> magyar > Climate Encyclopaedia > Időjárás > Haladó > 1. Árvizek és zivatarok > - Hirtelen árhullám
|
 |
IdőjárásHaladó |
Hirtelen árhullám (flash flood)Az áradások a természeti csapások között az egyik leggyakrabban előfordulóak, az általuk okozott kár is a legnagyobbak közül való. A természeti csapások által okozott károk mintegy 90 %-a áradásokból származik (az aszálykároktól eltekintve). |
|
A Föld településeinek nagy részét az áradás valamilyen formája sújthatja. |
|
|
|
|
Az 1988-tól 1997-ig terjedő tízéves periódus alatt az USA-ban évi átlagban az áradások 3,7 milliárd dollár kárt okoztak. Hosszú távon (1940-1999) átlagosan 110 ember hal meg évente áradásokban, elsősorban a hirtelen árhullámban. Például, 101,6 mm csapadék hullott kevesebb, mint két óra alatt 1990. június 14-én Shadyside-ban (Ohio állam), ami 9 méter magas árhullámot okozott. Ennek következtében 26 ember halt meg, és mintegy 6-8 millió USD kár keletkezett. |
A hirtelen árhullám a csapadékhullás után 6 órán belül keletkezhet, de olyankor is, ha a víz áttöri a gátakat, töltéseket, esetleg jég- vagy egyéb hordaléktorlaszok átszakadnak, az így kialakuló hirtelen árhullám az embereket készületlenül érheti. Nem mindig kerül vészjelzés kiküldésre, hogy ezek a halálos, nagyon gyorsan bekövetkező áradások közelegnek. Így a hirtelen árhullám kialakulására alkalmas területeken fel kell készülni a személy- és vagyonvédelemre. A hirtelen árhullám kialakulásának bármely jelére azonnal és gyorsan magasabb területekre kell húzódni. |
|
|
|
Ha a vihar intenzív csapadékhullással párosul, az esővíz a vízmosásokban, hasadékokban, vagy kisebb patakok medrében sebesen mozgó folyóvá alakul. Hirtelen árhullám kevesebb, mint egy perc alatt kialakulhat, mégis elegendő energiával rendelkezhet ahhoz, hogy járdarészeket, házakat stb. elsodorjon. Városokban a természetes felszínt átalakították, lefedték, a talajfelszín helyett utak, parkok és betonnal burkolt területek alakultak ki, amik nem képesek elnyelni a csapadékvizet, ami az úgynevezett városi áradásokhoz vezet. A városi felszín a csapadékvíz lefolyását (az adott területről való elvezetését) 2-6-szorosára növeli az eredeti állapothoz viszonyítva. A városi áradások során az utcák sebes folyókká válnak, míg az alagsorok, aluljárók halálos csapdákká válhatnak, ha megtelnek vízzel. |
| |
| ||||||
|
|
Az áradásban sok tényező játszik szerepet. Két kulcseleme a csapadék intenzitása és a csapadék időtartama. Intenzitás alatt a csapadék hevességét értjük, az időtartama alatt pedig, hogy mennyi ideig tartott. A domborzat, talajviszonyok és a felszín borítása (növénytakaró, annak formái, művelt mezőgazdasági terület, városias környezet stb.) szintén jelentős szerepet játszik. A legtöbb hirtelen árhullám lassan mozgó zivatarokból alakul ki, esetleg úgy, hogy a zivatarok ismételten átvonulnak egy adott terület felett, vagy hurrikánokhoz, trópusi viharokhoz, heves frontális tevékenységhez kapcsolódó csapadékokból. Az árvizek lehetnek lassan vagy gyorsan kialakulóak , de általában néhány óra vagy nap alatt fejlődnek ki. A hirtelen árhullámok sziklákat görgethetnek, fákat csavarhatnak ki, épületeket és hidakat sodorhatnak el, új medreket vághatnak. A vízszint gyors növekedése elérheti a 10 m-t, vagy többet is. A hirtelen árhullámokat okozó esők elősegítik a katasztrofális sárlavinákat. Az áradások veszélyességét az is mutatja, hogy mindössze 15 cm magas, gyorsan mozgó víz már ledönthet embereket a lábukról, az autókat mintegy 60 cm-es víz pedig már elmozdítja.
|