|
|
|
|
|
|
|
|
|
Élelmiszer & Éghajlat
Haladó |
Termények
A szélsőséges meteorológiai események, amennyiben kapcsolatosak az El Niño jelenséggel, más nagyskálájú tényezővel, vagy egyszerűen az éghajlati rendszer természetes kaotikusságával, erősen káros hatásal lehetnek a teméseredményekre. A szélsőséges időjárási események terméseredményekre gyakorolt hatásai lehetnek közvetlenek, közvetettek, vagy mindkettő.
|
|
|
|
|
|
A magas hőmérséklet közvetlenül növeli a növények vízigényét a talajok evaporációjának és a növények transpirációjának (a folyamat úgy ismert, mint evapotranspiráció) növekedésén keresztül, valamint a légkör vízmegtartó kapacitásával.
|
|
|
1. Energiacsere a növényzet és a légkör között. Kép: Piker et al
A diagramm azt mutatja, hogy a vegetáció mennyire nem passzív elem: kölcsönhat a légkörrel és a környező levegővel az energia elnyelés révén (ahogy ezt láthattuk az Alap részben), valamint a látens hő formájában való energia kibocsátás útján, illetve az evapotranspiráción keresztül.
|
Indirekt hatást hozunk létre, amikor magas hőmérséklettel siettetjük a talajban a szerves anyagok lebomlását, ami viszont alacsony szervesanyag szinthez vezet, tetőzve azt alacsony talajnedvességgel, és ez további termés nedvesség stresszt okoz (kevés hozzáférhető víz). Mind a direkt mind pedig az indirekt hatások fenyegetik a növényeket. A növények fejlődésük korai időszakában különösen érzékenyek a szélsőséges időjárási eseményekre.
|
Amikor a növény optimális hőmérsékleti tartományát a hőmérséklet meghaladja bizonyos területen, a növény negatívan reagál, csökkenés mutatkozik a terméseredményben. Az optimális hőmérséklet a különböző növényeknél más és más.
A legtöbb mezőgazdasági növény érzékeny a magas hőmérsékletű időszakokra. A legalább 30 percig tartó 45 és 55ºC fok közötti levegőhőmérséklet, közvetlenül károsítja a növény leveleit; az alacsonyabb hőmérséklet is (35 - 40ºC) károsíthat, ha hosszabb ideig fennáll. Ha a hőmérséklet magasabb, mint 36ºC a pollenek elveszítik életképességüket, ha 20ºC körüli hőmérsékletnek tesszük ki a burgonyát, a krumpli virágzásnak indul, és a gumó megduzzad.
A növények érzékenysége, a magas hőmérséklet általi károsodás mértéke más és más a különböző fejlődési fázisokban. A szaporodási szakaszban a magas hőmérséklet különösen káros, például a kukoricánál a címerhányás idején, a szójánál virágzáskor, a búzánál a szemképződéskor. A szója az egyetlen olyan növény, amelyik úgy tűnik, rendelkezik a képességgel, hogy kiheverje a hőstresszt, talán a folyamatos növekedése miatt.
|
Csapadék
A csapadék, ami a talajnedvesség elsődleges forrása, valószínűleg a legfontosabb termésprodukciót befolyásoló tényező. Míg a globális éghajlatmodellek általános növekedést jósolnak az átlagos globális csapadékhozamban, eredményeik a legtöbb helyen potenciális lehetőséget mutatnak a hidrológiai regime (vagy szárazabb, vagy nedvesebb) megváltozására. Az éghajlatban bekövetkező változás megváltoztathatja a teljes évszakos csapadékot. A növény érzékeny az evapotranspiráció évszakos mintázatára valamint napi arányára, amit melegebb hőmérséklet, szárazabb levegő, vagy szelesebb feltételek idézhetnek elő.
|
|
|
|
2. A kukoricára hatással van a túlságos nedvesség Harold Kaufman, TAEX, 1996
|
|
Aszályfeltételek alakulhatnak ki, ha alacsony a csapadékhozam, ráadásul a csapadék hó formájában hullik le, valamint korai hóolvadás bekövetkezése miatt. Száraz területeken ezek a hatások csökkenthetik a folyók későbbi kiöntését, és a tenyészidőszakban az öntözővíz ellátottságot. A magas légnedvesség, fagy, vagy jégeső szintén hatással lehet a termésre, a gyümölcsök és zöldségek minőségére (különösen a kukoricáéra vagy más gabonáéra).
