espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Óceánok
Alap
1. Óceánok és éghajlat
- Viz tulajdonságai
- Óceáni cirkuláció
- Széndioxid megkötés
Munkalap 1
Munkalap 2
Munkalap 3
Munkalap 4
2. Óceáni tápanyagok
3. Fitoplanktonokból származó gázok
Haladó
     
 

Az óceánok

Alap

Az óceáni cirkuláció

A Napból érkező energia nem egyenletesen érkezik az egész Földre. A legtöbb energia az Egyenlítőnél lép be. Ez nagy hőmérsékleti különbség kialakulásához vezet az Egyenlítő és a sarkok között. Mind a levegő, mind az óceán mozgásait ez a hőmérsékletkülönbség irányítja, és eredménye a hőszállítás az Egyenlítőtől a sarkok felé. A bolygó hőtranszportjának körülbelül felét az óceánok végzik, ezért az óceánok rendkívül fontosak a földi éghajlatot kormányzó rendszerben. Ha a globális felmelegedés megváltoztatja az óceáni cirkulációt, óriási változások valószínűek az éghajlatban is. Az óceáni cirkuláció oxigént is szállít a légkörből az óceánba, lehetővé téve ezáltal az életet a tengerben.

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

A tengervíz folyamatosan mozog, mintha egy hatalmas szállítószalag lenne, a felszínről a mélyebb rétegek felé lesüllyed, majd más helyeken felemelkedik. A távolság miatt egy körforgás elvégzéséhez sok időre van szükség, körülbelül 1000 évig tart, amíg a víz körbejárja a Földet.

A víz mozgását az óceánokban két erő okozza, amelyek szorosan kapcsolódnak:

  1. Sűrűség által okozott cirkuláció, melyet a különböző helyek tengervíz sűrűségének különbségei vezérelnek. A tengervíz sűrűsége függ a hőmérséklettől és a sótartalmától. Az így keletkezett mozgás a termohalin cirkuláció (thermo - hőmérséklet, haline - só).
  2. Szél által irányított cirkuláció, ami hatalmas felszíni áramlatokat okoz, mint például a Golf-áramlás.

 

1. Az óceáni cirkuláció vázlatos képe (NASA). A világos színű sáv mutatja a felszíni vizek általános mozgását, a sötéttel jelzett útvonal pedig a vizek mozgását a mélyben. A számok a következő áramlatok elhelyezkedését mutatják: 1. A Golf-áramlásnak, ami a trópusokról Észak-Európa felé szállít hőt. 2. Észak Atlanti Mélytengeri víz kialakulásának helyét mutatja, ami az erős hűlés eredménye. 3. Antarktiszi Mélytengeri víz kialakulását, köszönhetően az Antarktisz körüli tengerjégnek.

Termohalin cirkuláció

Az északi féltekén

Óceáni cirkuláció felszíni tengervizet szállít a poláris területek felé, ahol az lehűl. Ez a hűlés hőt szabadít fel, ami melegíti a levegőt, a víz hideggé válik, ennek következtében elég sűrű lesz, hogy lesüllyedjen az óceán aljára. Ez eredményezi az új mélytengeri víz kialakulását, ami a már létezőt az Egyenlítő felé tolja. Ilyen mélytengeri víz kialakulásának főbb területei a Labrador-tenger, Grönlandi-tenger az Észak-Atlanti-óceán északi részén. Ez az Észak - Atlanti mélytengeri víz ezután dél felé áramlik az óceáni fenék mentén, több meleg felszíni víznek utat engedve, hogy helyébe áramoljon. Erős hűlés a Csendes-óceán északi részén lévő Bering tengerben is előfordul, de itt az óceáni fenék struktúrája meggátolja a mélytengeri vízbekapcsolódását az óceáni cirkulációba.

Antarktisz

Az Antarktisz körül is alakul ki mélytengeri víz a tengerjég képződésének köszönhetően. Ez a jég nagyon kevés sót tartalmaz és így, ahogyan a jég képződik, a környező víz egyre sósabbá és sűrűbbé válik. Ez a nagyon sűrű víz lesüllyed az antarktiszi kontinens szélén és kialakítja az Antarktiszi Mélytengeri vizet. Ez a víz aztán a legtöbb óceán fenekén áthalad.

