espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Felhők & Részecskék
Alap
1. Felhők
2. Részecskék
- Honnan származnak?
- Mivé alakulnak?
- A részecskék egészségre gyakorolt hatása
Munkalap 1
Munkalap 2
Munkalap 3
3. Nap és a felhők
Haladó
     
 

Felhők & Részecskék

Alap

Részecskék: Honnan származnak?

Az aeroszolok a légkörben lebegő kis folyadék, vagy szilárd részecskék. Méretük nagyon változatos a néhány nanométertől (0.000000001 méter) egészen majdnem 100 mikrométerig (0.0001 m, egy hajszál vastagsága), ez az oka, amiért általában nem látjuk őket. 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

Az aeroszolok származhatnak természetes és antropogén (ember általi) forrásokból. A légkörbe kerülhetnek direkt módon, mint részecskék (elsődleges aeroszolok), vagy vegyi folyamatok eredményei is lehetnek (másodlagos aeroszolok).

 

Elsődleges aeroszolok forrásai

Az aeroszolok természetes és mesterséges eredetűek is lehetnek.


Tengeri származásúak

A tengeri só aeroszolok a nagy szelek által a hullámok vízpermetéből származnak (a legnagyobb részecskék jellegzetesen nátrium-kloridban gazdagok), valamint az elnyelt légbuborékok szétpukkanásából, a hullámok fehér tarajának képződésekor. Az óceánokból a légkörbe való aeroszol kibocsátás körülbelül 1,3 milliárd tonna évente!

1. forrás: Ph. Osset, www.mesvoyages.net

 

2. Áramló szaharai porfelhő a Földközi-tenger és Olaszország fölött 2003. 07. 16. forrás: NASA/Seawifs


Ásványi eredetűek

A szél képes a felszínről felemelni részecskéket, különösen akkor, mikor a talaj száraz és nincs növényborítás. Ezeket a kis szemcséket nagy távolságokra képes elszállítani. Ezek a részecskék olyan anyagokat tartalmaznak, melyek a földkéregből származnak, és ennek következtében gazdagok vas-, kalcium- és alumínium - oxidokban. A Föld ásványi eredetű részecskéinek fele a Szaharából származik.


Vulkáni eredetűek

A vulkáni kitörés hatalmas mennyiségű, különböző gázokat és aeroszolokat juttat ki a légkörbe. Ellentétben más aeroszol forrással, a hamufelhő olyan magas, hogy a részecskék és a gázok bejuthatnak a sztratoszférába: a Pinatubo vulkáni fáklyájának magassága elérte a 40 km-t!

A részecskék, amelyek belépnek a felső légkörbe, nem könnyen mosódnak onnan ki, és a vulkáni anyagok sokáig a kezdeti kibocsátott szinten maradnak (sokszor évekig). A vulkánok által kibocsátott gázok szintén létrehoznak aeroszolokat. Az összes, ilyen sztratoszférában lévő részecskének erős befolyása van az éghajlatra (több részletet találsz a "Haladó" részben).

3. St. Helen kitörése 1980. 05. 18. forrás: NASA

Biogén eredetűek

Azokat a részecskéket, melyeket az élő szervezetek hoznak létre, biogén részecskéknek nevezzük. Az elsődleges aeroszolok lehetnek pollenek, gombák, baktériumok, vírusok… Másik forrás az erdőtüzek, melyek apró szemcséjű anyagokat bocsátanak a légkörbe. Például 1997-ben Malajzia néhány területén a tüzekből származó füst néhány hét alatt 15-ször magasabb részecske szennyezéshez vezetett, mint átlagos esetben.

Kozmikus eredetűek

Egy kis anyag a naprendszerünkből is érkezik a légkörbe. A legtöbbje a légkör felső részében elég (hullócsillagokat okozva ezáltal), de néhány eléri a Föld felszínét. Ezek a részecskék, ha kisebbek, mint 0.5 mm, a mikrometeoritok. A tudósok becslése alapján legalább néhány ezer tonna kozmikus anyag éri el a talajt évente.

