|
|
Munkalap: Aszály a mediterrán térségben2. Oldal: A növényzet tüzeinek okai |
Tűz mindig is volt az ökoszisztéma egy részében, az erdőben. Azonban mostanában egyre több tűz van, több mint korábban bármikor. Ameddig a tüzeket természeti tényezők okozták, az egyes tüzek után az erdők képesek voltak visszatelepülni, és ismét elterjedni az eredeti területeken. Azonban a természetnek ezen törvénye már nem érvényesül, amióta egyre több helyen ég a növényzet világszerte, amely már veszélyes mértéket ölt. Még az örökzöld trópusi esőerdők is a lángok áldozatává válnak. A WWF (World Wildlife Found) összegzése alapján a növényzet tüzeinek 95 %-át az ember okozza.
|
Évente több mint 50.000 tűz pusztítja a növényzetetWWF felhívja a figyelmet arra, hogy megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elkerüljük a tűz okozta katasztrófákat Dél-Európában |
Korzikán és a Côte d'Azur-on pusztított végzetes növényi tüzek után a mediterrán térségben az erdőtűz katasztrófák növekvő veszélye nyilvánvalóvá vált. Ma 600.000-800.000 hektár erdő válik évente a lángok martalékává, ami megegyezik Kréta területével. |
|
Több mint 50.000 tűz az egész földközi-tengeri térség erdőségének 1.5 %-át pusztítja el évente. A mediterrán térség nagy biodiverzitása (fajgazdagsága) folyamatosan csökken, és a nagy tüzek, amik főként nem természetes úton jönnek létre, játsszák a főszerepet a csökkenésben. A WWF összegzése alapján az erdőtüzek 95%-át az ember okozza, vagy véletlenségből vagy szándékosan. A fennmaradó 5%-ot természetes folyamatok okozzák. Olyan országokban, mint Spanyol-, Olasz-, Görögország vagy Portugália, a növényizet tüzeseteinek száma négyszeresére emelkedett 1960 óta.
|
|
Az emberi figyelmetlenséget nem tekintve, további ok a földhasználat változása és a tömegturizmus infrastruktúra rendszerének masszív terjeszkedése. A városiasodás eltünteti a Mediterrán térség tradicionális erdőségeit. A gyújtogatás egy népszerű módszerré vált, hogy a terület, amit erdőként használtak, profithozó építési területté váljon. Hosszabb, tartósabb aszályok, alacsony nedvesség és szélsőséges hőhullámok veszélyes egységet képeznek. A növekvő növényi tüzekkel együtt a mediterrán ökoszisztéma természetes regenerációja csökken. |
Számos területen a biodiverzitás csökkenése, a vízhiány, a talajerózió és a sivatagképződés figyelhető meg. Körülbelül 300.000 négyzetkilométer európai partvidék veszélyeztetett. A beerdősödés nem egy tökéletes megoldás, mivel a csalitokban és a másodlagos erdőben sok száraz fa halmozódik fel, ami nagyon gyúlékony. A növekvő tűzveszély elleni hatásos védekezés érdekében szigorú törvényeket és magas büntetést kell megszabni. Az 50000 tűz közül sok megelőzhető, ha a kormányok újragondolják stratégiájukat, és több pénzt fizetnek a megelőző tevékenységekre a lobogó tüzek oltása helyett. Az együttműködés javítása minden résztvevő intézmény között az első ésszerű lépés. Számos esetben a nagy tüzeket csak a jobb koordináció kialakításával lehet elkerülni. … (a WWF egy 2003-as cikke alapján– forrás: http://www.wwf.de/presse/pressearchiv/artikel/01349/index.html) A FAO beszámoló viszont azt állítja, hogy "Azonban megfigyelték, hogy minél súlyosabb büntetést szab ki a törvény, annál nehezebb bizonyítani a gyújtogatást, és a legtöbb bíróság annál jobban tétovázik megbüntetni a gyújtogatókat. ". (http://www.fire.uni-freiburg.de/programmes/un/fao/Wp55_eng.pdf)
Gyakorlat:1. A növényzet tüzeinek milyen okait és következményeit említettük a szövegben?2. Eltekintve a szövegben leírt megoldásoktól, mindenki hozzájárulhat az erdők védelméhez. Tervezz meg egy veszélyt jelző táblát, ami felhívja a tűzveszélyre a látogatók figyelmét, és feltünteti a legfontosabb viselkedési szabályokat (cigaretta, tábortűz …)!!
