|
Városok éghajlataAlap |
Antropogén légszennyezés okaiA legtöbb antropogén légszennyező anyag a fosszilis üzemanyagok erőművekben, iparban és a közlekedés során való elégetése miatt kerül be a légkörbe. Viszont a fejlődő országok városaiban a szállítás a fő szennyező. |
Antropogén légszennyezés forrásaiAz alapvető folyamat, melynek során az antropogén szennyező anyagok a légkörbe kerülnek, nem más, mint a fosszilis üzemanyagok erőművekben, egyedi és távfűtésben, valamint a gépjármű közlekedésben való elégetése Szennyező anyagokat bocsát ki az ipar és a mezőgazdaság is.
|
|
Az emberi civilizáció kezdetén csak a kandallókból származó füst volt az antropogén légszennyező forrás. Viszont a probléma fontossága fokozatosan növekedett. Már 1273-ban I. Edward, Anglia királya betiltotta a szén használatát Londonban, mert hatalmas légszennyezést okozott. |
A 20 században az ipar és a szolgáltatások dinamikus fejlődése számos intézményt és gyárat hozott létre a városi és ipari területeken. Ennek velejárója volt a lakosok, autók, épületek számának jelentős növekedése, melyek szintén oda összpontosultak. Különösen fontos a városokban a járműforgalom, ahol az utcák, utak sűrűsége sokkal nagyobb, mint a nem városi területeken. Sok fejlett ország városában a közlekedés a legfontosabb légszennyező forrás. Az összes, előbb említett paraméter rontja a városi életfeltételeket. Sőt, a városi levegőszennyezés hozzájárul a fokozódó üvegházhatás és globális felmelegedés problémájához.
|
|
Egységek Amíg az emissziót általában nagy mennyiségként szokták megadni (például ezer tonna évente), és szétosztják terület és forrás szerint, az imissziót, vagy a levegőben lévő koncentrációt sokkal kisebb egységekben adják meg, mint például µg/m3. Beszélhetünk az egész Földre vonatkozó koncentrációról, mint a széndioxid esetében (CO2), vagy egy adott helyre és időre vonatkozó értékről, mint például a kéndioxid értéke 1952 decemberében Londonban. A levegőben a globális mennyiséget (keverési arányt) általában ppm (egy a millióból), vagy ppb (egy a milliárdból) mennyiségekkel fejezik ki. A keverési arányról többet a "Felső légkör" részben találsz (Alap, Sztratoszféra megismerése, Összetétel). |
|
Antropogén emisszióAhogyan a "Mi a légszennyezés?" részben magyaráztuk, egyes kibocsátásoknak globális hatása van az éghajlatra, míg másoknak csak helyi. Az emberi tevékenység következtében magas légszennyezettségű területek: USA és Kanada keleti partja, Európa, Dél- és Délkelet-Ázsia, és Délkelet Ausztrália. Nagy légszennyező anyag -kibocsátóként is ismertek. A kéndioxid (SO2) és a nitrogénoxidok (NOx) kibocsátásával a savas esők részben foglalkozunk. Más, nagy mennyiségben kibocsátott szennyezőanyagok, amik jelentős szerepet játszanak az éghajlati rendszerben a széndioxid (CO2) és az illékony szerves vegyületek (VOC-k); a CO2 és néhány VOC (pl. metán és CFC-k) üvegházgázok. A VOC-k kibocsátását ’Az ipar hatásai a levegőszennyeződésben’ című fejezetben tárgyaljuk. A táblázat és a grafikon (4. ábra) a kibocsátott légszennyező anyagok emisszióját mutatja adott országokban. Az emisszió sokat változik, különböző okok miatt, lentiekben példaként a CO2-t említjük.
|
A táblázatban szereplő értékek ezer tonnában vannak kifejezve.Kattints a lenti ikonokra, hogy a táblázat adatait a grafikonoknál is lásd! |
|
Légszennyezés CO2 kibocsátás Légszennyezés |
5. Levegőszennyezés kibocsátás adott országokban
|
Példa:
|
|
Kontinensenkénti emisszió Kontinensekről és országokról amint a 6. ábra is mutatja, Ázsia, Ausztrália és Óceánia a világ CO2 mennyiségének egyharmadát bocsátja ki, Észak-Amerika további 28 %-t. Ez a két terület a globális kibocsátás majdnem 60 %-át adja. Ámbár a két terület majdnem ugyanannyi mennyiségű széndioxidot bocsát ki évente, de ennek az oka különböző. Körülbelül 3 882 millió ember él Ázsiában, Ausztráliában és Óceániában, ami a világ népességének 61 %-a, de csak a népesség 5 %-a (körülbelül 323 millió ember) él Észak-Amerikában. Amíg Ázsia, Óceánia és Ausztrália esetében a nagy széndioxid kibocsátás oka az ott élő emberek magas száma, addig Észak- Amerikában az ok a különböző formában meglevő nagyon magas energiafogyasztás. |
Közelebbről megnézve a kontinensek kibocsátását A 7. ábra megmutatja, hogy a kontinenseken melyik ország, vagy terület bocsátja ki a legtöbb CO2-t. Például, az USA 46 %-a azt jelenti, hogy az észak-amerikai kibocsátás 46%-a az USA-tól származik. Összesen a világ népességének 33 %-a él az említett a hét országban, de a világ széndioxid kibocsátásának 51 %-t adják (3352 millió tonna szénnek felel meg). Viszont az országonkénti egy főre jutó kibocsátás nagyon különböző (lásd a 9. ábrát). |
|
|
Országok kibocsátása A 8. ábra azokat az országokat mutatja, melyek a legtöbb CO2-t bocsátják ki. Például az USA 23.2 %-a azt jelenti, hogy az egész világ kibocsátásának 23.2 %-át ez az egy ország adja. Ahogyan láthatjuk, a 7. ábráról feltűnik ismét néhány ország, de néhány nem. Az USA, Kína és Oroszország együtt a teljes kibocsátás több, mint 42 %-t adja, bár a világ népességének csak 27 %-a él ezekben az országokban. A 7 legnagyobb kibocsátó között nincsen ország a déli féltekéről; három közülük Európában van, három Ázsiában és egy Észak-Amerikában (megjegyezzük, hogy Oroszország Európához és Ázsiához is tartozik, de általában az európai országokhoz számítjuk).
