Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Haladó

2. Milyen lesz egy melegebb világ?

Változások a Föld
különbözõ részein 

Az éghajlatváltozás milyen hatásaival kell majd számolnunk az elkövetkezõ száz évben a Föld különbözõ részein? Itt elolvashatod, amit az IPCC mond róla.

1. Kattints a térképre, és az éghajlatváltozásnak a Föld különbözõ részein várható hatásairól olvashatsz. ábra: CICERO

Afrika

Fejletlen gazdasága nehézzé teszi az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Érzékenysége nagy, fõleg mivel lakosai nagyban függnek a mezõgazdaságtól, az öntözés hiányában.

• A gyakoribb aszályok, áradások és más extrém események káros hatással lesznek az élelmiszer és víz hozzáférésre, az egészségre és az infrastruktúrára, emiatt a fejlõdés lelassulása várható Afrikában.
• A tengervíz szintemelkedése gyakoribb áradásokat és erõsebb partmenti eróziót fog okozni. Afrikában néhány ország különösen érzékeny erre.
• Várható a gabonatermés visszaesése, ami élelmiszerhiányhoz vezethet, különösen azokban az országokban, amelyeknek kevés az élelmiszer behozatala. Afrikában a déli és északi országokban lévõ folyóknak lecsökken majd a vízhozama. 
• A rovarok, melyek betegségeket hordoznak, kibõvítik majd lakhelyüket, ami a betegségek számának növekedéséhez vezet (malária, például).
• Az elsivatagosodás (a talaj elsivatagosodik) felgyorsul majd a csökkenõ csapadékhozam miatt, különösen Dél-, Észak-, és Nyugat-Afrikában.
• Számos növény és állatfaj ki fog halni, melynek káros hatása lesz a mezõgazdaságra és a turizmusra.

Ázsia

Az éghajlatváltozásra való érzékenység tekintetében nagy különbségek vannak az ázsiai országok között: a szegény országok nagyon érzékenyek, számukra nehéz lesz az alkalmazkodás, a kontinens gazdag országai viszont nem különösebben érzékenyek így alkalmazkodni is könnyen fognak.

• A szélsõséges események - mint például árvizek, aszály, erdõtüzek, és trópusi ciklonok - elõfordulása növekedhet Ázsia legmelegebb részein.
• A tengerszint növekedés, és a trópusi ciklonok intenzitásának növekedése a partvidéki területeken élõ milliónyi ember otthonát teheti lakhatatlanná Ázsia mérsékeltövi, és trópusi területein. A tengerszint emelkedés a partmenti ökoszisztémákat is fenyegeti, különösen a mangrove (gyertyafa) fákat és a parti zátonyokat.
• A mezõgazdaságban és a halászatban a termelés csökkenése várható a trópusi övezetben, míg az északi területeken a termelés növekedni fog.
• Csökken a vízhozzáférés néhány déli területen, míg növekszik számos északi régióban.
• Nagyobb lesz a betegségek elterjedése a betegségeket hordozó rovarok számának növekedése, valamint az éghajlat melegedése miatt.
• Az energiaigény növekedni fog.
• Néhány országnak nagy veszteségei lesznek a turizmusban.
• A növények és állatok gyorsabb kihalása sokkal valószínûbb.

Ausztrália és Új-Zéland

Ausztráliának és Új-Zélandnak általánosságban magas az alkalmazkodó képessége, és így nem nagyon érzékenyek. A kivétel az õslakos népesség.

• A gyakoribb aszályok a vízhez való hozzáférést még fontosabbá teszik, és növelik az erdõtüzek valószínûségét.
• Néhány faj, amely konkrét éghajlatokhoz alkalmazkodott, és nehéz lesz új élõhelyet találna, mivel a domborzattal és a tájjal kapcsolatos feltételek befolyásolják életét, fenyegetetté válik, és szembe kell hogy nézzen a kihalással. Ide tartoznak a korallzátonyok is.
• Az éghajlatváltozásnak a kezdeti hatásai valószínûleg kedvezõek lesznek a mezõgazdaságban, de ha a trend folytatódik, a káros hatások elõbb utóbb túlsúlyba kerülnek bizonyos mezõgazdasági típusokban, és bizonyos területeken.
• A növekvõ gyakoriságú és intenzitású trópusi ciklonok az emberi élet és emberi tulajdon valamint az ökoszisztémák megrongálódásának növekvõ kockázatát fogják eredményezni több árvíz, viharhullám és erõs szél elõfordulásán keresztül.

Európa

Európának általában nagy az alkalmazkodóképessége. Csupán Dél-Európa és a sarkvidék körüli területek érzékenyebbek valamivel, mint Európa más területei.

• Több csapadék lesz északon, és kevesebb délen. A déli területek így érzékenyebbé válnak az aszályra.
• A biológiai zónák – fák elterjedése, például – észak felé, valmint felfelé fognak mozogni. Néhány faj elveszíti életterét, és így szembe kell néznie a kihalással.
• A folyók áradásainak veszélye növekedni fog Európa nagy részén.
• A partmenti területek érzékenyebbek lesznek az áradásra, és az erózióra, ami károsítani fogja a partmenti területeket és a mezõgazdaságot.
• A gleccserek az Alpokban jelentõsen rövidülnek.· A tartósan fagyott területek (ahol a talaj egész évben fagyott) sok területrõl eltûnnek.
• A mezõgazdaság tekintetében északon fõleg pozitív hatásokkal lehet számolni, míg Dél-, és Kelet-Európában a termelés csökkeni fog.
• A hagyományos turista övezeteket befolyásolni fogja a hõmérséklet növekedése – mind a nyáriakat (több hõhullám), mind a télieket (hóhiány).

