|
Hogyan változtatja
|
1. Antropogén eredetű éghajlatváltozás?Mi történik az éghajlattal?Az egész Földet átfogó hőmérsékleti vizsgálatok alapján elmondható, hogy az elmúlt 100 év alatt a Föld átlaghőmérséklete 0.6°C-kal növekedett. |
Ennek a melegedésnek egy része, elsősorban az, ami még az 1900-as évek elején történt, természetes okokra is visszavezethető, például a Napból a Földre jutó sugárzásmennyiség változása. De ez nem mondható el az elmúlt 30-50 év hőmérsékletnövekedésére, amelyet a bizonyítékok alapján az ember által kibocsátott üvegházgázok koncentrációjának növekedése okozott. |
|
Nagyon sokféle üvegházgáz létezik. Az ember által okozott üvegházhatásban a legnagyobb szerepe a szén-dioxidnak (CO2) van. A légkör természetes eredetű szén-dioxidot is tartalmaz, de az Ipari Forradalom óta drámaian megnőtt a koncentrációja. Ezt a növekedést, főként, ha nem teljesen az ember okozta. Más üvegház hatású gázok koncentrációi is növekedtek, így pl. a metáné (CH4). Ezen kívül, jelenleg vannak olyan gázok is a légkörben, amik a természetben nem fordulnak elő, csak az emberi tevékenység során kerülhettek oda. (további részleteket találhatsz itt: megfigyelések a légköri üvegházgázok koncentrációjának változásáról). Egy fontos üvegházgáz, a vízgőz koncentrációja is növekedett. A légkör megnövekedett vízgőzmennyisége nem a vízgőzkibocsátás eredménye. Sokkal inkább más üvegházgázok kibocsátásának a közvetett eredménye. A hőmérséklet növekedése a talajról való nagyobb párolgásához vezet, illetve a légkör nagyobb mennyiségű vízgőz tárolására lesz képes.
|
|
2. TÖBB ÉS MÉG TÖBB CO2: A légköri CO2 koncentráció 1000-től 2000-ig (a ppm azt jelenti darab/millió, vagy liter CO2/millió liter levegő). A kutatók a gleccserek jegét vizsgálják, hogy megállapíthassák, mennyi CO2 volt a légkörben. A jelen időszakra a közvetlenül a levegőből vett mintákat vizsgálták. 2000 utánra becsült koncentráció szintje különböző elképzeléseken alapul, amelyek attól is függnek, hogy hogyan fog az emberi CO2 kibocsátás változni (lásd a következő fejezetben). Forrás: IPCC (Nagyításhoz kattints rá! 33kB) |
Az emberi hatás minden, az éghajlatra ható tényezőn kimutatható. A Föld éghajlatára a légkörön kívüli, a világűrből jövő tényezők is befolyással vannak (például: a Napállandó, a Föld Nap körüli pályájának kis változásai). Ezek mellett befolyásoló tényezők a légkör természetes folyamatai, az óceánok, a növényzet, a hó- és jégtakaró. Ezek a tényezők ez emberi hatásokkal együttesen határozzák meg a Föld éghajlatát. Egy melegebb éghajlat nagyon sokféle módon változtathatja meg a bolygót. Ha a Föld melegebbé válik, a tengerszint emelkedik néhány centimétert. A légkör nagyobb melegedése erőteljesebb tengerszint-emelkedést eredményez. Ez főképpen azért van így, mert a magasabb hőmérséklet hatására az óceánok vize kitágul, így nagyobb helyet foglal el. A növekedésnek térre lesz szüksége, s az óceán felszínét felfelé fogja tolni. Másik ok, hogy a légköri hőmérséklet növekedése a gleccserek olvadását is eredményezi. Elkezdhetnek olvadni a nagy jégsapkák az Antarktiszon és Grönlandon. Ez a víz az óceánba kerül, és szintén az óceán szintemelkedéséhez adódik. Az Arktiszon, az Északi Sarkhoz közeli régiókban a felszínen úszó jég is olvadni kezdhet, de ezek eddig is a felszínen úszott, így olvadásának nincsenek további hatással a tengerszint változására. A magasabb léghőmérséklet hatására több víz tud elpárologni. Ez bizonyos területeken növelheti a szárazságot, másokon pedig a csapadék mennyiségét – ha a vízgőz felhőt lesz képes alkotni. Egy melegebb légkör megváltoztathatja az uralkodó szélirányokat és az óceáni áramlásokat. A melegedés nem egyformán fog bekövetkezni a Föld minden táján, hanem lesznek olyan területek, amelyek jobban fognak melegedni, s lesznek, amelyek még le is hűlhetnek (további részletek (angolul): a fizikai éghajlat változásának megfigyeléseiről itt). A második fejezetben arról olvashatsz, hogy milyen éghajlatváltozásokra számíthatunk a következő 100 évben és melyek az éghajlatváltozás következményei az emberekre, állatokra és növényekre. A harmadik fejezetben arról olvashat, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy a változást lelassítsuk. |
Szerző: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Ttudományos lektor: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10 utolsó módosítás: 2004-03-27
|