Városok éghajlata

Alap

A XIX. század óta a városok erõteljesen növekednek, különösen a XX. században. A viszonylag kis területen lévõ sok épület módosítja a különbözõ éghajlati elemeket, mint például: a levegõ hõmérséklete, vagy szélsebesség és szélirány. Azonban számos természeti tényezõ befolyásolja a város éghajlatát, mint a földrajzi szélesség, a domborzat, a földhasználat és a vízfelszín elõfordulása.

Az emberi tevékenységnek is van hatása a városi klímára, fõleg az iparnak és a közlekedésnek. Mindkettõ városi területekre összpontosul és mindkettõ nagy levegõszennyezõdéssel jár. A légszennyezésnek káros hatása van a természetes környezetre, gazdaságra és az emberi egészségre. A hatások közé soroljuk például: a szmogot és a savas esõket. Számos területe van a világnak, melyeket levegõszennyezés veszélyeztet, például az úgynevezett "Fekete Háromszög", mely Lengyelország, Németország és Csehország területén található.

1. Emberi tevékenységnek köszönhetõ levegõszennyezés

- Mi a légszennyezés?
- Antropogén légszennyezés okai
- Levegõszennyezés káros hatásai
- Levegõszennyezéssel veszélyeztetett területek
* Munkalap 1: A szennyezés kritériuma
* Munkalap 2: Levegõszennyezés

2. Városi klíma

- A városklímát befolyásoló tényezõk
- Városi hõsziget
- Helyi légkörzés
* Munkalap 1: Szélsebesség mérés
* Munkalap 2: Mérd le a tudásod
* Munkalap 3: Szél a városban
* Munkalap 4: A ködkészítés módja
* Munkalap 5: Szél Frankfurtban / Legolandban
 

3. Savas esõ

- Mi a savas esõ?
- A savas esõk hatásai a természetes környezetre
- Savas esõ által veszélyeztetett területek
* Munkalap 1:
* Munkalap 2: