espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Felhők & Részecskék
Alap
Haladó
1. Mi történik a felhőkben?
2. Részecskék
- Részecskék tulajdonságai
3. Felhők, részecskék és az éghajlat
     
 

Felhők & Részecskék

Haladó

Részecskék tulajdonságai

Az eredetüktől és a légköri fejlődésüktől függően a részecskéknek különböző méreteik és koncentrációjuk van (fizikai jellemzők); de a részecskéknek van egy másik, szintén fontos megkülönböztetése: a kémiai összetételük. Mellesleg, a részecskék fizikai és kémiai összetevőinek nagy hatása van a légköri viselkedésükre. Az egyik ok, amiért az aeroszolok olyan fontosak, az az, hogy alapvetőek a felhőképződésben.

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

Az aeroszolok vegyi összetétele

A részecskék vegyi összetétele erősen függ a keletkezési helyüktől.
A fő komponensek a tengeri só, szulfát, nitrát, ammónium, szerves anyagok, földkéregből származó anyagok, apró fémdarabok és víz.

A durva tartományban (részecskék átmérője > 1µm) általában földkéregből származó anyagokat találunk (szilícium, magnézium, kalcium, alumínium...), nátrium-kloridot (tengervíz cseppjeiből), elsődleges biológiai anyagokat (pollenek, spórák, elpusztult rovarok törmelékei...), lebegő korom.

A finom részecskék főleg másodlagos aeroszolokból állnak (gázból kialakuló részecskék), mint a szulfát, nitrát, szerves összetevők és fémek (mint az ólom, vas, réz, nikkel…) és az elemi szén.

 

Kémiai keveredés

Mivel a légkör folyamatosan mozog és változik, egy részecske kémiai összetétele valószínű, hogy kialakul a légkörben való néhány napos tartózkodási idő alatt. Két keveredési állapotot különböztetünk meg: belső és külső keveredést.

A külső keveredésnél a különböző forrásból származó részecskék különállóak maradnak, pl. nem kapcsolódnak egymáshoz.

A belső keveredésben a különböző kémiai anyagok egy részecskén belül összekeverednek. Minél öregebb a légtömeg, a belső keveredés mértéke annál jobban fog növekedni.

1. TEM kép egy tengeri troposzférából származió ásványi porról. Copyright © 1999, The National Academy of Sciences

Felhőképző magvak

A troposzférában az aeroszolok legfontosabb szerepe az, hogy lehetővé teszik a felhőképződést: valójában vízgőz szükséges ezeknek a kis részecskéknek, hogy meginduljon rajtuk a kondenzáció. Nem mindegyik részecske felel meg cseppképző magnak. Azokat a részecskéket, melyeknek meg van az a képességük, hogy cseppekké növekedjenek, kondenzációs magvaknak (KM, angolul CCN) hívjuk. Ez a képesség függ a részecske méretétől, vegyi összetételétől és a túltelítéstől (lásd a képződési folyamatot).

Az, hogy az aeroszol részecskék mekkora része CCN, általában sokkal fontosabb az óceánok fölött, mint a szennyezett környezetben. Mivel a teljes aeroszol részecskék koncentrációja jelentősen magasabb a szennyezett területeken, a CCN koncentrációja körülbelül 100 db/cm3 a tengeri levegőben, amíg a szennyezett levegőben néhány száz CCN db/cm3 –t találunk.

Ahhoz, hogy egy részecske CCN lehessen, elég higroszkóposnak kell lennie, például megfelelő mennyiségű vízben oldható anyagot kell tartalmaznia. Ezért befolyásolja a kémiai összetétel is a felhőcseppek képződését. Például, kibocsátásukkor a talajról származó porrészecskék nem lehetnek CCN-ek, amíg a tengeri só részecskék igen (egy nedves napon néha nehéz a sószóróból a sót kihinteni, mert a víz kikondenzálódik a sókristályokon, és összeragasztja őket).

 

clouds due to particles emitted by ships

2. Hajók nyomai: a nagy hajók kipufogógázaiban lévő részecskék CCN-ként hatnak, és felhőket képeznek, ahogyan a képen is látjuk. Franciaország jobb oldalon található, Spanyolország a kép alján. Ahogyan a hajók az Atlanti-óceán keleti részén úsznak, ezek a felhők kialakulnak, így teszik láthatóvá, hogy a hajó merre járt. A hajók nyomai több órán át megmaradhatnak, és a formájukkal lehetőséget adnak arra, hogy megbecsüljük azt, milyen régen keletkeztek és mekkora a hajó relatív sebessége. Minél gyorsabb egy hajó, annál keskenyebb és hosszabb lesz az általa okozott felhőnyom. A lassabb hajók rövidebb és szélesebb sávot hagynak. forrás: NASA.

Aeroszolok hatásai a felhőkön

Így az aeroszol részecskék lehetővé teszik a felhőképződést. A részecskék száma és mérete ezért megváltoztatja a felhők jellemzőit. Tény, hogy az aeroszolok a felhő rendszerben alapvető szereplők, mivel módosítják a felhők mikrofizikáját (a cseppek számát és méretét), a potenciális csapadékot és az optikai tulajdonságokat.

Az egyik alapvető megfigyelés az, hogy a légkörben a CCN részecskék számának növekedésével a felhőkben több, de kisebb csepp alakul ki. A cseppek száma és mérete pedig fontos abban, hogy a felhőből mennyi csapadék hullhat ki és milyenek az optikai tulajdonságai (az aeroszolok felhőkre gyakorolt hatását „indirekt” hatásnak nevezzük).

Ezért, mivel az antropogén tevékenység a részecskék fontos forrása, az ember módosítja a felhők mennyiségét és jellemzőit.

Nézd meg a bal oldalon lévő fotót: kondenzációs csíkokat mutat (kondenzcsíkoknak is nevezik őket) Franciaországban a Rhône völgye felett. Gyakran láthatod ezeket a mesterséges felhőket, amik a nagy sugárhajtású gépek után alakulnak ki. Jégkristályokból állnak, s ezek ott képződnek, ahol a hőmérséklet alacsonyabb, mint -40°C. Becslések szerint ezek a mesterséges felhők a földfelszín körülbelül 0.1%-át borítják.

contrails

3. forrás: NASA.

4a. Szép napokon gyakran látsz kondenzcsíkokat az égen. 
4b. szerzők: C. Gourbeyre, J. Gourdeau.
 
Az oldalról…
Szerző: J. Gourdeau, LAMP Clermont-Ferrand, Franciaország
Tudományos lektor: Dr Paolo Laj, LAMP, Franciaország
oldal készítése: 2003-10-15;
utolsó módosítás: 2004-04-21.

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 22.02.2005 16:18:28 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013