
|
![]() |
IdőjárásAlap |
Munkalap: Áramlási rendszerek1. lap: Légnyomás és a Hadley cellák
|
Hadley cellák, képek forása: NASA, animáció: Julia Heres |
Az ábrán láthatjuk a globális légköri cirkulációt, a fő alacsony és magas nyomású övezeteket a Föld körül. Az Egyenlítő és a 30°É, valamint a 30°D szélesség közötti nyomási öveket Hadley celláknak is nevezik, George Hadley után, aki felvetette létezésüket még 1735-ben. Ezen cellák felelősek a hő átviteléért az Egyenlítőtől a hűvösebb mérsékletövi és sarkvidéki területek között. Példa:Mi a Hadley cirkuláció? Csapatmunka: (2 vagy több tanuló)Nézzétek meg a globális légköri cirkulációt bemutató képet.
|
Magyarázat:A trópusokon egész évben magas a hőmérséklet. Az Egyenlítő környékén intenzív esőzések jellemzőek egész évben, mennyisége sokszor háromszor akkora, mint ami Európában előfordul. A térítők környékén (23,5°) találhatjuk a szárazabb területeket. Sok területen évekig nem hull csapadék. Az egyenlítői erős besugárzás az oka, hogy nagy mennyiségű nedvesség és meleg levegő emelkedik fel. A magasság növekedésével a levegő ismét egyre hidegebbé válik. Ez hatalmas gomolyfelhőket okoz, és utána naponta zivatarokat. Mivel a meleg légtömeg felemelkedik, a talajon alacsony légnyomás alakul ki. Ez a folyamat az Egyenlítő mentén mindenhol előfordul. Ez az, amiért alacsony nyomású területet találsz ott - amit egyenlítői alacsonynyomású övnek is neveznek. Nagyobb magasságban az emelkedő levegő északi és déli irányba halad tovább. A térítők közelében (23,50) a levegő lesüllyed a felszínre. Ez a levegő nagyon száraz, mivel az eső kihullott belőle az Egyenlítő fölött, ezért jobban felmelegedett és kiszáradt. Ez a meleg levegő lesüllyed, a felszíni légnyomást megnöveli, és meleg, száraz magasnyomású területeket alakít ki. A lesüllyedő levegő magasnyomást okoz a talajon és egy száraz és nagyon meleg zónát alakít ki: A térítőknél (23,5°) magas légnyomás, az Egyenlítőnél alacsony. Köszönhetően annak a ténynek, hogy az alacsony és a magas légnyomás próbálja kiegyenlíteni egymást, felszínen a légtömegek mind a két féltekén a térítők felől az Egyenlítő irányába áramolnak. Ezeket az állandó szeleket nevezzük passzátszeleknek. A tengerészek használták őket, hogy átkeljenek a óceánokon. A földforgás eredményeként a passzátszelek az északi féltekén jobbra térülnek el, és északkeleti passzátszélnek nevezzük őket. A déli féltekén balra térülnek, és délkeleti passzátszélnek nevezzük őket. Ezek a meleg és száraz szelek jól felveszik a nedvességet. Az Egyenlítőnél egyesülve bezárul a passzát szélkörzés. Ezt az egész légköri cirkulációt nevezzük Hadley cellának.
|
Kísérlet:A dél félteke szelei balra (a déli szél délkeleties lesz), míg az északi félteke szelei jobbra térülnek (az északi szél északkeleties lesz). Nos – a forgás hatását egyszerű módon megpróbálhatod szimulálni: |
![]() |
|
Mi szükséges hozzá: Szükséges egy földgömb (vagy egy nagy görögdinnye, egy labda, vagy épp egy paradicsom).
|
|
![]() |
Ezután rajzold rá az Egyenlítőt és a két térítőt a gömbre. Emlékszel a Föld forgásának irányára? Az óramutató járásával ellentétes (ha az Északi saok felől nézed). Elkezdheted forgatni a Földet.
|
Mozi: Most nézd meg a 3 filmet a kísérletekről.Attention:
|
|
![]() |
1. Mozi:Ha a Föld nem forogna, a szél egyenesen fújna. |
|
![]() |
|
|
![]() |
2. Mozi:Ez a film megmutatja az északi féltekén a forgás hatását. A szél nem fúj egyenesen, eltérül. |
|
![]() |
|
|
![]() |
3. Mozi:Ez a film megmutatja a déli féltekén a forgás hatását. A szél nem fúj egyenesen, eltérül. |
|
![]() |
|
Hasonlítsd össze a földgömbre rajzolt vonaladat a filmekkel és a képpel. Jelenti-e ez azt, hogy ezzel a légkörzéssel minden tengerész találkozik az Egyenlítőn? |
|
![]() |
|
Az oldalról:- szerző: - Dr. Schleicher - Nürnbergi Egyetem - Németország
|