|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Óceánok
Haladó |
A globális felmelegedés következményei az óceáni cirkulációra
A globális felmelegedésnek valószínű, hogy számos hatása van az óceánokra. Tudjuk, hogy a széndioxid a hideg vízben könnyebben oldódik, mint a melegben, így a meleg hőmérséklet csökkenti az óceánok széndioxid felvevő képességét, s ez tovább erősíti az üvegházhatást. Magasabb hőmérsékletnél előrejelezhető, hogy növekedni fog a magasabb szélességeken lévő óceánokba jutó édesvíz. A számítógépes modellek azt feltételezik, hogy ez a többlet édesvíz a közepes és magasabb szélességeken megnövekvő esőzésekből, valamint a jég olvadásából származik. A melegebb hőmérséklet a víz kitágulását is okozza, és a jég olvadásából származó vízzel együtt a tengerszint emelkedését okozzák, és árvizeket idézhetnek elő.
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
1. Körülbelül 13,000 évvel ezelőtt az utolsó Jégkorszak befejeződött, és a Föld melegebbé vált. Ez a melegedés növelte az Atlanti–óceán északi részén belépő édesvíz mennyiségét, ahogyan a jégtáblák elolvadtak. Az óceáni cirkuláció megállt, és az észak-atlanti terület ismét hidegebbé vált. Az édesvíz utánpótlás megállt, mivel az összes jég elolvadt, és az óceáni cirkuláció így képes volt ismét elindulni. Ez okozott egy gyors (geológiai időskálán!) hőmérséklet emelkedést, mivel a meleg trópusi víz az Észak-atlanti terület felé tudott áramlani. Ábra: R. Alley és a CLIVAR projekt. A nagyításhoz kattints a képre (12 KB).
|
|
|
Az óceáni cirkuláció nagyon érzékeny a rendszerbe belépő édesvíz mennyiségére. Az édesvíz szabályozza a tengervíz sűrűségét, és így a tengervíz azon képességét, hogy lesüllyedjen, amikor lehűl. Ha a víz édesvíztartalma túl magas, a hűlés során nem válik elég sűrűvé, hogy a mély óceánba lesüllyedjen. Ha a víz nem süllyed le a magas szélességeken, akkor csak a szél az, ami a Golf áramlást kormányozza, és így lecsökken a cirkuláció intenzitása az óceánban.
Vannak geológiai bizonyítékaink, hogy a termohalin cirkuláció megállt a múltban. Az elmúlt jégkorszak végén, körülbelül 15,000 évvel ezelőtt, a jégtakarók elolvadtak Észak-Amerika körül, és növelték az Atlanti–óceán északi részébe jutó édesvíz mennyiségét. Ez csökkentette a tengervíz sótartalmát, meggátolta annak lesüllyedését, és ennek következtében csökkent a mélytengeri vízképződés. Van rá bizonyíték, hogy ez okozta a termohalin cirkuláció megállását, a Golf áramlás délebbre helyeződését és csökkentette a hőszállítást Észak-Európa felé. Ez megszakította a az elmúlt jégkorszak végének melegedését. A jégminták és a mélytengeri üledékek azt mutatják, hogy a hőmérséklet Északnyugat-Európában 5oC-kal csökkent néhány évtized alatt, visszahozva ezáltal az észak-atlanti területre a jégkorszaki viszonyokat. Ez a földtörténeti korszak úgy ismert, mint a Felső-Dryas Hideg Periódus. Arra is van bizonyítékunk, hogy az óceáni cirkuláció változik a globális felmelegedés következtében. A megfigyelések azt mutatják, hogy az észak-atlanti térség folyamatosan kevésbé sóssá vált az elmúlt 40 évben.
|
A globális felmelegedés hatásának előrejelzése komplex számítógépes modellek használatát igényli, amelyek mindegyike tartalmaz feltevéseket a jövőbeli feltételekre, és ezeket most nem lehet ellenőrizni. Ennek eredményeképpen a különböző modellek más és más eredményt adnak a globális felmelegedésre. Néhány modell szerint a globális felmelegedés a termohalin cirkuláció gyengüléséhez vezet ebben az évszázadban, de az óceáni cirkuláció nem fog teljesen megállni. Mások az óceáni cirkuláció teljes megállását mutatják, a növekvő mennyiségű édesvíz hatására. Nehéz megbecsülni, hogy milyen lenne az éghajlatunk, ha az óceáni cirkuláció megváltozik.
|
|
 |
|
|
2. Kilenc különböző számítógépes modell nagyon különböző eredményeket ad a globális felmelegedés miatti óceáni cirkuláció megváltozásra. Néhány modell azt mutatja, hogy nem, vagy nagyon kicsi lesz a változás az észak atlanti területen a mélytengeri vízképződés mennyiségében, és ennek következtében kis változás következik be a termohalin cirkulációban. Mások azonban azt mondják, hogy a globális felmelegedés nagymértékben csökkenteni fogja a mélytengeri víz képződését. Az áramlás intenzitásának kifejezésére használt mértékegység a Sverdrup (Sv), ami a mozgó víz térfogatát adja meg. 1 Sv 1 millió köbméter víz mozgása másodpercenként. A legrosszabb szcenárió az, hogy a globális felmelegedés 2100-ra 15 Sv-pal csökkenti a felszíni víz leáramlását a mélytengerbe az észak-atlanti területen, nagyban csökkentve a termohalin cirkulációt. Ábra: CLIVAR Projekt. A nagyításhoz kattints a képre (25 KB).
|
|
|
A komplex modellek arra utalnak, hogy a 2 oC körüli hűlés következik be Európa legnagyobb részén a karibi térségből való hőtranszport csökkenése miatt, a Golf-áramlás gyengülése következtében.
|
 |
|
|
3. Az ábra azt mutatja, a levegő hőmérsékletének előrejelzését, akkor, ha a termohalin cirkuláció egyszerűen megáll. A legtöbb számítógépes modell azt mutatja, hogy Európa hidegebbé válik, amikor a Golf áramlás lelassul, és kevesebb hőt hoz a trópusokról Észak-Európába. Kép: Michael Vellinga, Richard Wood és a CLIVAR Projekt. A nagyításhoz kattints a képre (11 KB).
|
|
Az üvegházgázok melegítő hatását együttesen kell figyelembe venni, hogy átfogó éghajlati előrejelzést kapjuk. Az egész világra a hőmérséklet növekedését várják. Európában azonban, ha a termohalin cirkuláció összeomlik, a legtöbb modell azt mondja, hogy a hőmérséklet kicsit változna, vagy csak egy kismértékű melegedés lenne. Kismértékű melegedéssel együtt az éghajlat nedvesebbé és viharosabbá válna. Annak az előrejelzése, hogy hol és mikor fordulnak elő ezek a viharok, nagyon nehéz. Még jobb megfigyelések és pontosabb számítógépes modellek kellenek, hogy csökkentsük azt a bizonytalanságot, ami az éghajlatunkkal jövőbeli alakulásával kapcsolatos.
Az oldalról:
szerző: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, University of East Anglia, Norwich - U.K.
1. tudományos lektor: Prof. Grant Bigg - Department of Geography, University of Sheffield, Sheffield - U.K.
2. tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-10-01
|
|
|
|
