Élelmiszer & Éghajlat 

Haladó

Jelen tények és jövõbeli bizonytalanságok

A sok bizonytalanságellenére is, az éghajlatváltozás kérdése korunk fõ környezeti problémájaként épült be a köztudatba. Egyre inkább felismerjük, hogy a jelenlegi és a jövõbeli energiafelhasználás, mint például az üzemanyag égetés, a mûvelt területek bõvítése miatti erdõirtások komoly hatással lehetnek a globális környezetre, és a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokra az elkövetkezõ évszázadban. A globális felmelegedés kihívása az, hogy megértsük mi forog kockán, és hogy a jövõbeli fejlõdést emiatt bölcsen kezeljük.

A katasztrofális éghajlati eseményekbõl származó gazdasági következményekrõl manapság a médiában sokat hallani. Ezzel kapcsolatosak a gyakran látott képsorok éhezõkrõl, akik aszály, vagy hatalmas esõzések okozta élelemhiánytól szenvednek; de erre a célra szánjuk azt a pénzösszeget is, amit nemzetközi segélyekre költünk azért, hogy megelõzzük a tömeges éhezést.

Lényegében mindenki rájött, hogy az élelmiszer-elõállítás kapcsolatban van az idõjárással és az éghajlattal. 1987-ben Indiában és Pakisztánban a gyenge monszun esõzések voltak felelõsek az alacsony termésmennyiségért, és arra kényszerítették az országokat, hogy megváltoztassák búzaimportjukat. Az 1980-as években Afrikában szintén tanúi lehettünk az élelmiszertermelés hanyatlásának ami részben az állandó aszálynak és az alacsony termelési potenciálnak köszönhetõ. Az 1991-92-es dél-afrikai aszály általában úgy ismert, mint az évszázad legsúlyosabbja, körülbelül 100 millió embert érintett a 10 SADAC államban (Dél-Afrikai Fejlõdõ Közösség); 11.6 millió tonna árucikket kellett behozni az aszály miatt a 13 hónapos idõszakban. Az is világos, hogy a jövõben bármennyibe kerül is, bármire használják is kérdéses a víz hozzáférhetõsége.

2. Ez az ábra a csapadék változását mutatja Dél-Afrikában. Nagy csökkenés volt 90 és 92 között.
Forrás: Fenntartható Fejlõdési Osztály, FAO

Ha a CO₂ és más üvegházgázok légkörbe való kerülése határ nélkül folytatódik, elõbb vagy utóbb felmelegszik a földfelszín. Egy ilyen melegedõ trend képes befolyásolni a vízellátottságot, mezõgazdaságot, és az élelmiszertermelést. Az éghajlatváltozás vitája alapjaiban megegyezik minden a jövõre vonatkozó szimulációról szóló vitával: a bizonytalanság uralja.

Azonban minden tudós hangsúlyozza, hogy habár a modellekben sok a bizonytalanság, az éghajlatváltozás hatásai nem megjósolhatatlanok. A bizonytalanságokat meg kell vitatni további kutatásokban. Ha a CO₂ kibocsátást nem csökkentjük, a globális felmelegedésre adott alternatív válaszok elõnyeit illetve hátrányait nagyon fontos ismernünk , még akkor is ha távol állnak a tökéletestõl.

A jövõ megjóslásából származik a nagy bizonytalanság:

• Mekkora lesz a széndioxid jövõbeli szintje?
• Mekkora felmelegedés fog bekövetkezni, mikor és milyen mértékben, illetve milyen földrajzi és évszakos mintázatban?
• Milyen következményekkel jár majd a mezõgazdasági termelésre a különbözõ országokban és területeken?
• Lesz-e olyan terület, amely hasznot húz majd a változásokból, míg másokat károsan érint, illetve kik lesznek a nyertesek és vesztesek?
• Mit tehetünk, hogy enyhítsük ezeket a változásokat?
• Mit tehetünk annak érdekében, hogy átalakítsuk jelenlegi gyakorlatunkat, és így minimalizáljuk vagy egyenesen leküzdjük a közelgõ változást? 

szerzõ: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország
1. Tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA
2. Tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA
Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország
Utolsó módosítás: 12/05/2004