|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Időjárás
Haladó |
A Déli Oszcilláció és az El Niño története
A Déli Oszcilláció
Az óceán hőmérsékletének ingadozásai az El Niño és a La Niña idején egy még nagyobb skálájú légnyomás ingadozás részei, amely a Csendes-Óceán trópusi medencéjének nyugati és a keleti része között figyelhető meg, és a Déli Oszcilláció nevet viseli.
|
|
|
|
|
|
A Déli oszcilláció légnyomásváltozás a Csendes-óceán keleti (Tahiti) és a nyugati (Darwin) részei között. Ha a nyomás nagy Darwinban, akkor alacsony Tahitin és fordítva.
Az El Niño és nővére, a La Niña jelképezi a Déli Oszcilláció ellentétes szélső fázisait. Az El Niño idején az átlag feletti légnyomás található Indonézia és a trópusi Csendes-óceán nyugati medencéje felett, és átlag alatti a légnyomás a trópusi Csendes-óceán keleti medencéje felett.
|
|
 |
|
|
1. A Csendes-óceán déli részének térképe, ahol látható Darwin Ausztráliában és Tahiti, egy csendes-óceáni sziget
A kép nagyításáért kattintson a térképre! (60 K)
|
|
|
Ezek a légnyomási eltérések ellentétesek a La Nińa alatt, ahol az átlag alatti a légnyomás Indonézia és a trópusi Csendes-óceán nyugati medencéje, és átlag feletti a trópusi Csendes-óceán keleti medencéje felett.
Összegezve, az El Nińo vonatkozik az El Nińo/Déli Oszcilláció (ENSO) rendszer óceáni komponensére, a Déli Oszcilláció a légköri ágra, és az ENSO jelenti az együttes csatolt rendszert, a cirkuláció pedig mind a légkörre, mind az óceánra vonatkozik. Az ENSO-nak három fázisa van: meleg (El Nińo), hideg (La Nińa) és semleges (ez azokra a periódusokra igaz, amikor nincsen sem El Nińo, sem La Nińa).
|
 |
|
|
2. Az átlagos tengerszinti légnyomás (MSPL) Tahitiben magasabb, mint Darwinban. Ha a légnyomás Darwinban Tahitihez képest növekszik, akkor a SOI negatívvá válik, és El Nińo lép fel.
forrás: Climate System Lectures, Univ. of Columbia, NY
|
|
|
Déli Oszcillációs Index (SOI)
A Déli Oszcillációs Index (SOI) a Déli Oszcilláció fázisának és nagyságának mérésére szolgál. Az El Niño időszakok alatt a SOI értéke nagy negatív értékeket ér el, ugyanis Tahitiben a légnyomás átlag alatti és Darwinban átlag feletti.
A La Niña időszakok alatt a SOI értéke pozitív, ugyanis Tahitiben a légnyomás átlag feletti és Darwinban átlag alatti.
El Niño 2-7 évente fordul elő.
|
 |
|
|
3. A Déli Oszcillációs Index (SOI) idősora. A nagy negatív piros értékek El Niño események, a nagy pozitív kék értékek La Niña viszonyokat tükröznek. A vízszintes tengelyen az éveket tüntették fel. Az ábra felbontása havi.
A nagyításhoz kattintson a térképre!
forrás: Long Paddock website, Gov. of Queensland
|
 |
|
|
4. A tengerszinti légnyomás 1960-1984.
A függőleges tengelyen bejelölték a magas, normál, illetve alacsony értékeket.
forrás: U. S. Army Topographic Engineering Center
|
Az El Niño története
Az El Niño nem egy új jelenség, már évezredek óta létezik. A korallok vizsgálatával már legalább 4000 évre visszamenőleg kimutatható az El Niño idején megnövekedett csapadékmennyiség, és a melegebb tengerfelszín hőmérséklet kémiai nyomai is megállapíthatók. Vannak kutatók, akik szerint a korallok alapján bizonyítható, hogy az El Niño mechanizmusa már több, mint 100,000 éve működött. |
Az El Niño-ról szóló feljegyzések az 1500-as évekre nyúlnak vissza. Akkoriban a halászok Peru partjainál felfigyeltek arra, hogy időnként melegebb a tengervíz a szokottnál, és ilyenkor kevesebb halat tudtak fogni. A perui parasztok is felfigyeltek rá, hogy ha melegebb a tengerfelszín hőmérséklete, több eső esik, és ekkor a kopár táj is termékeny vidékké változik.