 

 

Antropogén eredetűek

Az emberi tevékenység révén kibocsátott részecskéket nevezzük antropogén aeroszoloknak. Az antropogén forrásokból mind durvább, mind finomabb részecskék képződnek. Az építkezések (mint a cement) és az utak pora elsődleges érdes antropogén részecskéket termel. Kisebb részecskéket mint például a széntartalmú aeroszolok, a fosszilis üzemanyagok elégetése az erőművekben, járművekben, fűtés céljaira stb. szolgáltatja.

 

4. forrás: J. Gourdeau

Végül, még ha nincs is hatásuk az éghajlati rendszerre, ne feledkezzünk el azokról a részecskékről, amelyeket zárt helyeken lélegzel be, mint poratkák, rostok, rovarölő permetszerek és azbeszt, amik nagyon veszélyesek lehetnek az emberi egészségre.

 

5. Elektronmikroszkóppak készített képek. Balról jobbra: sivatagi részecske (forrás: A. Gaudichet, LISA); hibiszkusz pollen (forrás: http://uq.edu.au/nanoworld); hamu részecske a Szent Helen vulkánkitörésből (forrás:http://volcanoes.usgs.gov); beltéri penész (forrás: M. Boissier, CSTB); korom részecske (MPI for Chemistry Mainz).

 


Másodlagos aeroszolok

Ahogy megismertük, aeroszolok számos forrásból származhatnak (tengeri, ásványi, vulkáni, biogén, antropogén). A folyamatokban a szilárd anyagból indulunk ki. De a részecskék lehetnek a gáz-részecske átalakulás eredményei is. Ez azt jelenti, hogy új részecske alakulhat ki, mert a molekulák együtt összegyűlnek, de ezek a molekulák túl kicsik még ahhoz, hogy részecskeként tekintsük őket (ezt a folyamatot nevezzük nukleációnak). A gázok is kondenzálódhatnak ilyen, már létező részecskékre, nagyobb aeroszolokat hozva létre. Megjegyezzük, hogy a gáz-részecske átalakulás során keletkezett részecskék kicsik (kisebbek, mint 1 µm), szemben a nagyobb részecskékkel (például ásványi por, pollenek, vagy tengeri permet, melyek átmérője 10 µm vagy több).

 

6. Rózsa. forrás: www.freefoto.com

 

A növényzet szintén bocsát ki gázokat, nevezetesen Illékony Szerves Anyagokat (VOC) (amikor megszagolsz egy virágot, az orrod ezeket a VOC-at érzi) (a növényi kibocsátás további részleteiért nézd meg az Alsó légkör fejezetet). Ezek a biogén gázok új részecskéket alakíthatnak ki (másodlagos aeroszolok).

 

A másodlagos természetes aeroszolok többsége kéngáz reakciókból származik. A tengeri környezetben a legtöbb ként (DMS dimetil szulfid formájában) a fitoplanktonok bocsátják ki. A DMS és a légköri összetevők reakciójából kéndioxid (SO2) képződik; a földön, a pusztuló növényzet és az állatok is létrehoznak természetes eredetű H2S-t (aminek a szaga például a záptojáséra hasonlít...fujj!); a vulkánok közvetlenül bocsátanak ki SO2-t. Ez a gáz további reakcióba lép, s ezáltal szulfát aeroszol részecskék keletkezhetnek.

A természetes források olyan széntartalmú gázokat is termelnek, melyek aeroszolokat szolgálatnak.

 

Az ember évente 1860-ban 10 millió tonna SO2–t bocsátott ki, az 1980-as évekre ez 150 millió tonna / év-re növekedett. Ennek következtében most az antropogén kibocsátás meghaladja a kéntartalmú gázok természetes kibocsátását, még akkor is, ha a nemzetközi egyezmények miatt a légköri SO2 mennyisége csökken.

Az ember szintén egyre több és több fajta nitrogénvegyületet termel, ami nitrát aeroszolokat hoz létre.
Néhány antropogén vegyület reakciója, melyek a kőolaj égési folyamatából és a biomassza égetésből származnak, karbonátdús aeroszolokat eredményez, amik az egészségre veszélyesek.

 
Az oldalról:
szerző: Justine Gourdeau LaMP Clermont Ferrand / Franciaország
tudományos lektor: Pr Guy Cautenet, LaMP, Franciaország
készült: 2003-09-02
utolsó módosítás: 2004-04-21

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 12.07.2004 14:58:26 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013