Alsó légkör 

Alap 

Mibõl áll a troposzférikus levegõ?

A levegõ néhány domináns és sok-sok nyomgázból áll, néhány közülük meglehetõsen fontos az éghajlati rendszerünkben.

A gázfázis

A legnyilvánvalóbb problémánk a levegõvel az, hogy nem látjuk. Azonban ha valami nem látható, az nem azt jelenti, hogy nem is létezik. Ha reggel látod a harmatot a fûszálakon, tudod, hogy mihelyst a napsugárzás megerõsödik, el fog tûnni. A kis vízcseppecskék nem szívódnak fel a talajban, vagy tûnnek el valami varázslat hatására. Egyszerûen elpárolognak, megváltozik halmazállapotuk, folyadékból gáz halmazállapotba kerülnek. Ez a folyamat a látható és láthatatlan állapot között legkönnyebben érthetõ a víznél.

A száraz levegõ 78 %-ban tartalmaz nitrogént, 21 %-ban oxigént és 1 %-ban argont. Ezen gázok is átalakulhatnak folyékony fázisba. De ehhez –150°C fok alatti hõmérséklet szükséges, ilyen folyamatot sohasem figyeltünk meg még a természetben. Ezért a levegõ gáz és láthatatlan a szemünknek.

Részecskék

Amikor megnézünk egy képet egy szaharai homokviharról, nyilvánvaló, hogy sok homok és por van a levegõben. Elképzelhetjük, hogy ugyanez igaz a városokban, mikor az ipari, autókból származó szennyezõanyagot a levegõbe bocsátjuk. De még a legtisztább levegõ is távoli helyeken, mint például az Antarktisz, vagy az óceánok fölött, tartalmaz kis részecskéket.

Kialakulhatnak kénsavból vagy vízpárából, esetleg más összetevõbõl, melyek a gázfázisból kondenzálódnak ki, hacsak nem közvetlenül történt a kibocsátásuk. Részecskék meglehetõsen fontosak az éghajlati rendszerünkben. Szükségesek a felhõképzõdéshez, és képesek leárnyékolni a Föld felszínét a napsugárzástól.

Vízgõz

Ha összegezzük a levegõ összetételét, száraz levegõrõl szoktunk beszélni, víztartalom nélkül. A fõ gázok (nitrogén, oxigén és argon) közel 100 %-át adják a száraz levegõ összetételének, és valóban néhány nyomgáz marad hátra (a legfontosabb a CO₂ 0,037 %-al). A vízgõz azonban nagyon egyenetlen eloszlásban található a légkörben. Mennyisége függ az éghajlati feltételektõl, a hõmérséklettõl. A vízpára mennyisége a troposzférában 0,1 % és 4 % között változik, és a tropopauza fölött bárhol (magasabb légrétegekben, melyet sztratoszférának hívunk) mennyisége majdnem nulla. A hideg levegõ kevesebb vízpárát képes felvenni, mint a meleg levegõ.

Nyomgázok

Hihetetlennek tûnik, de sok éghajlati folyamatot meghatároznak a légköri nyomgázok, azok, amelyek csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, például egy millió, vagy milliárd molekula közül csak néhány darab. A ppm egységet szoktuk használni (parts per million, egy darab egy milliónként), 1 ppm 1,000,000 molekula közül egyet jelent. A CO₂ üvegházhatású gáz mennyisége 280 ppm-rõl 370 ppm-re növekedett, az iparosodás elõtti idõtõl kezdve mostanáig. A gáz koncentrációja tovább növekszik, ami az emberi tevékenységnek köszönhetõ, melyek közül a legfontosabb a fosszilis üzemanyagok elégetése. Két másik fontos üvegházgáz még a metán (1.7 ppm) és az ózon (0.04 ppm körül változik mennyisége). Továbbá ezernyi szerves és szervetlen gáz van, melyeket a növények bocsátanak ki (gondolj csak a növények illatára), vagy az ipari folyamatokból kerül ki (gondolj az oldószerekre), vagy a légkörben zajló kémiai folyamatokban képzõdik. Hozzájárulnak bonyolult kémiai folyamatokhoz, fõleg az légkör alsóbb rétegeiben, a troposzférában.

Kapcsolódó oldalak:

Tudj meg többet a légkörben található nyomgázokról:
Alsó légkör - Haladó 4. Fejezet - Eloszlás és koncentráció
Tudj meg többet a részecskékrõl:
Felhõk és részecskék - Alap - 2. Fejezet

Az oldalról:

szerzõ: Elmar Uherek - Max Planck Institute for Chemistry - Mainz / Németország
1. Tudományos bíráló: Dr. Katja Mannschreck - GAW Hohenpeissenberg - 2003-08-07
2. Tudományos bíráló: Dr. Gerd Folberth - Kanadai Meteorológiai Szolgálat / Victoria Egyetem - 2003-08-10
pedagógiai lektor: Michael Seesing - Duisburgi Egyetem - 2003-07-02
utolsó frissítés: 2004-03-31