espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Városok éghajlata
Alap
1. Levegőszennyezés
- Mi a légszennyezés?
- Antropogén légszennyezés okai
- A levegőszennyezés káros hatásai
- Levegőszennyezéssel veszélyeztetett területek
Munkalap 1
Munkalap 2
2. Városi klíma
3. Savas eső
Haladó
     
 

Városok éghajlata

Alap

A légszennyezés káros hatásai   

A légszennyezésnek mind globális, mind lokális hatásai is vannak. Káros anyagokat bocsátunk a légkörbe, amik a szél révén átlépik az országhatárokat. Ennek következtében nemzetközi összefogás szükséges, hogy a levegőminőséget meg tudjuk javítani.

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

 

A levegőszennyezés globális káros hatása magában foglalja például a fokozott üvegházhatást, vagy az ózonlyukat. A szmog és a savas esők a leginkább ismert lokális hatások, és főleg azokat az embereket érintik, akik városi területen laknak. A levegőszennyezés fenyegeti az egészségünket és gazdasági károkat is okozhat.

 

1. Városi légszennyezés.
Az egyedi fűtés hozzájárul a városi a légszennyezéshez.
Forrás: www.freefoto.com

Szenteljünk több figyelmet a városi levegőszennyezésnek. A különböző forrásokból származó kibocsátásoknak köszönhetően, a következő anyagok találhatók meg a városi levegőben: kén- és nitrogén-oxidok, szénhidrogének (főleg a finomítókból és a közlekedésből), szénoxidok, nehézfémek (közlekedésből és az iparból), por és korom. Azonban az egyes szennyezők részesedése a teljes légszennyezésből változik; például a fejlett országokból kibocsátott kén nem játszik főszerepet többé. A szennyezőanyagok levegőbeli koncentrációja (ami a szennyezőanyag imisszió eredménye) határozza meg a levegőminőséget.

Szmog

Sok városban a légszennyezés túllépi a megengedett koncentrációt, és akkor az úgynevezett szmogriadót kell kihirdetni. A "szmog" szó az angol füst és köd szavakból származik (smoke + fog). A szót 1911 körül Harold Des Voeux fizikus találta ki. Kétfajta szmog létezik:

- London-típusú szmog, amit főleg a szén égéséből és a kéndioxid (SO2) és por kibocsátásból származó légszennyezés okoz. Az ilyen szennyezés köddel párosulva levegőben lebegő kénsavcseppeket (H2SO4) eredményezhet. Amikor 1952-ben, Londonban a szmog idején a SO2 koncentrációja meghaladta a 3.5 mg mennyiséget 1 m3-ben (vagy 3500 µg-ot 1 m3 -ként), nagyszámú halálesetet okozott. (Megjegyzés: 1 mg az 0.001 g; a másik egység, 1µg pedig 0.000001 grammal egyenlő. Tehát 1 g = 1000 mg vagy 1000000 µg). A London-típusú szmog először 1850-ben fordult elő, s mostanában egyre ritkább. Például 2001-ben, Barcelonában (Spanyolország) az évi átlagos SO2 koncentráció elérte a 3 µg/m3 , Münchenben (Németország) 4 µg/m3, Londonban a 7 µg/m3 (1999-es adat) és Varsóban (Lengyelország) a 13 µg/m3 értéket. Azonban néhány napon a SO2 koncentrációja sokkal magasabb értékeket is elérhet. 2001-ben a legmagasabb órás érték Varsóban 211 µg/m3 , Londonban (1999-es érték) 106 µg/m3 , Barcelonában 70 µg/m3 és Münchenben 17 µg/m3 volt.

2. 1952 decemberében a magas kéndioxid koncentrációnak köszönhető halálesetek száma.
A nagyításhoz kattints az ábrára! (38 K)
forrás: Manchester Városi Egyetem 

- Los Angeles-típusú szmog (fotokémiai szmog), napfényes napokon intenzív közlekedés mellett fordul elő. A kipufogógázból a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének (változó antropogén és biogén forrásból) reakcióba lépnek a napfény jelenlétében, és ártalmas gáz és aeroszol keveréket hoznak létre. A fotokémiai szmog ózont is tartalmaz (nevezetesen troposzférikus ózont), formaldehideket, ketonokat és PAN-t (peroxiacetil nitrátok). Az ózon a sztratoszférában 12 ppm-es koncentrációjú értéket is képes elérni, azonban a Föld felszínén a 0,04 ppm-et nem szokta meghaladni. A fentiekben említett anyagok mindegyike ingerli a szemet és károsítja a légzőrendszert. Hatással vannak a növényzetre is. Ez a típusú szmog fordul elő inkább a nagyvárosokban nyaranta. Ez helyettesíti a London-típusú szmogot számos városban valamilyen módon 1960, Nyugat-Európában 1980 óta.
A koncentrációkról és a keverési arányról többet a "Felső légkör" (Alap, A sztratoszféra megismerése, Összetétel) részben olvashatsz.

