> magyar > Climate Encyclopaedia > Az ember hatása az éghajlatra > Alap > 1. Emeber - alakította éghajlat?
|
 |
Hogyan alakítja
|
1. Ember-okozta éghajlatváltozás?Az ember a történelme során először az üvegház-gázok kibocsátásával változtatja a Föld éghajlatát. Ebben a legfontosabb tényező a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) használatának az Ipari Forradalom óta jellemző drámai mértékű növekedése.
|
Múltbeli éghajlatváltozásokA Föld éghajlata mindig változott. Mindössze 20000 évvel ezelőtt Észak-Európa nagy részét óriási jégtakaró fedte, amely elérte a 3 km-es vastagságot is. Az Alpok és a Pireneusok hegyvonulatain kisebb jégsapkák voltak. A jégkorszak során gyakran történtek hirtelen változások az éghajlatban, ami a jég kiterjedését vagy visszahúzódását eredményezte. Ebben a hideg időszakban, a jéggel borított területek déli részein az emberek kis csoportjai a rénszarvas, a vadló és a bölény vadászatából éltek.
|
A jégkorszakban élő emberek kőeszközöket és csodás barlangfestményeket hagytak ránk. Később ez az életmód megszűnt. Évezredek alatt a Föld Nap körüli pályája úgy változott meg, hogy a nyarak melegebbek lettek, s a jég elkezdett olvadni. A jégkorszak végét mintegy 10000 évvel ezelőttre teszik. Azóta az Északi félgömb klímája melegedett és sokkal stabilabbnak. Ezalatt az enyhébb éghajlatú tízezer év alatt az ember kifejlesztette a mezőgazdaságot, a városokat és a civilizációt, ami sokkal nehezebb lett volna a jégkorszakban.
|
|
|
|
Az ember mindig ki lesz téve kellemetlen, nem várt természeti eredetű éghajlatváltozásoknak. Például körülbelül 400 évvel ezelőtt Európában egy viszonylag hideg időszakot tapasztaltak, ami ugyan nem volt olyan hideg, mint a jégkorszak, ezért Kis Jégkorszaknak nevezték. Miért különböző ezektől a mostani helyzet? Mert az ember nagyon gyors ütemű változást idéz elő az éghajlatban. A CO2 és más üvegházgázok egyre növekvő kibocsátása miatt úgy gondoljuk, hogy az elkövetkező száz év során a jégkorszak óta a földtörténet leggyorsabb melegedésének lehetünk tanúi.
|
|
|
|
Az Ipari forradalom azzal kezdődött, hogy az emberek elkezdték a tömegtermelést óriási gyárakban gépek segítségével, amelyekhez az energiát kezdetben szénből, később pedig már olajból, földgázból, illetve elektromosságból nyerték. Mindezek egyre könnyebbé tették a termékek előállítását és segítették a modern technológiák kifejlődését. Az Ipari Forradalom előtt még nem voltak vonatok, autók és repülőgépek, nem voltak lámpák, gyárak, telefonok és televíziók sem. Minél többet termel és fogyaszt az ember, annál jobban hat a környezetére is. Az elmúlt 50 év során – először a történelemben – egyértelműen megbizonyosodhattunk arról, hogy az ember az egész Földön befolyásolja a környezetét; s az általunk okozott természeti problémák nemcsak lokális, hanem globális skálán is tapasztalhatóak lettek. Ezek közül a globális méretű környezeti problémák közül az egyik az „ember-okozta éghajlatváltozás”, amelyet globális felmelegedésként is ismerünk.
|
Globális klímaváltozásAz ember-okozta (azaz antropogén) éghajlatváltozás azért következik be, mert üvegházgázokat bocsátunk ki a légkörbe. A kibocsátásoknak sokféle forrása van, közéjük tartoznak a gyárak, a mezőgazdaság, amelyek az élelmiszereket és más anyagi javakat állítanak elő a számunkra, az erőművek, amik elektromos árammal látnak el minket, s az autók és repülők, amelyekkel oda utazunk, ahová éppen szükséges. |
Az üvegházgázok úgy hatnak a Föld klímájára, hogy növekszik az üvegházhatás, ami egy természetes jelenség. Ennek során a vízgőz, CO2 vagy más üvegházgáz a légkörben áteresztik a Nap rövidhullámú sugárzását, ám a Föld által kibocsátott hő-, azaz hosszúhullámú sugárzás nagy részét elnyelik, ami különben a világűrbe távozna. A természetes üvegházhatás nélkül a Föld átlaghőmérséklete -18°C lenne, s a Föld lakhatatlan volna (részletesebben az Alsó atmoszféra alcím alatt olvashatsz az üvegházhatásról). Az üvegházgázok nagymértékű kibocsátása növeli ezen gázok koncentrációját a légkörben, ami növeli az üvegházhatást, így a légkör hőelnyelését is. Ez a Föld hőmérsékletének növekedését és az éghajlatának megváltozását eredményezheti. |
|
|
|
|