espere > magyar > Climate Encyclopaedia > Az ember hatása az éghajlatra > Alap > 2. Milyen lesz a jövő?

Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Alap

2. Milyen lesz egy melegebb világ?

Melegebb globális éghajlat minden bizonnyal többet jelent, mint csak egy tikkasztóbb éghajlatot! Lehet, hogy például megváltozik a szél, csapadék eloszlása, s ez a tengerszint növekedéséhez vezethet. Ezek a változások befolyásolják a növények és állatok életét, valamint az emberi egészségre is hatnak – nem is említve otthonunkat, a mezőgazdaságot, az üzletet és a gazdaságot.

 

Klímaváltozás

A jövő éghajlatát részben az határozza majd meg, hogy mennyi üvegházgázt bocsátunk ki, amit viszont a jövőbeli népesség mérete, a fosszilis üzemanyagok elégetése stb. határoz meg. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) (többet itt olvashatsz az IPCC-ről (angolul)) megvizsgálta, hogy mit várhatunk az éghajlattól változás esetén. Ha nem teszünk semmit az üvegházgázok kibocsátásának korlátozása érdekében, az IPCC szerint 2100-ig az alábbiak várhatóak
 

1. MENNYDÖRGÉS ÉS VILLÁMLÁS: Az éghajlatváltozás több extrém időjárási helyzethez vezethet, mint gyakoribb zivatarok. Kép: The NOAA Photo Library (A nagyításhoz kattints a képre! 48 kB)

  • az átlagos felszíni hőmérséklet 1.4–5.8 °C-kal növekszik 1990-hez képest
  • a tengervíz szintje 9 és 88 cm között növekszik
  • 5–20%-al több eső és hó
  • több szélsőséges időjárás, mint felhőszakadás és hőhullám, ami árvízhez, földcsuszamláshoz, aszályhoz és erdőtüzekhez vezethet 
  • a szél és óceáni áramlások iránya megváltozik, ami helyi klímaváltozást okozhat.

Többet itt olvashatsz IPCC jövőbeli scenárióriól (angolul)

Annak az oka, hogy a tudósok nem tudják, hogy a hőmérsékletnövekedés kicsit több lesz, mint egy fok, vagy több mint hat, az először is az, hogy nem tudják, hogy a jövőben milyen lesz a kibocsátás, másrészt még mindig bizonytalan, hogy a Föld éghajlata mennyire érzékeny az üvegházgáz kibocsátásra.

Emellett a fent vázolt kép átlagos az egész bolygóra. Ez azt jelenti, hogy néhány hely sokkal melegebb lehet, míg másutt csak kicsik a változások, vagy lehetnek területek, amelyek még hidegebbé válnak. Az éghajlatváltozás mértékét adott országban csak kismértékben befolyásolja az, hogy ott mennyi volt a kibocsátás. Az üvegházgázok más gázokkal jól összekeverednek a légkörben. Miután kikerültek a légkörbe, nem maradnak ugyanazon a helyen, hanem szétterjednek a légkörben. Ha már egyszer belekerültek az atmoszférába, akkor hosszú ideig is ott maradnak. Ezért nem igaz, hogy a legnagyobb kibocsátók szenvedik el a legnagyobb éghajlatváltozást. A növekvő üvegházhatás legfontosabb következményei ugyanúgy a kibocsátás helyétől távoli területeken is mutatkozhatnak.
  

Melyek lesznek a következmények?

A globális felmelegedés hatásai különbözőek lesznek területről területre. Az időjárás szárazabb és nedvesebb, melegebb vagy hidegebb, szelesebb és kevésbé szeles lehet. Európa általában melegebb lesz, különösen télen. Észak-, Kelet- és Közép-Európában növekszik a csapadék és a heves zivatarok árvizeket még nagyobb problémává fokozzák, ugyanakkor gyakoribb aszályokat várunk a kontinens déli területein, a kevesebb csapadék és a nagyobb evaporáció miatt.

