Idõjárás

Haladó

Folyami árvizek

Az árvizeknek sok fajtáját különböztetjük meg:

Folyami árvizek
A folyók mentén természetes és elkerülhetetlen, hogy árvizek keletkezzenek. Vannak évszakos gyakorisággal történõ árvizek, például téli vagy tavaszi esõk idején, amikor a hótakaró is olvadásnak indul, a folyómeder túlságosan gyorsan telik meg vízzel. Viharokból, frontrendszerekbõl származó heves esõzések is okozhatják a folyók áradását.

Tengerparti áradás
Hurrikánok, trópusi viharok, vagy a nyílt tengerek feletti alacsony légnyomások következtében keletkezhetnek olyan erõs szelek, amelyek az óceánok vizét a szárazföldre kinyomják, és nagy áradásokat okozhatnak. A magas vízszint elvághatja a menekülés útját. A tengerparti áradást okozhatja tengerár is, amit cunaminak is neveznek. Ezt néha szökõárként is emlegetik. Ezeket a hullámokat földrengések vagy vulkáni tevékenység váltja ki.

Városi árvíz
Amikor a földfelszínt vagy erdõket utakká és parkolókká alakítják, egyúttal megszüntetik annak csapadékbefogadó képességét. A városiasodással 2-6-szorosára megnõ az adott területrõl elvezetett csapadékvíz mennyisége, ha a természetes körülményekkel hasonlítjuk össze. Az áradás alatt az utcákon sebes ár hömpölyög, és elönti a pincéket, alagsorokat, sokszor emberek halálát is okozva.

Hirtelen árhullám
Lásd az Enciklopédia ’Hirtelen árhullám’ részénél.


Jégtorlasz
A zajló jég természetes vagy mesterséges akadály elõtt feltorlódhat, és jelentõs mértékben akadályozhatja a víz áramlását.

Leggyakoribb árvizek a folyami árvizek

Az erdõ hatása az árszint növekedésére meglehetõsen nagy. Az erdõirtások növelik a felszíni lefolyást, ennek következtében a talajeróziót és így csökkentik a talaj víztározó kapacitását. A területhasználat és infrastruktúra fontos tényezõk a vízszint maximumának emelkedésében, és felelõsek a magas lefolyási csúcsok gyakoriságának növelésében.

A folyami árvíz jellemzõit rövidtávon módosíthatja az erdõkkel kapcsolatos emberi tevékenység, a szántás és alagcsövezés, az útépítés és a talaj tömörítése. Az erdõirtás vitatható hatása ellenére a fatelepítés marad az árvíz hatásainak egy javasolt helyreállítási módszere.

A mezõgazdasági mûvelés minden változása kimutathatóan módosítja az árvizek elõfordulását és az egykor extenzív füves táj felszántása növeli néhány folyó medencéjének árvíz-potenciálját. A vegetáció kiirtása, vagy alacsonyabb evapotranspirációjú és intercepciójú növényzettel való felváltása növeli a lefolyást és csökkenti a vízraktározást.

A jövõre vonatkozólag a Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottság (Intergovermental Panel of Climate Change, IPCC) aktuális beszámolója szerint a XXI. században a növekvõ intenzív csapadékesemények miatt (aminek a bekövetkezte nagyon valószínû), növekvõ árvíz, talajcsuszamlás, lavina és sárlavina károkkal kell számolni.
A közelmúlt nagy árvizei felgyorsították az árvízmodellezés fejlesztését Európában. Az okozott károkat az alábbi táblázat mutatja:

5. A németországi károk összesítése
Jonathan Conway szerint 

forrás: http://www.facworld.com/
FacWorld.nsf/doc/euflood/$file/floodeu2.pdf

De az ’Évszázad áradása’ az Elbán volt 2002-ben. Az Érchegység egyes részein (ez a hegység Németország Szászország tartománya és a Cseh Köztársaság között fekszik) több, mint 300 mm csapadék esett egy nap. A szélsõségesen sok csapadékot nagyon gyors vízszint növekedés kísérte az Elba mellékfolyóin, különösen az Érchegységbõl észak felé folyókon. Ennek következtében az Elba vízszintje olyan magas szintet ért el, amit évszázadok óta nem mértek. Az augusztusi árvíz által okozott teljes gazdasági kár (Cseh Köztársaság 3 milliárd EUR; Ausztria 3 milliárd EUR; Németország 9,2 milliárd EUR) új európai rekord az árvízi károk között.

6. Az Elba áradása Elster közelében (balra) és az elárasztott utcák Meissenben (jobbra).
Fénykép: M. Zebisch, TU Berlin.
forrás: http://www.uni-frankfurt.de/~jrapp/centuryflood.pdf

szerkesztette: Szalai Sándor – Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás : 2003. december 15.