 

2. Ez a NOAA térkép a földfelszín különböző magasságait mutatja. A világos színek az óceán fenekén a hátságokat mutatják. Ezeken a területek felett a víz összekeveredése a mélytengeri vizet felszínre való emelkedésre kényszeríti. Kattints a képre a jobb felbontáshoz (96 KB).

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a mélytengeri vizek, amelyek a pólusoknál alakulnak ki, az Egyenlítő felé mozognak, lassan felmelegszenek, és felemelkednek a felszínre az egész óceánon, és ez a víz ezután visszatér a pólusokhoz a meleg felszíni áramlásokban, s így záródik a körzés. Azonban a jelenlegi vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a fokozatos feláramlási folyamat túl lassú ahhoz, hogy meg tudjuk vele magyarázni a tengervíz korát.

Úgy gondoljuk, hogy a mélytengeri cirkuláció az óceáni fenék mentén elérkezik a óceáni hátságokhoz, melyek a fenéken "hegyvidéki" területek. Ezen területek érdessége erős keveredést okoz, ami a mélytengeri vizet a felszínre való emelkedésre kényszeríti. A déli óceánokban a szél is erős keveredést okoz, ami szintén a mélytengeri víz felszínre való jutásához vezet. Amennyiben már a felszínre jutott a víz, akkor már a szél által hajtott felszíni áramlásokkal a felszíni víz visszatér a pólusokra, és ezzel záródik a kör.

Szél által hajtott cirkuláció

A Golf áramlás

A Golf áramlás az egyik legfontosabb szél által hajtott áramlás. Nagyon meleg trópusi vizet szállít a Karibi tengertől és a Mexikói öbölből az Észak-Atlanti-óceánon keresztül Észak-Európába. A víz melege felmelegíti a felette lévő levegőt, és ennek a meleg levegőnek a mozgása nagyon fontos módja az észak felé irányuló hőtranszportnak. Ezen hőtranszport eredményeként Észak-Európa sokkal melegebb, mint a hasonló szélességek Észak-Amerikában, vagy a csendes-óceáni területek.

 

3. Ezen a képen tisztán látható a Golf áramlás meleg vizének áramlása az Észak-Atlanti-óceánon keresztül. A bal sarokban még éppen látható Észak Amerika partvidéke. A NASA Terra és Aqua műholdjain lévő MODIS-sal (Mérsékelt Felbontású pektroradiométer) készült kép. Kattints a képre a jobb felbontáshoz (63 KB).

Például éves átlagban Iqaluit hőmérséklete (64°N, 068°W) Kanada északnyugati területén -9.1 °C. Ezt kell összehasonlítani a norvégiai Trondheim (63oN, 010oE) éves középhőmérsékletével +4.8 °C. A hosszú feljegyzések azt mutatják, hogy Észak-Európa átlaghőmérséklete 9 °C magasabb a hasonló szélességek átlaghőmérsékletéhez képest.

A Golf-áramlás példa egy nyugati áramlásra, azaz amikor az áramlás az óceáni medence nyugati medencéjében folyik. Hasonló áramlás a csendes-óceáni Kuroshio-áramlás és az Indiai-óceánon a Aghulas-áramlás. Ezek az óceáni medence alakja, az általános szélirány és a földforgás kölcsönhatásaként alakulnak ki. Mindegyiküknek nagy a sebessége (a Golf áramlás átlagos sebessége 1 m s-1, ami 3.6 km h-1), mindegyik elég keskeny (100 és 200 km között) és mindegyiküknek nagyon fontos hatásuk van a terület éghajlatára. A keleti áramlások is előfordulnak, ezek hideg felszíni vizet szállítanak a pólusoktól az Egyenlítő felé. Ezek gyengébbek, mint a nyugati áramlások.

 

Az oldalról:
szerző: Lucinda Spokes - Environmental Sciences, Kelet Angliai Egyetem, Norwich - Anglia
1. tudományos lektor: Prof. Grant Bigg - Földrajzi Tanszék, Sheffieldi Egyetem, Sheffield - Anglia
2. tudományos lektor:
pedagógiai lektor:
utolsó módosítás: 2003-10-01

 

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 28.07.2004 15:43:54 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013