Latin Amerika

Latin Amerika érzékeny az éghajlatváltozásra és alacsony az alkalmazkodó képessége, különösen a szélsõséges eseményekkel szemben.

• A gleccserek visszahúzódnak illetve eltûnnek, aminek nagyon káros következményei lesznek azokon a területeken, ahol ezek fontos édesvízforrások.
• Mind aszály mind pedig árvíz gyakrabban fog elõfordulni. Az árvizek elrontják a vízminõséget bizonyos területeken.· A trópusi viharok intenzitása várhatóan növekszik, ami növeli halálozás kockázatát, emellett ezek a viharok megrongálják a magántulajdont, és zavart okoznak az ökoszisztémákban.
• A mezõgazdaságban várhatóan csökkennek majd a termésátlagok, ami néhány területen a gazdaság alapjait fogja fenyegetni.
• Földrajzilag a betegségeket terjesztõ rovarok elterjedése növekedni fog a sarkok felé, és magasabbra a hegységekben, valamint több ember lesz kitéve olyan betegségeknek, mint a malária, a trópusi náthaláz, és a kolera.

Észak-Amerika

Relatíve magas az alkalmazkodó képessége, így általában alacsony az érzékenysége, az õslakosokat kivéve.

• A biodiverzitás csökkenése várhatóan felgyorsul.
• A tengerszint növekedése növelni fogja a partmenti eróziót, valamint a lápos területek csökkenését, és a gyakoribb viharhullámok elõfordulását eredményezi majd, különösen Floridában, és az USA Atlanti partvidéke mentén.
• Az idõjárás okozta károk várhatóan növekedni fognak, ami magasabb biztosítási díjakat fog eredményezni az idõjárási feltételek megváltozása miatt.
• A part menti területeken található lakóterületeket, üzleteket, ipari létesítményeket, infrastruktúrát valamint az ökoszisztémát (különösen, melyek kapcsolatban vannak a mangrove fákkal) károsan fogja érinteni a tengerszint emelkedése.
• A mezõgazdaság valószínûleg jól jár majd a változásokkal, de a melegedés miatti következmények a régiók és a mezõgazdaság típusának függvényében változóak lesznek.
• Néhány egyedi ökoszisztéma számára, beleértve a prériket, lápokat, alpesi tundrákat, és a hidegvízi rendszereket a változás komoly kihívást jelent.
• A rovarok terjesztette betegségek (ideértve a maláriát, trópusi náthalázat és a elephantiasist) el fognak terjedni Észak-Amerikában.
• A levegõminõséggel és a hõséggel kapcsolatos megbetegedések és a halálozások várhatóan növekedni fognak.

A sarkvidéki területek

A poláris területeken a természetes környezet erõsen érzékeny az éghajlatváltozásra. Egyes helyi lakosok szintén érzékenyek, mivel sem képességük sem lehetõségük nincs a változásokhoz való alkalmazkodáshoz.

• Az éghajlatváltozás a sarki területeken egyike lesz a legdrámaibbaknak, ráadásul a leggyorsabban itt fog bekövetkezni.
• A változásokat már jegyzik – ideértve a csökkenõ jégvastagságot az Északi Sarkon, az olvadást az állandóan fagyos területeken (ahol a talaj egész évben fagyott), a parti eróziót, a jégvastagságban bekövetkezett változást valamint a fajok eloszlásában és fennállásában beálló változásokat.
• Az Északi Sarkon lévõ jég – mivel vízen úszik - gyorsabban olvad majd, mint a Föld más területein található jégsipkák. Az északi sarki jég nagyon rövid idõ alatt teljes egészében eltûnhet, az mindenesetre valószínû, hogy már ennek az évszázadnak a végére jégmentessé válhat a terület nyaranta. Ez nagyon káros hatással lesz a biodiverzitásra, elõnye azonban, hogy a tengeri út Európából Japánba rövidebb lesz.

Szigetállamok

A szigetállamok nagyon érzékenyek, és kicsi az alkalmazkodó képességük.

• A tengerszint emelkedése nagy károkat fog okozni. Egyrészt növekszik a part menti erózió ami komoly területvesztéssel és anyagi veszteséggel jár majd, másrészt a vízszintemelkedés következtében növekszenek majd a viharhullámok és fokozódik a szikesedés (a sós víz beszivárgása révén). Alkalmazkodás az ilyen jellegû változásokhoz jelentõs anyagi fedezetet kíván.
• A partmenti ökoszisztémák legyengülése a halászatot fenyegeti, valamint káros hatása van az élelmiszertermelésre és a gazdaságra.
• A mezõgazdaságot a mûvelhetõ területek csökkenése és a talaj szikesedése fogja érinteni.
• A turizmus, amely számos szigetország számára igen fontos, szintén jelentõs csökkenésnek lesz kitéve az éghajlatváltozás kézzelfogható válását követõen.

Vissza az Alap részhez

Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia. Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12. Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst school in Oslo - Norvégia - 2004-03-10. Utolsó módosítás: 2004-03-27.