|
Globális kitekintésEurópában a földközi-tengeri területekről gyakran kerülnek a növényzet tüzei az újságok címlapjára … de milyen fontos Európa, ha globális kitekintésben megnézzük a tűzeseményeket? Nézd meg a világ alábbi erdőtérképét. A különböző országokban különböző típusú erdők láthatók. Kattints a lenti kis képekre is, hogy a különböző területeket nagyobb felbontásban lásd (70 K képenként).
|
Globális erdőtérkép
|
|
Kis képek:
|
Gyakorlat: A tüzek katasztrofálisak lehetnek a mediterrán térségben. De mi a jelentősége a mediterrán térség tüzeinek a Föld éghajlatára? Tüzek globális kitekintésbena) Évente az afrikai kontinens számos országában milliónyi hektárokat éget fel tűz, például egy relatív kis országban mint Benin, 7.5 millió hektárt, ahol is a növényzetet hagyományosan felégetik azért, hogy aztán mezőgazdasági művelés alá vonják. 60 millió hektár égett le Szudánban, ahol az óriási szavannák vannak. Az ilyen tüzek (pl. szavanna tüzek) részben a természetes körfolyamat részei, és az újranövő növényzet ismét felveszi a tüzek által kibocsátott széndioxidot. Részben van egy hosszú idejű károsodás, amit alapvetően az emberi tevékenységnek, és a mezőgazdasági művelés alá vonásnak lehet köszönni. b) A trópusi indonéziai tüzeket gyakran kapcsolatba hozzák az El Niño esemény alatt bekövetkező aszályokkal. Feltételezik, hogy az 1982/83-es években bekövetkezett El Niño esemény alatt Borneon 5 millió hektár erdőt érintett a tűz, ami nagyobb, mint Svájc területe. Az 1997/1998-as El Niño alatt a helyzet még rosszabb volt. Csak Kelet-Kalimantan tartományban körülbelül 5 millió hektár égett el és 6.5 millió egész Borneón. 1997-1998-ban minden tüzet ember okozott. A tüzek többsége földspekulációnak és nagy területekre kiterjedő erdő-átalakításnak volt köszönhető, ami az elégtelen és érvényesíthetetlen földhasználati politika eredménye. c) Oroszországban több, mint negyed Európa nagyságú területet borít erdő, részben erdős terület (> 2500 millió ha vagy 25 millió km2), a legtöbb ezek közül boreális erdő, ahol a tűlevelűek dominálnak. A sikeres tűzkezelésnek köszönhetően, a leégett területeket és az elpusztított földet sikerült az 1991-ben becsült 70 millió hektárról 30 millió hektárra lecsökkenteni. Azonban a statisztika nem teljes. d) Brazíliában több évtizede folyik az esőerdők folyamatos emberi irtása. Itt a természetes örökzöld erdő, ami magától, természetes körülmények között nem ég, az emberek a területrendezés során megtisztítják az őserdőtől a felszínt és visszavonhatatlanul átalakítják mezőgazdasági területté. 1988-ig 400.000 km2 pusztítottak ilyen módon el, körülbelül 35,000 km2 –t a becsülések szerint évente. A teljes elpusztított terület eddig több, mint Franciaország területe, és ennek köszönhetően a légkörbe hatalmas mennyiségű üvegház hatású gáz került, amit az újranövő növényzet nem fog már felvenni. (Adatok a FAO 2000 beszámolójából) www.fire.uni-freiburg.de/programmes/un/fao/Wp55_eng.pdf (6 MB)
|
Az oldalról:- szerző: S. Ancot – Nürnbergi Egyetem - Németország, Elmar Uherek - MPI Mainz - Németország
|