 

2. MINDENHOL MELEGEBB: Hogyan változhat a hőmérséklet Európában, ebben az évszázadban a globális melegedés hatására. A bal térképen a hőmérőkkel mért 1961-1990-es átlaghőmérsékletet láthatjuk. A jobb térképen a 2071-2100 közötti lehetséges átlaghőmérsékletet láthatjuk, egy klímamodell alapján. A számok bizonytalanok, más modell lehet, hogy némileg különböző eredményt ad. Az eredmények attól is függnek, hogy mennyi üvegházgázt bocsátanak ki a légkörbe. Forrás: Sweclim/Naturvardsverket http://www.naturvardsverket.se/index.php3?main=/dokument/fororen/klimat/klimat/varmare.html (A nagyításhoz kattints a képre! 79 kB)

 

3. NEDVES ÉS SZÁRAZ: Hogyan változhat a csapadék (eső és hó) Európában, ebben a században a globális melegedés hatására. A bal oldali térkép a téli csapadékban bekövetkező változásokat mutatja. A jobb oldali térképen pedig a nyári csapadékban bekövetkező változások láthatóak. A térképek éghajlati modellel készültek. A számok bizonytalanok, más modell lehet, hogy ettől eltérő eredményt ad. Az eredmények attól is függnek, hogy mennyi üvegházgázt bocsátanak ki a légkörbe. forrás: Sweclim/Naturvardsverket http://www.naturvardsverket.se/index.php3?main=/dokument/fororen/klimat/klimat/varmare.html (click to enlarge, 65 kB)

 

Az állatoknak és a növényeknek új helyet kell találni életben maradásukhoz

A klímaváltozás a növények és állatok életfeltételeit szintén befolyásolja – mind az egyes fajokét, mind az egész ökoszisztémáét. Sok faj nem tud megélni, ha élettere szárazabbá, hidegebbé, nedvesebbé vagy melegebbé válik. Néhány áttelepedik új helyre, míg mások kipusztulnak. A legérzékenyebb fajok azok, amelyek különösen szokatlan területhez alkalmazkodtak. A melegebb éghajlat azt eredményezi, hogy a fajok és az ökoszisztémák a sarkok felé és a hegyeken felfelé vándorol. Azok a fajok, amelyek már az északi vagy az alpesi területeken élnek, különösen érzékenyek, mivel nem lesz olyan terület, ahová elmehetnek: a hegyekben élő állatok nem tudnak magasabbra menni, ha egyszer elérik a csúcsot. A sarki területeken a tengerjég tavasszal korábban olvad el, és ősszel később képződik, komoly következményeket okozva azoknak a fajoknak, amelyek a tengeri jégen, vagy annak környezetében élnek (például a sarki medve és néhány fókafajta).


 

4. MAGASABB TEREP: Amikor az éghajlat melegszik, a hegyekben élő fajok magasabbra mennek. A képen egy észak-amerikai hegyi kecske (Oreamnos americanus). Kép: Corel Gallery

 

A megfigyelések azt mutatják, hogy a melegedés az elmúlt 30 évben már befolyásolta a növényi és állati életet Európában. Például, néhány madár és pillangó faj kiterjesztette élőhelyét; néhány növényfaj tavaszi fejlődését tanulmányozva azt láthatjuk, hogy rügyezés és a virágzás évtizedenként 2-5 nappal korábban következett be az elmúlt 50 évben; a madarak tavaszi vándorlása és a tojásrakása évtizedenként 2-5 nappal korábban kezdődött; azok a fajok, amelyek egy bizonyos klímához alkalmazkodtak, évtizedenként átlagosan 6 km-el mentek a sarkok felé, vagy 6 méterrel magasabbra a hegyekben.

Kritikus tényező, hogy a növények és az állatok hogyan élik túl, és hogy a felmelegedés valójában milyen gyorsan következik be – mivel minél hosszabb idő van az alkalmazkodáshoz, annál nagyobb az esélyük az adaptálódásra. Gyors globális felmelegedés és hirtelen klímaváltozás a fajoknak kevesebb időt ad, mint ha az lassan és fokozatosan következik be.

 

5. VÉKONYABB MEDVÉK: A sarki medvéket is fenyegeti az éghajlatváltozás. Arra specializálódtak, hogy az Északi sark körül lévő tengerjég peremén vadásszák a fókákat. Rövidebb jégborítású évszakok a medvéknek rövidebb vadászati időt jelentenek. Vizsgálatok azt mutatják, hogy a sarki medvéknek kisebb a súlyuk, mint korábban. Kép: The NOAA Photo Library (A nagyításhoz kattints a képre! 49 kB)

Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 utolsó módosítás: 2004-03-27

 

© ESPERE-ENC 2013 | www.espere.net