Az óceánok

Alap

Az óceánból származó, az éghajlat szempontjából fontos egyéb gázok - 2

Sok, a tengervízben kialakuló gáz nem bomlik fel a troposzférában, a légkör alsó részében. Ezért el tudják érni a légkör felsõbb rétegét, amit sztratoszférának nevezünk. A sztratoszféra éghajlatunk számára nagyon fontos. Tartalmazza az ózonréteget, ami megvéd minket a Napból érkezõ káros UV sugárzástól. A szulfát részecskék rétegét is tartalmazza, ami meggátolja a Napból érkezõ energiának egy részét abban, hogy elérje a Földet. Bár a sztratoszféra a földfelszín felett 11 km magasságban kezdõdik, a tengervízbõl származó gázok befolyásolják kémiáját.

Dinitrogén oxid (N₂O)

A másik, biológiai folyamatok által elõállított gáz a dinitrogén oxid. Mivel a troposzférában ez sem bomlik le, nagyon hosszú a légköri tartózkodási ideje, körülbelül 120 év.

Honnan származik a dinitrogén oxid?

A dinitrogén oxid legnagyobb forrása a talaj, különösen a trópusokon, és a kibocsátása növekszik, valószínûleg a növekvõ mûtrágya felhasználásnak köszönhetõen. Az óceánok is nagyon fontos források, különösen a tölcsértorkolatok és a partmenti vizek. Itt a dinitrogén oxidot azok a baktériumok állítják elõ, amelyek a nitrogén vegyületeket táplálékká alakítják át.

Miért fontos a dinitrogén oxid?

A troposzférában a dinitrogén oxid 275-ször hatékonyabb üvegházgáz, mint a széndioxid (ezt úgy is mondhatjuk, hogy az üvegház potenciálja a széndioxidénak 275-szerese), így nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez. Mivel olyan hosszú a légköri tartózkodási ideje, fel tud kerülni a sztratoszférába, és hatással tud lenni az éghajlatra. A sztratoszférában az UV sugárzás felbontja a dinitrogén oxidot és nitrogén oxid gyök keletkezik (NO). Ez a gyök már közvetlenül részt vesz az ózonbontásban. Habár a troposzférában az ózon probléma, de a sztratoszférában szükséges, hogy megvédjen minket az UV sugárzástól.

A partmenti vizekbõl származó dinitrogén oxid kibocsátás úgy növekszik, ahogyan az éghajlatunk melegszik. A nitrát koncentrációban bekövetkezõ változások kapcsolatban vannak a növekvõ mezõgazdasági tevékenységgel, ami megváltoztatja dinitrogén oxid képzõdést. A képzõdés további fontos helye az árapály jelenségnek kitett és a sekélyvizû üledékek. Így a tengervízszintben bekövetkezõ változások és/vagy a partmenti árapálynak kitett területek kezelésének további hatása lehet.
További eutrofizáció fokozódó dinitrogén oxid termeléshez vezethet. Az Indiai-óceán partmenti területein az emberi tevékenységbõl származó dinitrogén oxid kibocsátás emelkedésének már vannak bizonyítékai.

Karbonil szulfid (COS)

A karbonil szulfid egy fontos légköri kéngáz. Fõleg az óceánokban képzõdik, de kismértékû ipari eredete is van. Összehasonlítva a DMS-el, mely nagy mennyiségben kerül kibocsátásra, de gyorsabban el is bomlik, a COS nagyon stabil gáz.

Honnan származnak a tengeri karbonil szulfidok?

A tengerbõl származó karbonil szulfid a napfény és az óceán felsõ rétegeiben lévõ kéntartalmú szerves anyag kölcsönhatásából származik, különösen a partmenti vizekben. Mivel a vízben nehezen oldódik ezért könnyen bekerül a légkörbe.

Miért fontosak a karbonil szulfidok?

A karbonil szulfid nem bomlik le a troposzférában, így, hasonlóan a dinitrogén oxidhoz, bekerülhet a sztratoszférába. Ott átalakul szulfát aeroszollá. A szulfát aeroszolok visszaverik a beérkezõ napfényt a világûr felé és így hûtik a bolygónkat.

Az oldalról:

szerzõ: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
1. tudományos lektor:
2. tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-10-01