espere > magyar > Climate Encyclopaedia > Óceánok > Alap > 3. Fitoplanktonokból származó gázok > - Aeroszolok és az éghajlat

Az óceánok

Alap

Aeroszolok és az éghajlat

Ha a dimetil-szulfid (DMS) bekerül a légkörbe akkor kölcsönhatásba lép más vegyületekkel és szulfát aeroszolokat képződnek (az aeroszolok egyszerű részecskék, vagy folyadékcseppek az áramló levegőben). Ezek a szulfát aeroszolok igen fontos szerepet játszanak az éghajlatunkban. Visszaszórják a napfényt a világűr felé, és megindítják a felhőképződést. Mindkét folyamat megakadályozza, hogy a teljes napenergia elérje a földfelszínt. Ez azt jelenti, hogy a szulfátok segítenek hűteni a Földet. 

 

Mind a kéndioxid (SO2), mind a metán kénes sav (MSA – CH3SO3H) akkor alakul ki, amikor a DMS szulfát aeroszolokká alakul. A kéndioxid mind DMS-ből, mind a szerves tüzelőanyagok, mint a szén, égéséből származik. MSA csak a DMS-ből képződik, így az MSA jó nyomjelzője a tengeri kén kibocsátásának a légkörbe. A kéndioxid ekkor átalakul kénsavvá (H2SO4), így a DMS szerepet játszik a légkör savasságának szabályozásában.

Ez a kénsav képes reakcióba lépni az ammónia (NH3) gázzal, ami természetes folyamatokban a fitoplanktonokból szintén előállítódik, és ammóniumszulfát aeroszolok képződnek. Mind a kénsav, mind az ammóniumszulfát felhő kondenzációs magként szerepel, ami a felhőképződéshez szükséges (CCN). Ezek azok a részecskék, melyek felszínén a víz kondenzációja lezajlik, azaz elkezdődik a cseppképződés. Ezek szükségesek, hogy a felhőképződés elinduljon.

Tehát hogyan befolyásolja a DMS az éghajlatot?

 

1. A vázlat a tengeri forrásokból származó kén fontosságát mutatja. A DMS dimetil szulfidból áll, a legfontosabb ként tartalmazó gázt néhány fitoplankton faj termeli. CCN a felhőképződéshez szükséges cseppkéző magvakból áll, az aeroszolok kellenek, hogy a felhőképződés elkezdődjön. SO2 a kéndioxid gáz egy közbenső anyag a DMS szulfát aeroszollá való alakulásában. Szerző: Lucinda Spokes.

A Föld közvetlen hűtése

A szulfát aeroszolok közvetlenül képesek elnyelni, vagy szórni a napfényt, mielőtt az elérné a Föld felszínét. A minket elérő napenergia csökkentése révén az aeroszolok hozzájárulnak, hogy bolygónk hűvösebb legyen. Ez a hűtő folyamat valamilyen módon ellensúlyozza a széndioxid és más üvegházgázok melegítő hatását.

 

Az aeroszolok közvetett hatása

A felhőképződés kialakulásában és a kondenzációs magvak kialakításában betöltött szerepük révén a szulfát aeroszoloknak is van indirekt hatásuk az éghajlatra. Ha növekszik a felhők mennyisége és fehérsége, akkor növekszik a bolygónk albedója is. Az albedót nagyon egyszerűen úgy definiálhatjuk, hogy mennyi napenergia verődik vissza az űrbe. A fehér felszínek, mint a felhők és a jég, sok napfényt sugároznak vissza az űrbe, amíg a sötét felszínek, mint az óceánok, hatékonyan nyelik el a napfényt. Mivel a felhők sok napfényt vernek vissza az űr felé, a Föld hűlését okozhatják. Az óceánok felett, a szulfát aeroszolok mennyisége az egyik legfontosabb tényező, ami a felhők kiterjedését és típusát meghatározza. Azonban, a felhők a Földről érkező infravörös sugárzást is elnyelik, mint az üvegházgázok, így melegedést okoznak. Nem tudunk még eleget a felhőtípusok kialakulásáról, és ennek következtében, nem lehetünk teljesen biztosak, hogy ez a melegedés teljesen, vagy részlegesen kiegyenlíti a hűtés hatását.

 

2. Fotó a felhőkről: freefoto.com

3. Különbség az eltérő természetes felszínek albedójánál. szerző: Lucinda Spokes, kép átvéve: freefoto.com.

A felhőknek, a hónak és a jégnek nagy az albedója, a napsugárzás nagy részét visszaverik. A vízfelszín és az erdő albedója alacsony, a napsugárzásból sokat nyelnek el, és csak viszonylag kis hányadot sugároznak vissza. Az egész Földre vonatkozóan, a beérkező napfény körülbelül 30 %-a verődik vissza a világűrbe, 50%-át nyeli el a Föld és körülbelül 20 %-ot a légköri vegyületek, aeroszolok és felhők nyelnek el.

 

A fitoplanktonok ennek következtében nemcsak a tengeri levegő savasságának fő okozói, hanem fontos aeroszol és felhő kondenzációs mag források. Ennek eredményeként hatással vannak a Föld sugárzási egyenlegére. Jelenleg azonban pontosan még nem tudjuk megmondani, hogy a hatásuk hűlés lesz-e.

Nézzétek meg a Felhők és a Részecskék témát, ahol több információt találni, hogy az aeroszolok és a felhők hogyan befolyásolják éghajlatunkat.

 

Az oldalról:
szerző: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
1. tudományos lektor:
2. tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás:

 

© ESPERE-ENC 2013 | www.espere.net