Idõjárás

Alap

Munkalap: Népi megfigyelések

3. lap: Történeti háttér

Szentek a jóslatok mögött

Tudod, hogy a népi megfigyelések évkönyve nagyon régi idõkre nyúlik vissza. 

5000 évvel ezelõtt az egyiptomiaknak voltak ilyen megfigyeléseik, a rómaiaknak is volt, és a kereszténység is kapcsolatot teremtett a szabályok és a naptár között.

Ezáltal a szabályokat a szentek neveihez kapcsolódó napokkal (névnapokkal) hozták összefüggésbe. Ilyen a június 27.-e, amit a Hétalvó Szentekkel hoztak kapcsolatba.

Ha Hétalvók napján esik, még hét hétig esik. 

Ez a történetük:

Amikor Decius római császár (aki 249-251 között uralkodott) felszólította az ephesusi népességet az régi istenek imádására a templomokban, hét fiatal keresztény megpróbált elrejtõzni a városon kívül egy barlangban, de elárulták õket. A barlangjukat a császár emberei lezárták.

Közel 200 évvel késõbb egy pásztor véletlenül kinyitotta a barlangot, és csodával határos módon a hét ember felkelt és kisétált. Ebben az idõben a császár keresztény ember volt, és hitt a csodában. Elég furcsa, de a Korán is említi ezt a legendát. Itt jegyezzük meg, hogy õk semmilyen kapcsolatban sem voltak az idõjárással, jóslással és hasonló dolgokkal. De idõjárási szabályt kapcsolatba hoztak velük, mivel a megfelelõ idõpontban található meg a napjuk a kalendáriumban.

A naptár

Az idõjárási szabályokat a korai középkor óta alkalmazzák, jóval korábban, mint 

XIII Gergely pápa 1582-ben megreformálta a naptárt.

Abban az évben 10 napot elvett az évbõl, mivel a szoláris év nem volt összhangban a naptárral.

Az oldalról:

- szerzõ: Dr. Schrettenbrunner - Nürnbergi Egyetem - Németország
- tudományos lektor:
- pedagógiai lektor: Dr. Yvonne Schleicher , Julia Heres
- utolsó frissítés: 08.09.03