A növények nagy valószínűséggel szenvednek, ha olyan kritikus fejlődési fázisukban, mint például a szaporodás, száraz időszak fordul elő. A legtöbb gabonánál a virágzás, pollenszórás, és a szemesedés időszaka különösen érzékeny a vízhiányra. Az aszályhatásokat ki lehet védeni, például gyors fejlődésű kultúrák korai ütetésével/vetésével; ugarolás és a gyomszabályozás segítheti a nedvesség megőrzését a talajban.
|
|
|
3. A talajnedvesség mérése a talaj színének és a tesztpapír összehasonlítása révén. Kép: USDA NRCS
A nagyításhoz kattints a képre! (100 K)
|
|
|
A hőmérsékleti és a víz stressz gyakran egyidejűleg fordul elő, az egyik hozzájárul a másikhoz. Gyakran kísérő jelenségei az erős napsugárzásnak és az erős szélnek. Amikor a növények ki vannak téve az aszálynak, csökkentik a transpirációt, következésképpen a növény hőmérséklete emelkedik.
Másrészt a különösen nedves években a vízbőség a növény pusztulását okozhatja (a túl sok víz miatt a növény MEGFULLAD, vagy kipusztul, mivel gyökere kirohad a vízben), és növelheti a rovarok megjelenését. Az intenzív csapadék károsíthatja a fiatal növényeket, különösen, ha szélerózióval jár együtt. A károsodás mértéke függ a csapadék, árasztás hosszától, a növény fejlődési állapotától, és a levegő és a talaj hőmérsékletétől. |
1. táblázat: A magas hőmérséklet és a talajnedvesség hatása a fő terményekre. |
Kukorica |
- Ha a hőmérséklet magasabb, mint 36ºC, a pollenek elveszítik életképességüket.
- Nagyon érzékenyek a talajnedvesség hiányára.
- Nem szeretik az árasztást egyetlen fejlődési fázisukban sem. Az árasztás hatása függ a hőmérséklettől, azonban amikor a növény alacsonyabb, mint 6 inch, 24 órás árasztás bármilyen hőmérsékleten csökkenti a termés mennyiségét 18 %-kal.
- A folyamatos víztöbblet jelenléte a talajban gyökérrothadással, és betegségek okozta károkkal (pl. crazy top, általános üszkösödés) kapcsolatos hosszú távú problémákhoz vezethet. |
Szójabab |
- Ha a talajhőmérséklet magasabb, mint 35ºC az a fiatal növény pusztulásához vezet, az ugyanis a virágzás utáni első három hétben nagyon érzékeny a 35ºC fölötti hőmérsékletre. Az első három hetet kivéve nagy a felgyógyulási képessége a hőmérsékleti stresszből.
- Érzékeny a talajnedvesség hiányra, és az aszályra az ültetéskor és más fejlődési fázisban.
- Tolerálja a magas talajnedvességet, bár a telített talajok megnövelik a fiatal növények megbetegedését, különösen 32ºC felett. |
Búza |
- A virágzás, pollenszórás, és a szemesedési állapot érzékeny a vízhiányra.
- A magas talajnedvesség víztöbbletet okoz, és megnöveli a rovarfertőzés kockázatát. |
Gyapot |
- 6 órán túli 40ºC fölötti hőmérséklet a tokok kinyílását okozzák.
- Relatíve tolerálja a 40ºC alatti hőmérsékletet.
- Érzékeny a talajnedvesség hiányra és az aszályra fiatal korában és virágzáskor. Legalább 20 inch csapadékot igényel tenyészidőszaka alatt.
- A kifejlett növény termésminőségét károsíthatja a bőséges csapadék. | |
szerző: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország 1. Tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia University - USA 2. Tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for space studies, Columbia University - USA Pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország Utolsó módosítás: 12/05/2004 |
|
|
|