|
Az egy főre jutó kibocsátás A 9. ábrán azt láthatjuk, hogy a kiválasztott országok mennyi CO2-t bocsátanak ki évente személyenként, például ez 19.7 tonna évente egy amerikai polgárra, míg Indiában ez a szám csak 1.1 tonna. Ilyen hatalmas eltérést okoz a gazdaság eltérő fejlettsége. A kellemesebb élet (mint az autóhasználat, légkondicionáló, különböző otthoni elektromos eszközök stb.), több energiát igényel, és a nagyobb CO2 kibocsátás a nagyobb energiafelhasználásnak köszönhető. |
|
Az egyes szektorok antropogén kibocsátásaAz antropogén levegőszennyezés számos forrásból származik. Általában egy forrás többféle szennyezőanyagot is kibocsát. De azt is láthatjuk, hogy egyes emberi tevékenységek, mint például a szállítás, azaz bizonyos szennyezések mértékét alapvetően meghatározza. Az UNECE/EMEP-től (Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának Együttműködési Program az Európai szennyezőanyagok hosszútávú szállításának monitoringjára és értékelésére) származó adatok megmutatják, hogy a gazdaság melyik szektora (azaz milyen emberi tevékenység) volt elsősorban felelős a szénmonoxid (CO), nitrogén-oxid (NOx) és a kéndioxid (SO2) kibocsátásért Európában, 2001-ben. A kibocsátás kifejezhető Gg SI mértékegységben; 1 Gg = 1000 tonna.
|
Szénmonoxid (CO)Európában, 2001-ben 30 679 Gg CO-t bocsátottak ki. A légköri antropogén CO kibocsátás fő forrása a közlekedés volt (60%) és az ipar 36 %-ban járult hozzá a teljes kibocsátáshoz. A mezőgazdaság és a hulladékkezelés mellékesek fontosság szempontjából. A CO kibocsátásról többet az "Alsó Légkör" (Alap, Üvegházhatás, Tűz) fejezetben találsz. |
|
|
Nitrogén-oxidok (NOx)A szállítás NOx forrás is egyben, ami a teljes kibocsátás 63 %-ért felel, ami 10 056 Gg-nak felel meg 2001-ben. Az ipar részesedése a teljes kibocsátásból 35 %. A hulladékkezelésből és a mezőgazdaságból származó hányad ismételten mellékes. |
Kénoxidok (SOx)Eltérően a CO és NOx-hez képest, a fő SOx kibocsátó az ipar volt. A teljes kibocsátás 93 %-a innen került ki 2001-ben, és a teljes kibocsátás 5 949 Gg volt. Az összes többi szektor adta a további 7 %-ot.Többet a SO2-ról és az NOx-ről a savas esők részben olvashatsz! |
|
|
Kibocsátások a városbanA fő források és a fő szennyezők minden városban különbözhetnek egy kicsit. Ez olyan dolgoktól függ, mint: milyen ipar települt oda, milyen intenzív a közlekedés, milyen fűtést használnak stb. A városokban a légszennyezést alacsony források (például a házak egyedi fűtése), magas források (például magas gyárkémények) és mobil források (autók, buszok) juttatják a légkörbe. Például: Krakkó egy közepes méretű lengyel város az ország déli részén (800 000 lakossal), fejlett nehéziparral (acélművel, hatalmas erőművel) és intenzív közlekedéssel. Az iparból származik szinte teljes egészében a kéndioxid (SO2), és ugyanannyi szénmonoxid (CO), mint a közlekedésből, de több nitrogén-oxid (NOx) és por. Más légszennyező források mellékesek. Azonban Nyugat-Európa számos országában, a szállítás a fő forrása a CO vagy NOx szennyezőanyagoknak, mert a nehézipart elköltöztették, vagy új, tiszta technológiával helyettesítették.
|
14. Krakkóban (Lengyelország) az egyes szektorok szénmonoxid (CO), nitrogén-oxid (NOx) és por kibocsátása 2001-ben. |
Kapcsolódó oldalak: Az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott légszennyezésről itt olvashatsz többet:
|
Az oldalról:szerzők: Pawel Jezioro, Anita Bokwa - Jagellói Egyetem - Krakkó / Lengyelország |