|
|
|
|
|
|
|
|
|
Élelmiszer & Éghajlat
Haladó |
Miért fontos téma az aszály a Földközi-tenger országaiban?
Változó csapadékhozam
A mediterrán éghajlat a forró és száraz nyárral, és a hideg és csapadékos téllel a legváltozatosabbak közé tartozik a földön. Az ismétlődő aszályproblémák hatással vannak egész országokra, éveken keresztül, és gyakran súlyos társadalmi problémákat eredményeznek.
|
|
|
|
|
|
A csapadék általában október és március között hullik (a déli területeken, mint Algéria vagy Marokkó), illetve október és április között (az északi területeken, mint Portugália vagy Olaszország). Az átlagos hőmérséklet ezeken a területeken csökken a magassággal és a szélességgel. Az időjárást a nagy évközi változékonyság jellemzi. A nyári csapadék (június, július, augusztus) jóval 100 mm alatt van minden országban, kivéve az északi területeket (Észak-Spanyolország, és Portugália). Általában a száraz időszak is nagy változatosságot mutat az évek között.
|
|
|
1. Lérida és Almería éghajlati diagrammjai Kép: CEDEX
|
|
|
Az egyes évszakok vízellátottsága meg kéne hogy egyezzen a vízigénnyel. Az aszályidőszakok alatt a hozzáférhető vízkészletben lévő hiány ellentétekhez vezet a vízfelhasználók között és a határmenti vizek esetében.
Ezek az ábrák a csapadék, a hőmérséklet és a napsugárzás eloszlását mutatják be Spanyolország két különböző területén.
Lerida az ország északkeleti részén fekszik. Nagy hőmérsékletkülönbség jellemzi a nyár és a tél között, a csapadékhozama azonban meglehetősen egyenletes: a csapadékmennyiség tavasszal és ősszel megnövekszik, minimuma a nyári hónapokban van.
Almeria szintén Spanyolországban található, körülbelül 500 km-re délre Lerida-tól. A 2 vidék éghajlati viszonyaiban nagy különbségek mutatkoznak: eltérések vannak a csapadék mennyiségében és eloszlásában, ahogyan az ábrán is láthatjuk, de a hőmérsékletben is, amely éven belüli menete egyöntetűbb Almeriában. A csapadékhozam itt nagyon alacsony, különösen a nyári hónapokban, amikor majdhogynem nem hull semmi. |
Mezőgazdaság
A mezőgazdaság a mediterrán térségben a fő földhasználó (a teljes terület több mint 50 százalékában) és a fő vízfogyasztó ágazat (a teljes vízigény több mint 80 százaléka dél mediterráni afrikai országokban, és 60 százalék fölötti a Földközi-tenger országainak északi területein). Az aszály kedvezőtlen hatásait ezeken a területeken a mezőgazdasági termeléssel összefüggésben különösen erősen érzékelik.
|
Az aszály befolyásolja az élelmiszertermelést, és az élelmiszerbiztonságot. Mivel azonban a mediterrán országok népei évszázadokon keresztül gazdálkodtak, a gazdák jól felkészültek az aszály káros hatásaira. Ezeken a területeken nagymértékben elterjedt az öntözéses mezőgazdaság, így biztosítják az élelmiszertemelés zavartalanságát az aszályidőszakok alatt. A víz és az élelmiszertermelés közötti kapcsolat így ezeken a vidékeken növekvő figyelmet kap, az élelmiszer szakértők igyekeznek felmérni a jelenlegi és a jövőben hozzáférhető vízkészletet.
Ezek az ábrák a vízhasználat különböző eloszlását mutatják 2 európai országban. Az egyik Észak-Európában, a másik pedig a Földközi-tenger medencéjében található.
Ahogy a fenti szövegből is kiderül, az olyan mediterrán országok, mint például Spanyolország a legtöbb vizet mezőgazdasági célokra használják, míg Norvégiában az ipar a vízfelhasználás fő ágazata. Azt is fontos megemlíteni, hogy a teljes felhasznált vízmennyiség Spanyolországban körülbelül 18-szorosa annak, mint amit Norvégiában használnak fel.
|
|
|
|
2. Vízhasználat a különböző ágazatokban, Spanyolországban, és Norvégiában (Industrial = ipari, Agricultural = mezőgazdasági, Domestic = háztartási vízfelhasználás) Átvéve: AQUASTAT, FAO
|
|
|
|
3. Vízhasználat Norvégiában és Spanyolországban Átvéve: AQUASTAT, FAO
|
|
|
Ezen a második összehasonlító ábrán világosan látszik, hogy Spanyolországnak negyed akkora vízkészlethez van hozzáférése, mint Norvégiának, ezzel együtt azonban a vízfelhasználás sokkal nagyobb Spanyolországban, mint Norvégiában. Ez a helyzet romlik a rendelkezésre álló, és felhasználható víz esetében.
|
Társadalmi és politikai következmények
A mediterrán térségben az éghajlat alapvető eleme a természeti tőkének, és fontos eleme a fenntartható fejlődésnek. A víz nem csak egy fő társadalmi-gazdasági elem, hanem alapvető kulturális elem is. Ennek eredményeként a politikai viták kapcsolatosak voltak és mindig is kapcsolatosak lesznek a vízzel.
Ismertek olyan hatékony intézkedések, amelyek segítenek megbirkózni a vízhiánnyal, de nehéz őket végrehajtani az érintettek nagy számának köszönhetően. Az ilyen irányú törekvések mindenesetre segítik a tudományos világ és a döntéshozók közötti kommunikációt, ami nagy előnnyel jár a jövőbeli vízgazdálkodás szempontjából.
A mediterrán térségben a vízhiány társadalmi hatásai növekednek (a felhasználók és a víz iránti igény sokfélesége miatt), és valószínűleg súlyosbodni fognak, ahogyan már az előbbiekben említettük. Emellett kulturális akadályok is korlátozzák a vízhasználatot, ami további forrása a gondoknak.
|
szerző: Marta Moneo and Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország 1. Tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA 2. Tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország utolsó módosítás: 12/05/2004 |
|
|
|