3. Mi a szmog, mi alakítja ki?
A nagyításhoz kattints a képre! (86 K)
szerzők: Anita Bokwa, Michael Seesing

4. A 10 µm átmérőnél kisebb részecskék évi átlagos koncentrációja 1999-ben.
forrás: APHEIS - Monitoring the Effects of Air Pollution on Health in Europe

Por és korom

További káros anyagok a városok levegőjében a por és a korom. 1999-ben például a 10 mikrométernél (PM10) kisebb átmérőjű anyagok koncentrációja Londonban 21.8 µg/m3, Budapesten 29.5, Rómában 43.3, Sevillában 44.4 és 45.4 Krakkóban. Összehasonlításként Krakkóban az 1970-es és 1980-as években az évi átlagos koncentráció meghaladta a 100 µg/m3-t és télen még a 200 µg/m3-t is, köszönhetően az acélgyártásnak és az erőműnek. Ezeket a gyárakat modernizálták azóta és a termelésük is csökkent, így a levegő minősége jelentősen javult.

 

Határértékek

Minden szennyezőnek van egy megállapított koncentráció határértéke, amelyet nem szabad túllépnie. Máskülönben a légszennyezés káros és veszélyes lehet az egészségünkre és akár az életre is. Az EU országainak a légköri határértékeit és riasztási küszöbértékeit 96/62/EC számú tanácsi direktívában 1996. szeptember 27-én fogadták el. A részleteket 3 tanácsi direktíva tartalmazta: 1. 1999/30/EC 1999. 04. 22.; 2. 2000/69/EC 2000. 11. 16., és 3. 2002/3/EC 2002. 02. 12.

5. Az európai zászló, az egyesült Európa szimbóluma.
Mivel a levegőszennyezés nemzetközi probléma, a kibocsátásról szóló törvényes szabályozást a tagországoknak az Európai Unió tanácsa alkotta meg.
Forrás: www.freefoto.com

 

 

6. EU országaiban a NO2, SO2, Pb és PM10 határértékei (évi átlagos koncentráció).
Szerző: Pawel Jezioro

 

A nitrogén dioxid (NO2), kéndioxid (SO2), ólom (Pb) és a10 µm-nél (PM10) kisebb átmérőjű anyagok határértékei évi átlagos koncentrációban vannak megadva. Ez azt jelenti, hogy egy adott napon a koncentráció lehet magasabb, mint a határérték, míg más napokon lehet sokkal alacsonyabb, de éves átlagban alatta kell maradnia. A SO2 és a Pb határértékei jóval alacsonyabbak, mint a NO2 és a PM10 esetében, mivel ezek az anyagok még kis mennyiségben is nagyon károsak az emberi egészségre.

Az ózon (O3) és a szénmonoxid (CO)  határértékei 8 órás átlagos koncentrációként vannak megadva. Ezek a gázok kis mennyiségben és rövid kitettségi időszak alatt (a kitettség az az idő, ami alatt az emberek belélegzik a szennyezett levegőt) is nagyon mérgezőek az emberekre. Láthatod, hogy az engedélyezett ózonszint sokkal alacsonyabb, mint a szénmonoxidé. A felszín közelében lévő ózon, ami általában fotokémiai szmog révén keletkezik, káros ránk nézve, ellenben a sztratoszférában lévő ózonnal, ami védi a földi életet.

7. Az EU országokban az O3 és a CO határértékei (8 órás átlagos koncentráció).
Szerző: Pawel Jezioro

 

8. Az EU országaiban a NO2, SO2 és az O3 riasztási (1 órás átlagos koncentráció) határértékei.
Szerző: Pawel Jezioro

Riasztási szint

NO2, a SO2 és az O3-nak,  a határértéken kívül is van riasztási értéke. Ezek 1 órás átlagos koncentrációértékek. Ha ezeket az értékeket meghaladja a mért érték, a helyi hatóságnak először tájékoztatni kell a nyilvánosságot erről, és utána végrehajtani egy olyan cselekvési tervet, amely révén csökken a levegőben lévő szennyezőanyagok koncentrációja, például a közlekedés korlátozása a városban, az ipari termelés csökkentése stb.

Kapcsolódó oldalak:

Az erősödő üvegházhatásról és az ózonlyukról további információt itt találhatsz:
Alsó légkör - Alap - 2. Fejezet - Üvegházhatás és a napfény
Felső légkör - Alap - 2. Fejezet - Ózonlyuk és a CFC-k
A savas esőkről többet itt olvashatsz:
Városok éghajlata - Alap - 3. Fejezet
A légszennyezés káros az egészségünkre és gazdasági veszteségeket is okozhat. Erről többet tudhatsz meg:
Városok éghajlata - Haladó - 2. Fejezet - Bioklíma
Városok éghajlata - Haladó - 1. Fejezet - Hatás
A földfelszíni ózonkoncentrációról itt olvashatsz részletesebben:
Alsó légkör - Alap - 3. Fejezet - Ózon szmog
A sztratoszférikus ózonról:
Felső légkör - Alap - 2. Fejezet - Ózonképződés
A levegőszennyezés okai és a veszélyeztetett területek:
Városok éghajlata - Alap - 1. Fejezet - Okok
Városok éghajlata - Alap - 1. Fejezet - Veszélyben lévő területek 
 

 

 

Az oldalról:
szerzők: Pawel Jezioro, Anita Bokwa - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország
támogató: Grzegorz Wawrejko
1. tudományos lektor: Prof. Barbara Obrebska-Starkel - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország - 2003-06-20
2. tudományos lektor: Dr. Marek Nowosad - Maria Curie-Sklodowska Egyetem - Lublin / Lengyelország - 2003-06-16
oktatási lektor: Michael Seesing - Duisburgi Egyetem - Duisburg / Németország
utolsó módosítás: 2004-05-26
  

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 24.08.2004 14:35:22 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013