|
IdőjárásAlap |
Hosszútávú előrejelzésA legtöbb természeti előrejelzési mód rövid távra szól. Léteznek azonban hosszútávra érvényes népi megfigyelések is, de a legtöbbjüknek nincsen meteorológiai alapja. Néhány közülük pontosabb a többinél, de mindegyikük vitatott. Általánosságban hosszú távra szóló megfigyelést még nehezebb találni, mint rövid távra: a hosszú távra szóló időjárási ismeretek erősen különböznek vidékenként, mivel jobban függnek a régió éghajlati jellemzőitől. |
|
Február 2. Kevés olyan, hosszútávú népi megfigyelés van, amely sok országban megtalálható. Az egyik ilyen február 2.-hoz, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez kötődik: Egy régi angol dal szerint: |
|
„Gyertyaszentelő, ha fénylő, A németek feltehetően ezt a szokást a római légiók közvetítésével, az északi hódítás során ismerték meg, majd átvették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a nap kisüt Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, akkor egy bizonyos állat, a sündisznó meglátná az árnyékát, s ebből még hat hét rossz idő jósoltak, amit "Második Tél"-nek is neveztek. Számos országban úgy tartják, hogy február 2.-án előjönnek az állatok, hogy megállapítsák, milyen idő van. |
|
Magyarországon például a barnamedve árnyékát figyelik, míg az Egyesült Államokban az úgynevezett Mormota nap nagyon népszerű hagyomány. A mormotához kötődő előrejelzés pontossága alacsony. Egy elemzés szerint a télre vonatkozó előrejelzések csak 39 %-ban viszonyulnak helyesnek. |
„"Hétalvók" napján, ha esik, még hét hétig esik." Angliában július 15.-e, Szent Swithin Napja az a nap, amikor az emberek a hagyomány szerint az időjárást figyelik, ugyanis amilyen az idő Szent Swithin Napján, olyan lesz a következő negyven napon át. „Szent Swithin napján ha esik Ezek a nyári esőkre vonatkozó népi megfigyelések többé-kevésbé az esetek 70 %-ban helyesek.
|