|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Városok éghajlata
Haladó |
2. Fejezet:
A városklíma
A városi és a vidéki területeket figyelembe véve, könnyen látható a beérkező napsugárzásban és a változásaiban lévő különbség, valamint az eltérés a hő- és a vízegyenlegben.
|
|
|
|
|
|
A városi légkör számos szennyezőanyagot tartalmaz, közöttük szilárd részecskéket is. Az erősen módosított, főleg mesterséges városi felszínnel együtt, jelentősen megváltoztatják egy város sugárzási mérlegét, egy vidéki területtel összehasonlítva. A sugárzási és a hőegyenleg szoros kapcsolatban van egymással. Egy városi terület hőmérlege sokkal összetettebb az épületek mérete miatt. Így, egy városi terület hőegyensúlyának tartalmazni kell a talaj, az utcák, az épületek falai közti hőkicserélődést, valamint az antropogén légkörbe kerülő hőt, ami főleg a szerves üzemanyagok elégetéséből származik. Egy város vízmérlege ugyanazokat az elemeket tartalmazza, de arányuk jelentősen eltérő. Városi területen a csapadék összege magasabb, mint a vidéki területen.
A város éghajlatának lehet káros hatása az emberekre, leginkább a levegőszennyezés és a zaj révén. Különösen a közlekedés okozta levegőszennyezés káros az emberre. A légszennyező anyagok kibocsátása miatt a városban rosszabbodnak az egészségi feltételek, mivel azok savas esőt okoznak és csökkentik a talajt elérő napsugárzást. A városklíma emberekre gyakorolt káros hatásainak csökkentéséért a városi területeken a parkok és a gyepek arányát kellene növelni.
|
|
|
|
