|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Alsó légkör
Alap
|
Üvegházgázok és hatásaik
Az üvegházhatás nagyon fontos a földi élet szempontjából. Ha a légkörben nem lennének üvegházgázok, a földfelszíni átlaghőmérséklet nagyjából 30 fokkal lenne alacsonyabb, mint a mostani globális 15 °C-os átlag.
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
1. Üvegházgázok úgy működnek, mint a pulóver
átvéve: fashion 3sat online
|
|
|
Láthatjuk, hogy szükségünk van egy természetes üvegházhatásra, mit egy pulóverre télen. Azonban a túl vastag pulóver alatt elkezdünk izzadni. Amit az ember csinál az az, hogy a természetes és szükséges hatást erősíti és ennek következtében további melegedést okoz Földön, ami az elmúlt ezer évben nem fordult elő ilyen szélsőséges mértékben. Ezért aggódunk a globális felmelegedés miatt, és az üvegházhatásra gyakran úgy tekintünk, mint valami rosszra. De nem a természetes üvegházhatás az, ami rossz. Csak az a kiegészítő üvegházhatás, amit az ember okoz, minden baj okozója.
|
|
Az üvegházgázok hasonlóan viselkednek a Föld hősugárzásában, mint a pulóver testünkkel télen. Visszatartja a meleget és meleg réteget alakít ki a földfelszín közelében.
|
2. Megtudod magyarázni saját szavaiddal a képen látottakat? Azután leellenőrizheted magad, mozgasd a kurzort a szöveg fölé, amit fehérrel írtunk a nyilak közé:
-> A Napból jövő sugárzás főleg látható sugárzás. A veszélyes UV sugárzás legtöbbjét az ózonréteg elnyeli. A látható rész lejut a troposzférába. Ez lehet, hogy visszaverődik a világos földfelszínről (jég, hó), vagy a felhőkről, vagy a felszínen elnyelődik és felmelegíti azt (a piros szín jelzi). <-
szerző: Elmar Uherek |
Ezt is magyarázd meg:
-> 3. A Föld kibocsátja a meleg infravörös sugárzást (amit szabad szemmel nem láthatunk). Az üvegházgázok a légkörben (kék ellipszisekkel jelezve) elnyelik a hősugárzást, és részben visszasugározzák a Föld felé, részben a világűr felé. <-
szerző: Elmar Uherek
|
Milyen gázok okozzák az üvegházhatást?
A legfontosabb üvegházgáz a vízgőz (az üvegházhatás körülbelül 60 %-ért felel). De az elfogadott, hogy a globális vízgőztartalom az elmúlt századokban nem változott jelentős mértékben. A széndioxid ugyan csak a második legfontosabb üvegházgáz (körülbelül 20%-ban felelős érte), koncentrációja azonban sokat nőtt az iparosodás előtthöz képest, 280 ppm-ről 370 ppm*-re. A metán és az ózon mennyisége is növekedést mutat..
Az üvegházgázok nyomgázok, (a CO2 kívül) 1 milliomod, vagy kevesebb részét képezik a teljes légtömegnek.
*1 ppm = 1 molekula az 1 millió levegőmolekula közül
|
|
 |
|
|
4. A sugárzási kényszer relatív eloszlása % - ban az egyes troposzférikus üvegházgázokra 1750 (iparosodás előtt) és 2000 között. Ez az ember által okozott üvegházhatás egy mérőszáma. Láthatjuk, hogy a CO2-nek van a legnagyobb hatása.
Diagram: Elmar Uherek, az értékek IPCC TAR - ból
|
|
|
Sok tudományos publikációban a földi melegedést sugárzási kényszerként említik. Mértékegysége watt négyzetméterenként W/m2. Az iparosodás óta (1750-es évektől) napjainkig (az adatok 2000- ből valók) az emberi tevékenységnek köszönhetően az üvegházgázok mennyisége sokat nőtt. A jobb oldalon lévő számok azt mutatják, hogy mennyit nőtt a sugárzási kényszer a levegőbe kerülő üvegházgáz-többlet hatására. A körgrafikon az egyes gázok relatív hozzájárulását mutatja.
|
|
Az iparosodás óta kibocsátott üvegházgázok sugárzási kényszere (1750 - 2000), W/m2
1,46 CO2 (széndioxid)
0,48 CH4 (metán)
0,24 CFC 11+12 (halogénezett szénhidrogének)
0,35 trop. O3 (troposzférikus ózon)
0,15 N2O (dinitrogén oxid)
Adatforrás: IPCC TAR 2001
|
Az oldalról:
szerző: Dr. Elmar Uherek - MPI for chemistry, Mainz
tudományos lektor: Dr. Pascal Guyon - MPI for chemistry, Mainz - 2004-05-12
oktatási lektor: Roland Bergamann + diákjai, Velbert középiskola
utolsó frissítés: 2004-05-13
|
|
|
|
