Felhõk & Részecskék

Alap

Albedó

Az albedó egy latin szó (ami fehérséget jelent), arra használják, hogy leírják, hogy milyen fényes valami. A globális éghajlat megértéséhez fontos, hogy számszerûen meghatározzuk a Föld albedóját.

Színek

A fehér fényt (vagy a napfényt) különbözõ színekbõl áll össze, amit mi nem látunk, mert ezek összekeverednek (elkülönülten láthatod õket, mikor megnézel egy gyönyörû  szivárványt vagy mikor prizmát használsz). Amikor a fény egy tárgynak ütközik három dolog történhet: a fény visszaverõdhet, továbbsugárzódhat vagy elnyelõdhet.
A tükör visszaver minden fényt, ami rá érkezik. Átlátszó tárgyak (mint a víz, vagy az üveg) átengedik a fényt.

Mivel a fény számos színbõl áll, egy része visszaverõdhet, míg másik része elnyelõdhet. Ha teljes egészében visszaverõdik, akkor a tárgy színe fehér. Ha semmi sem reflektálódik (minden színt elnyel), a tárgy akkor sötét. Ha egy tárgy minden színt elnyel kivéve, mondjuk, a pirosat, a szemeid látják a piros színt, és azt mondod, hogy a tárgy piros. Az elnyelt fény hõvé átalakul: ez az oka, amiért nyáron a sötét tárgyak melegebbek, mint a világosabbak, mivel ezek minden színt elnyelnek.

1. Valamit színesnek látunk, mert a fényt visszaveri (szemünkbe), az összes többi színt elnyeli a tárgy.
szerzõ: J. Gourdeau

Az albedó definíciója

Az albedó a tárgy által visszavert és a tárgyra érkezõ sugárzás hányadosa.

A szám, ami leírja az albedót 0 (fényt nem veri vissza) és 1 (minden fényt visszaver) között változik, vagy százalékban is kifejezhetjük.

Albedó a Földön
Földünk átlagos albedója körülbelül 0.3: ez azt jelenti, hogy a Földre érkezõ napsugárzás 30 %-a újból kisugárzódik az ûrbe. Nézd meg a táblázatot a különbözõ felszínek albedójáról (%-ban). Az esõerdõknek van a legkisebb albedója a Földön.

Manapság a Föld átlaghõmérséklete 15°C. Ha bolygónk erdõvel lenne borítva, az átlaghõmérséklet 24°C lenne. Egy sivatagos Föld esetében (homokdûnés Föld), a hõmérséklet 13°C lenne. Ha óceánok borítanák a Földet (mint a moziban a Vizivilágban), a hõmérséklet 32°C lenne, mert az óceánok sötétek, és ezért kicsi az albedójuk. A jégborított Föld hideg lenne (-52°C)! (Nézd meg a 2. ábrát).

Felhõk albedója

Földünk albedója nagyon különbözõ felhõkkel vagy nélkülük. A felhõk több fényt vernek vissza az ûrbe, ami okozza a kék égboltot. A felhõk albedója számos tényezõtõl függ, ideértve a felhõk magasságát, méretét, a felhõn belüli cseppek méretét és számát.
A felhõk színe a fényes fehértõl a sötétszürkéig terjed, mert a vízcseppek szórják a fényt: a nagyobb cseppeknek nagyobb a felszínük és több fényt vernek vissza. Ha egy nagy zivatarfelhõ alatt vagy, a tájkép sötét, mert a fény nem jut át könnyen rajta: de az ûrbõl ugyan ez a felhõ sokkal fényesebb lenne, mert valójában magas albedója van. Szemben a cirrus felhõvel, ami közel áttetszõ, de az ûrbõl szürkébbnek néz ki, mert az albedója kicsi.
Képzeld el, hogy egy ûrhajóról csodálod a Földet, a felhõk több-kevesebb fényt visszavernek az ûrbe (ami azt jelenti, hogy a felhõknek eltérõ albedójuk van), ami a tulajdonságaiktól függ.

3. Különbözõ felhõk albedója. Szerzõ: J. Gourdeau

Az európai mûhold a METEOSAT a felhõk és a földfelszín által visszavert fényt méri. A víz a napfény jelentõs részét elnyeli, ezért tûnik sötétnek. A vastag felhõknek magas az albedójuk és fényesek a mûholdképen. A vékony cirrusoknak alacsonyabb az albedója és általában félig áttetszõk a napfényre.

Mivel általában a felhõk albedója magasabb, mint az alattuk levõ felszíné, a felhõk több sugárzást vernek vissza az ûrbe, mint a felszín, ha nem lennének felhõk. Ezért kevesebb napból származó energia áll rendelkezésre, a felszín és a légkör melegítésére.
Ez egy kapcsolat a felhõk és az éghajlat között. Más módon is kapcsolatban vannak a felhõk az éghajlattal: nézzük a következõ epizódot...

Ha érdekelnek a különbözõ városi albedók, kattints ide.

Az oldalról:
szerzõ: J. Gourdeau, LaMP Clermont-ferrand, Franciaország
tudományos lektor: Dr Maud Leriche, CNRS LaMP, Franciaország
utolsó módosítás: 2004-05-06