
|
![]() |
|
A városi hőszigetEgy várost főleg betonból, aszfaltból, téglából és kövekből építenek fel. Mivel a levegő hőmérséklete adott helyen nagymértékben függ a felszín jellemzőitől, a hőmérséklet a városban magasabb, mint vidéki területen. A városi hősziget kialakulásához hozzájárul a nagyszámú lakos és az antropogén hőkibocsátás. |
|
![]() |
A lakók száma döntő tényező a VH előfordulásában. Azokban a városokban, ahol a népesség száma 500,000-1,000,000, a léghőmérséklet általában 1.1-1.2°C-al magasabb, mint a város körüli területeké. Azokban a városokban, ahol több mint egymillió lakó van, ez az érték 1.2-1.5°C-ra növekszik. Viszont a megfigyelt maximális VT értékek ennél sokkal magasabbak (lásd az ábrát). |
|
![]() |
A városok mérete és térbeli kiterjedése szintén nagy fontossággal bír, mivel azok a városi területek, melyek zöld területen találhatók alacsony házakkal, nem alakítanak ki jellegzetes hőszigetet. A VH jelensége közeli kapcsolatban van már a "Mi vezérli a városi klímát?" című fejezetben megtárgyalt antropogén hőkibocsátással, légszennyezéssel és a természetes felszínborítás változásával. Ezek mindegyike hozzájárul a városi területek hőmérsékletének emelkedéséhez. Ezenkívül a VH erőssége (a hőmérsékletkülönbség a város és a környező területek között) számos meteorológiai elemtől és jelenségtől is függ, úgy mint a szélsebesség, felhőzet, párolgás. A szélsebesség és a felhőzet növekedése csökkenti a VH erősségét.
|
A VH erőssége éves és napi ciklusban változik. Télen kétszer akkora lehet, mint nyáron, az épületek fűtése okozta antropogén hőkibocsátásnak köszönhetően. Intenzívebb városi hősziget figyelhető meg éjjel, mint nappal, mivel éjjel intenzív kisugárzás történik a felszínből a légkörbe. Továbbá például Tokióban megfigyelték, hogy a VH erőssége csökken hétvégeken és ünnepnapokon. |
![]() |
|
|
![]() |
Eltekintve a vízszintes kiterjedéstől, a VH-nak függőleges szerkezete is van. Ez általában a talaj felett 200-300 métert is elér, ami 3-5-ször magasabb az itt található épületek. Felhőtlen ég esetében akár az 500 métert is elérheti. Két réteget különböztethetünk meg:
2. kémény réteg, az előbbi réteg fölött található, ahová a hő az úgynevezett magas kibocsátókból, az erőművek kéményeiből kerül ki.
|
A VH előfordulása megváltoztatja a városi klímát. Összehasonlítva a vidéki területekkel, több a forró nap és kevesebb a talajfagy. A vegetációs periódus hosszabb, a csapadékösszeg magasabb és gyakrabban fordulnak elő gomolyfelhők.
|
A VH jelenségének káros hatásai is vannak az emberi szervezetre, különösen nyáron, mivel túlmelegedést okozhat. Ennek következtében a zöld területek és a kis vízfelszínek arányát a városokban növelni kellene.
|
Kapcsolódó oldalak: A VH jelensége szoros kapcsolatban van a már megvitatott tényezőkkel: |
Az oldalról:szerzők: Sebastian Wypych, Anita Bokwa - Jagelló Egyetem - Krakkó / Lengyelország |