espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Alsó légkör
Alap
1. A troposzféra bemutatása
- Függőleges
- Vízszintes
- Összetevők
Munkalap 1
Munkalap 2
2. Üvegházhatás, napsugárzás és a bioszféra
3. Ózon és nitrogén oxidok
Haladó
     
 

Alsó légkör 

Alap 

Miből áll a troposzférikus levegő?

A levegő néhány domináns és sok-sok nyomgázból áll, néhány közülük meglehetősen fontos az éghajlati rendszerünkben.

 

 

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 
raising dew

1. Reggeli felszálló harmat - Virgen völgy Kelet-Tirol
kép: Elmar Uherek

 

A gázfázis

A legnyilvánvalóbb problémánk a levegővel az, hogy nem látjuk. Azonban ha valami nem látható, az nem azt jelenti, hogy nem is létezik. Ha reggel látod a harmatot a fűszálakon, tudod, hogy mihelyst a napsugárzás megerősödik, el fog tűnni. A kis vízcseppecskék nem szívódnak fel a talajban, vagy tűnnek el valami varázslat hatására. Egyszerűen elpárolognak, megváltozik halmazállapotuk, folyadékból gáz halmazállapotba kerülnek. Ez a folyamat a látható és láthatatlan állapot között legkönnyebben érthető a víznél.

A száraz levegő 78 %-ban tartalmaz nitrogént, 21 %-ban oxigént és 1 %-ban argont. Ezen gázok is átalakulhatnak folyékony fázisba. De ehhez –150°C fok alatti hőmérséklet szükséges, ilyen folyamatot sohasem figyeltünk meg még a természetben. Ezért a levegő gáz és láthatatlan a szemünknek.

Részecskék

Amikor megnézünk egy képet egy szaharai homokviharról, nyilvánvaló, hogy sok homok és por van a levegőben. Elképzelhetjük, hogy ugyanez igaz a városokban, mikor az ipari, autókból származó szennyezőanyagot a levegőbe bocsátjuk. De még a legtisztább levegő is távoli helyeken, mint például az Antarktisz, vagy az óceánok fölött, tartalmaz kis részecskéket.

Main composition of the air

2. A légkör összetétele
nitrogén (N2), oxigén (O2) és argon (Ar)
szerző: Elmar Uherek

 

Aerosol from the Mediterranean Sea

3. Aeroszol a Földközi tengerből
Elektronmikroszkóp felvétel.
szerző: Research Group Dr. Helas, MPI Mainz
http://www.mpch-mainz.mpg.de/~kosmo/remgallery/medsea/medsea.htm

 

Kialakulhatnak kénsavból vagy vízpárából, esetleg más összetevőből, melyek a gázfázisból kondenzálódnak ki, hacsak nem közvetlenül történt a kibocsátásuk. Részecskék meglehetősen fontosak az éghajlati rendszerünkben. Szükségesek a felhőképződéshez, és képesek leárnyékolni a Föld felszínét a napsugárzástól.

 

Vízgőz

Ha összegezzük a levegő összetételét, száraz levegőről szoktunk beszélni, víztartalom nélkül. A fő gázok (nitrogén, oxigén és argon) közel 100 %-át adják a száraz levegő összetételének, és valóban néhány nyomgáz marad hátra (a legfontosabb a CO2 0,037 %-al). A vízgőz azonban nagyon egyenetlen eloszlásban található a légkörben. Mennyisége függ az éghajlati feltételektől, a hőmérséklettől. A vízpára mennyisége a troposzférában 0,1 % és 4 % között változik, és a tropopauza fölött bárhol (magasabb légrétegekben, melyet sztratoszférának hívunk) mennyisége majdnem nulla. A hideg levegő kevesebb vízpárát képes felvenni, mint a meleg levegő.

 

total column water vapour

4. A teljes függőleges víztartalom globális áttekintése 1989 júliusban
forrás: NASA vízgőz project NVAP 
http://www.cira.colostate.edu/climate/NVAP/nvapcira.html

 

Nyomgázok

Hihetetlennek tűnik, de sok éghajlati folyamatot meghatároznak a légköri nyomgázok, azok, amelyek csak nagyon kis mennyiségben vannak jelen, például egy millió, vagy milliárd molekula közül csak néhány darab. A ppm egységet szoktuk használni (parts per million, egy darab egy milliónként), 1 ppm 1,000,000 molekula közül egyet jelent. A CO2 üvegházhatású gáz mennyisége 280 ppm-ről 370 ppm-re növekedett, az iparosodás előtti időtől kezdve mostanáig. A gáz koncentrációja tovább növekszik, ami az emberi tevékenységnek köszönhető, melyek közül a legfontosabb a fosszilis üzemanyagok elégetése. Két másik fontos üvegházgáz még a metán (1.7 ppm) és az ózon (0.04 ppm körül változik mennyisége). Továbbá ezernyi szerves és szervetlen gáz van, melyeket a növények bocsátanak ki (gondolj csak a növények illatára), vagy az ipari folyamatokból kerül ki (gondolj az oldószerekre), vagy a légkörben zajló kémiai folyamatokban képződik. Hozzájárulnak bonyolult kémiai folyamatokhoz, főleg az légkör alsóbb rétegeiben, a troposzférában.

 

Kapcsolódó oldalak:

Tudj meg többet a légkörben található nyomgázokról:
Alsó légkör - Haladó 4. Fejezet - Eloszlás és koncentráció
Tudj meg többet a részecskékről:
Felhők és részecskék - Alap - 2. Fejezet

 

Az oldalról:
szerző: Elmar Uherek - Max Planck Institute for Chemistry - Mainz / Németország
1. Tudományos bíráló: Dr. Katja Mannschreck - GAW Hohenpeissenberg - 2003-08-07
2. Tudományos bíráló: Dr. Gerd Folberth - Kanadai Meteorológiai Szolgálat / Victoria Egyetem - 2003-08-10
pedagógiai lektor: Michael Seesing - Duisburgi Egyetem - 2003-07-02
utolsó frissítés: 2004-03-31

 

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 31.03.2005 13:37:12 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013