsákokból gátat építettek Prágában (Cseh köztársaság fővárosa) és a német városban, Drezdában. A nagy esőzések után a víz veszélyesen emelkedett a Vltavában, Csehországban és az Elba egyes részein, Németországban. A Duna és néhány mellékfolyó szintén kilépett partjai közül. Emberek százezreit kellett kitelepíteni házaikból, mielőtt azok víz alá kerültek.

Időközben viták voltak az újságokban, TV-ben és rádióban: Ez az ember által okozott éghajlatváltozás egy jele? Senki sem tudja biztosan, hogy ezt az egyedi eseményt tulajdoníthatjuk-e az ember által kibocsátott CO2 és más üvegházgázok hatásának, mert mindig is voltak árvizek és szélsőséges időjárási események. De amikor a világ melegebbé válik, figyelmeztetnek a szakértők, akkor néhány, ehhez hasonló szélsőséges időjárási esemény mindennaposabbá válik.

1. ÁRADÁS: Az utcák folyókká változtak. Kép: Corel Gallery

Összecsomagolás
A mentőcsapatot kevéssé érdeklik az árvíz okai, jobban nyugtalanítja őket, hogy megbirkózzanak vele. Néhány helyen a víz óránként 1 méterrel emelkedett, így sietniük kellett! Homokzsákot szállító teherkocsikat járták a városokat. Néhány méter magas vaslemezt is használtak, hogy a vizet visszatartsák. Szivattyúkat telepítettek, hogy visszaszivattyúzzák a vizet a folyóba. A múzeumokban az áradás előtt az alagsorokból elvitték az értékes műalkotásokat. A katonaság helikopterei szállították a betegeket a biztonságosabb kórházakba.
A folyó mentén mind a nagyobb, mind a kisebb városokban az emberek összerakták csomagjaikat, és próbálták lehetőségeikhez mérten lezárni otthonaikat, mielőtt elmenekültek az emelkedő víz elől. Sokan rokonaikhoz, vagy barátaikhoz mentek. Mások nagy sátortáborokban gyülekeztek, s ott várták, hogy a vízszint ismét csökkenjen. Egy faluban, az emberek a háztetőben kapaszkodtak, mert elkéstek a meneküléssel. Sokan tutajon próbáltak megmenekülni, de az felfordult.
Ezalatt a mentőcsapatnak nehéz dolga volt ott, ahol az áradás a legsúlyosabb volt. A rádió és a TV adás, valamint az elektromosság nagy területen megszűnt; utakat, hidakat mosott el a víz. Csónakokat kellett használni a szállítóeszközök helyett. Néhány helyen még csónakkal is veszélyes volt átkelni a folyón

2. Áradás: Műholdkép az Elbáról 2000 és 2002 augusztusában (árvíz után). Kép: NASA (A nagyításhoz kattints a képre! 195 kB)

A hatóságok azt tanácsolták, hogy az emberek takarékoskodjanak az élelemmel és a vízzel, mivel sok üzlet nem tudott kinyitni. Kikötőhelyükről elszabadult csónakokat és uszályokat fel kellett robbantani, hogy ne tegyenek kárt a hidakban további sodródásukkor.
     
Európa jelentős folyóin időről időre mindig vannak árvizek. De az Elba és a Vltava vízszintje rekord magasságot ért el 2002-ben. Sok helyen a vízszint több mint 10 méterrel emelkedett meg. Árvízzel kapcsolatos balesetekben 12 ember vesztette életét Németországban és 9 Csehországban. Az anyagi kár milliárdos nagyságrendű volt (euróban).

Alulbiztosítás
Ilyen események hatásait hosszú ideig érezhetjük. Időbe telik, míg az emberek visszamehetnek házaikba, és még tovább tart, amíg a folyó visszatér a szokásos szintjére. Víz van a falakban, a padlóban és a földben. Az emberek addig nem mehetnek vissza az épületekbe, amíg meg nem győződtek arról, hogy az elektromosság és az alapfalak nem károsodtak. A folyó mentén élő gazdák arra panaszkodnak, hogy a víz elmosta a talajt és a terményeket. Miután a víz felszáradt, egy másik probléma jelentkezett: Sok árvízkárosultnak nem volt biztosítása, és így nem tudták újraépíteni a házukat és rendbehozni cégüket. Ez gyakori volt Németország keleti részén, ezért a német kormány állami segítséget ajánlott fel a rászorultaknak.
     Az olyan esemény, mint ez – a 2002-es nyári árvíz – a jövőben gyakoribbá válhat. A folytatódó globális felmelegedés révén sokkal erősebb és gyakoribb árvizeket várhatunk a nagy folyókon, mint a Vltava, Elba, Rajna és a Duna, valamint mellékfolyóikon, a növekvő csapadékösszeg miatt, amit Európa nagy részén várunk (habár délen szárazodás várható). Folyamatos áradások milliárd eurós károkat okozhatnak. Az alkalmazkodáshoz szükségessé válhat a lakóhelyek és ipar területek elköltöztetése, a mezőgazdasági gyakorlat megváltoztatása, új csatornák, gátak és alagcsőrendszerek építése. Továbbá a pótolhatatlan kulturális örökségek közül a történelmi épületek kockázatnak vannak kitéve, amikor a víz végighömpölyög a város utcáin. Ha megnézed Európa térképét, láthatod, hogy sok európai főváros és nagyváros nagy folyók partján fekszik.

 

Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 utolsó módosítás: 2004-03-27

 

© ESPERE-ENC 2013 | www.espere.net