> magyar > Climate Encyclopaedia > Városok éghajlata > Alap > 2. Városi klíma > - Helyi légkörzés
|
 |
|
Helyi légkörzésA városban helyi légkörzés alakulhat ki. Az úgynevezett városi szél megfigyelhető meg, és a sűrűn emelt épületek módosítják a szélsebességet és a szélirányt. A szél javíthatja a levegő minőségét, de az épületek túlzott hűlését is okozhatja. |
|
A városban a légkörzést természetes és antropogén tényezők is meghatározzák, úgy mint léghőmérséklet, felszín érdessége, különböző akadályok megjelenése (hegyek, erdők, magas épületek). A nap folyamán a városi terület gyorsabban melegszik fel, mint a vidéki. Ennek következtében a légnyomásban különbség alakul ki. A város fölött egy alacsony nyomású, míg a környező részeken magas nyomású területek alakulnak ki alakul ki. Ennek következtében szél kezd el fújni a város belseje felé. Ezek a helyi szelek, melyek eltérő eredetűek, és sokkal kisebb a térbeli kiterjedésük, mint a kontinensek fölötti légnyomáskülönbség és a légköri cirkuláció által okozottaké. Amikor nincsen a légköri cirkuláció által okozott szél egy bizonyos terület fölött, a városi szélrendszer ekkor tud leginkább kifejlődni. Először a város feletti meleg levegő felemelkedik és a külváros felé halad, ez a szélrendszer felső ága, ellenkező irányú, mint a városi szél; a központból kifele halad. Itt lehűl, nehezebbé válik és lesüllyed, és visszatér a városba, mit városi szél. |
1. Városi szél |
|
A várost elérve a szél iránya megváltozik. Az utcák két oldalán lévő magas házak által meghatározott csatornában halad, vagy kikerüli az akadályt képező épületeket, melyek az eredeti szélirányra merőlegesen helyezkednek el. A városba vezető főutak szintén fő folyosók, amiken keresztül esténként a szél bejut a városba. A széles utcákban a szél követi az út nyomvonalát. Viszont a keskeny utcákban a szélsebesség jelentősen növekszik az utcasarkoknál. Sőt, a szél helyi örvényeket alakít ki tereknél, a háztömbök és az utcák találkozásánál, ahol a légáramlatok találkoznak.
|
|
A városközpontban a szélsebesség alacsonyabb, mint a külvárosban, és a szélirány sokkal változatosabbá válik, a városon kívüli egy jellemző széliránnyal ellentétben. A szélsebesség szoros kapcsolatban van a felszíni érdességgel, azaz az akadályok magassága és sűrűsége szélsebesség csökkenést okoz (épületek, fák stb.). A városközpontban a szélsebesség a külvárosban mért 20%-ára lecsökken, és a gyenge szelek (< 3 m/s) sokkal gyakoribbak, mint a városon kívül.
|
Ha a szél merőlegesen fúj a sorban álló épületekre, a szélnek kitett oldal erős széllökéseknek van kitéve, míg a szélvédett oldal az úgynevezett aerodinamikai árnyékban található. Továbbá az épületeket túl intenzíven szellőzteti, ami káros hatással van a lakók egészségére és kényelmére. Az egymás után álló panelházak helyi örvényeket okoznak a szélvédett oldalon. Az örvények mérete az épület magasságával növekszik. A házak közötti távolságot csökkentve a szélsebesség akár 50 %-kal is csökkenhet! Amikor a szél elér egy magas épületet, a légáram több ágra oszlik. Egy része felfelé mozog, míg a maradék megkerüli a házat, ami 30 %-os sebességnövekedést okoz az épület sarkánál. A magas épületek szomszédságában lévő alacsony épületek gyakran tapasztalhatják a szélirány változásának káros hatásait. A magas épületek által létrehozott légáram (a fentiekben került leírásra) például az alacsonyabb épületek vibrációját okozhatja. |
|
|
3. Idealizált áramlás épületek közelében |
|
A 3 m/s fölötti szélsebességnek főleg pozitív hatásai vannak a légegészségügyi állapotra vonatkozóan, mivel növeli a város szellőzését és a párolgást. De ugyanakkor növeli a légszennyezettség szétszóródását, és télen a szélnek gyakran kitett épületekben hőveszteséget okoz. |
|
Az oldalról:szerzők: Sebastian Wypych, Anita Bokwa - Jagellói egyetem - Krakkó / Lengyelország |