
|
![]() |
Hogyan alakítja
|
|
|
![]() |
|
Égessünk kevesebb szerves üzemanyagotAz emberek lelassíthatják akár meg is állíthatják az éghajlatváltozást, amit elindítottak. De az éghajlati rendszer lassan válaszol. A gázok, amiket kibocsátottunk, az éghajlatot még sok évig fogják befolyásolni – még ha keményen azon is dolgozunk, hogy korlátozzuk a kibocsátásainkat. A csökkentő kibocsátás lassítani fogja az éghajlatváltozás sebességét, de a mi életünk során az éghajlat már változni fog. Gyerekeink és unokáink azonban teljesen élvezni tudják azon erőfeszítéseink eredményét, amit most teszünk, hogy korlátozzuk a kibocsátást. A legfontosabb dolog, amit tehetünk az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében, az az, hogy kevesebb szerves üzemanyagot égetünk el, így kevesebb CO2 bocsátunk ki. Technológiai fejlesztések és életstílus változtatás csökkentheti az energiát, amit szállításra, fűtésre, hűtésre, világításra, elektromos gépek működtetésére, ipari termelésre stb. használunk fel. |
Más, nem szerves energiaforrások használatával jelentősen csökkenteni tudjuk az üvegházgázok kibocsátását. Lehetséges források közé tartoznak a megújuló források, mint a szélenergia, napenergia, vízienergia (azonban néhány esetben üvegházgázok keletkeznek, amikor növényi maradványok rothadnak a víztározóban); biomassza, mint a fa, szalma és más növényi anyagok (mindaddig, míg új fákat és növényzetet ültetünk a pótlásra) és az atomenergia, azonban ez más okokból vitatott. |
![]() |
|
Technológiai fejlesztések új energiaforrásokat adhatnak, amik a jövőben helyettesítik a szerves üzemanyagokat. Például az autók motorbenzin helyett hidrogénnel működhetnek. (A hidrogén motorok nem bocsátanak ki CO2-t. Azonban a hidrogén előállításához sok energiára van szükség. Ha az energia szénből, olajból vagy gázból származik, akkor a CO2 kibocsátást akkora, mintha az autók továbbra is motorbenzinnel futnának.) |
Nem tudjuk kiszűrni a CO2-t?Számos légszennyezést tudunk „megtisztítani” szűrők, vagy hasonló eszközök használatával. Ma nincsen olyan technológia, ami hatékonyan eltávolítaná a CO2 kibocsátást a kazánokból, erőművekből és motorokból elfogadható áron. De számos országban mind a kormányok, mind a magánvállalatok azon dolgoznak, hogy költséghatékony technológiát fejlesszenek ki a szénből, olajból vagy gázból származó CO2 elnyelésére, mielőtt az kikerülne a légkörbe. Ezt azután tárolni lehetne a földben, például üres olajkutakban. A Statoil olajvállalat évente körülbelül 1 millió tonna CO2–t tárol 1000 méterrel a tengerfenék alatt homokkőben, az Északi-tenger Sleipner mezőin. A CO2-t elkülönítik a földgáztól, amit a Sleipner mezőből nyernek, és abba a homokkőbe injektálják, ami a tengerfenék alatt található. Ez a homokkő legalább 600 milliárd tonna CO2 tárolására alkalmas, ami nagyjából egyenlő az európai erőművek által, a következő 600 évben kibocsátott mennyiséggel.
|
Más üvegházgázok kibocsátásának csökkentéseCsökkenthetjük szerves üzemanyagokon kívüli más forrásokból származó üvegházgázok kibocsátását is.
|
CO2 nyerés a légkörből |
Növelhetjük a CO2 elnyelést az erdőben, földben és a tengervízben.
|
![]() |
|
Az üvegházgázok sok forrásból származnak, így sok különféle lépés szükséges, hogy korlátozzuk őket. De olyan nagy mennyiség származik a szerves üzemanyagok égetéséből, hogy a hatékony stratégiának a szerves üzemanyagokból származó kibocsátásra kell fókuszálódni. |
Miért égetjük el a fát, nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz |
|
![]() |
Amikor biomasszából származó tüzelőanyagot használunk, például fát, fahulladékot, az energia hő formájában bocsátódik ki, és a szén CO2–formájában visszajut a légkörbe. Ha új fák nőnek ott, ahonnan kivágtuk a fákat, ezek az új fák elnyelik a széndioxidot a légkörből és az megkötődik az új biomasszában. Ez újrastabilizálja a széndioxid körforgást. Egy idő után, a CO2 mennyisége a légkörben állandó lesz. Ezért tekintik a bio üzemanyagokat CO2-semlegesnek. |
|
Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 Utolsó módosítás: 2004-03-27 |