Az 1700-1900-ig terjedő időszakban az európai tengerészek szórványosan leírták ezt a jelenséget, ezért a tudósokat érdekelte a keletkezés magyarázata.
|
|
 |
|
|
5. Halászok Peru partjainál – az El Niño idején a meleg vízben kevesebb oxigén található, ezért ilyenkor a halak távol maradnak a perui partoktól, így ezek az időszakok rossz hatással vannak a halászatra
|
|
|
Azonban a XX. század közepéig nagyon keveset tudtunk az El Niño-s évekről. Az érdeklődés igazán a 60-as évek vége és a 70-es évek eleje felé kezdett megnőni. Az új megfigyelési technikák mint a műholdas mérések alkalmazásával a klimatológusok és az óceanológusok észrevették, hogy az El Niño sokkal több, mint az éghajlati változékonyságnak valamilyen lokális eleme. Csak azóta ismert, hogy az éghajlati oszcillációk ezen alapvető elemei egymással össze vannak kapcsolva.
|
6. Manapság a Csendes-óceánt helyhez kötött Atlas típusú bójákkal vizsgálják, sok paramétert mérve nemcsak a felszínen, hanem a mélyebb rétegekben is. A parti árapály mércék, műholdak (ezek a tengerfelszín hőmérsékletét), az áramlatok által sodródó bóják és a kutató hajók is további jelentős információforrások. Ezen adatokon alapszik az El Niño korai vészjelző szolgálat, ami segít az embereknek felkészülni az El Niño-hoz kötődő események sorozatára. © clivar.org
1923-ban egy brit tudós, Sir Gilbert Walker felfedezte, hogy amikor a légnyomás magas a csendes-óceáni területeken, akkor alacsony az Indiai-óceánon Afrikától Ausztráliáig, és fordítva. A felfedezése, amit Déli Oszcillációnak nevezett el, az első jele volt annak, hogy a trópusi öv egyes részein az időjárási események kapcsolatban állnak egymással. Magyarul ezeket a nagyobb távolságokat áthidaló kapcsolatokat távkapcsolatoknak nevezzük.
Ötven évvel később, a 60-as évek második felében Jacob Bjerknes, egy norvég meteorológus és a Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) professzora írta le először részletesen, hogy az El Niño hogyan működik. Ő kapcsolta először össze a Walker által leírt Déli Oszcillációt az El Niño-val, amely rendszer ma már hivatalosan is az El Niño/Déli Oszcilláció-nak, vagy az angol nevének rövidítéséből (El Niño/Southern Oscillation) egyszerűen ENSO-nak nevezünk.
|
 |
|
|
8. a) Kattintson a Walker-cirkulációra a Csendes-óceán fölött! Láthatja, hogy hogyan mozognak a légtömegek. A kép a semleges viszonyokat mutatja be. Normál esetben a szél Dél-Amerika felől fúj Indonézia felé, ezért ott mintegy fél méterrel magasabb lesz a tengerszint, míg az óceán másik oldalán mintegy 20 cm-rel alacsonyabb. A rózsaszínű meleg vízréteg Dél-Amerika partjainál vékonyabb lesz (kb. 50 m vastag). Ott egy feláramlási zóna alakul ki, és az alsó, hideg mélységi víz jön a felszínre. A hideg és meleg vízfelszín eloszlása miatt Dél-Amerikánál száraz, Indonéziánál nedves időjárási viszonyok az uralkodóak. A meleg és a mélységi hideg vizet egy olyan zóna választja el, ahol a hőmérséklet elég gyorsan változik, ezért ezt a viszonylag vékony réteget termoklin-nek nevezzük.
© Az eredeti a markdorfi Képzési Központban található.
|
|
|
 |
|
|
8. b) Kattintson a képre, és meglátja mi változik meg az El Niño idején. A normál viszonyokkal ellentétben a szél Indonézia felől fúj Dél-Amerika felé, ezért ott a tengerszint az átlag feletti, a felszín hőmérséklete is az átlag feletti, nincs feláramlás. Ezért itt nedves viszonyok uralkodnak, míg a medence másik oldalán szárazak. Ezért vannak nagy erdőtüzek az El Niño-s években Indonéziában.
|
|
 |
|
|
9. A tengerfelszín hőmérséklete normál esetben és El Niño idején, 1982-ben.
forrás: Éghajlattudományi előadások, Columbiai Egyetem, NY – Kattintson a képre, hogy láthassa a nagyítást! (120 K)
|
|
|
Az 1982/83-ban mérték az addigi legnagyobb El Niño-t, ami nagy pusztítást végzett szerte a világban. A hozzá kapcsolódó áradások, aszályok és erdőtüzek körülbelül 2000 ember halálát okozták. Az okozott kár becslések szerint mintegy 13 milliárd dollár volt.
1997-1998-ban az El Niño még az 1982/83-as évinél is intenzívebb volt. A jelenség kialakulására már 1997 közepén figyelmeztettek, és egy felkészítő jellegű konferenciát hívtak össze. 1998 márciusára az El Niño-hoz kapcsolódó események 34 milliárd US dollár közvetlen kárt okoztak és elpusztítottak 24 ezer embert. Valamilyen módon 111 millió embert érintett a jelenség, és a vele járó jelenségek 6 millió ember elköltözését tették szükségessé.
|
Erről az oldalról:
szerző: Schlanger Vera – Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó frissítés: 2004. 05. 19. |
|
További ismeretek:
http://whyfiles.org/
http://ww2010.atmos.uiuc.edu/
http://www.oc.nps.navy.mil/
http://cpc.ncep.noaa.gov/
http://www2.sunysuffolk.edu/
|
|
|
|
