Hogyan alakítja
az ember
az éghajlatot?

Alap

2. Milyen lenne egy melegebb világ?

Az emberekre vonatkozó következmények

Az éghajlatváltozás hatással lesz az emberek életére. A szegény embereket fogja legkedvezõtlenebbül érinteni.

Legrosszabbul a szegények járnak

Ha a klímaváltozás nem túl gyorsan történik, a világ néhány részén pozitív hatásai is lehetnek a gazdaságra és a társadalomra. Például, egy melegebb éghajlat növelheti a terméseredményeket Észak-Európában. Más területeken, az éghajlatváltozás aszályhoz és éhínséghez vezethet. Ennek következtében egy új éghajlati világkép gyõzteseket és veszteseket eredményez. Az IPCC megállapította az éghajlatváltozás lehetséges hatásait a világ különbözõ helyeire, és arra a következtetésre jutott, hogy a vesztesek száma messze felülmúlja a nyertesekét.
  

Az árvíz Európában és az aszály Indiában témájú példáinkban láthattuk, hogy népességet mindkét helyen komoly csapás érte. Bár az idõjárási események ezen a két területen teljesen különbözõek, mindkettõnek komoly következménye van a társadalomra és az emberi életre.

De jogosan mondhatjuk-e, hogy ezek egyformán súlyos csapások voltak?

Indiában az elszegényedett parasztok a terméstõl függenek, hogy elkerüljék az éhezést, és hogy túléljék azt. Mivel szegények, kicsi a lehetõségük, hogy változtassanak termelési szokásaikon, hogy az elkövetkezõ aszályos évekre felkészülhetnének. Ellentétben ezzel, a közép-európai árvizek aligha tettek tartósan hajléktalanná embereket, nem valószínû, hogy éhezést okozott volna náluk. Ez részben annak tulajdonítható, hogy az illetõ országokban léteznek segélyezési rendszerek, és pénz, ami lehetõvé teszik, hogy az utak és az építmények képesek legyenek alkalmazkodni a megváltozott klímához.

Világos, hogy minden becslés szerint, a szegény országok lesznek leginkább érintve az éghajlatváltozással. Gazdagabb, iparosodott országoknak is szembe kell nézni a komoly és kedvezõtlen hatásokkal, de teljesen más helyzetben vannak, hogy alkalmazkodjanak a változásokhoz, és hogy csökkentsék a károkat. Így az aszály súlyosbíthatja a szegénység okozta problémákat, és növeli a távolságot a Föld gazdag és szegény országai között.

• Olvass a világ különbözõ részein várható éghajlatváltozás hatásairól
• Arról, hogy ki érzékeny az éghajlatváltozásra, itt olvashatsz
  

Mi a helyzet az üzlettel és a gazdasággal?

Az éghajlatváltozás, ahogy a fenti példákon is láthattuk, hatással lesz a népesség eloszlására, a mezõgazdaságra, az üzletre és a gazdaságra. Egyik ágazat, ami nagyban függ az éghajlattól, az a turizmus. Az éghajlatváltozás arra fogja kényszeríteni a turistákat és az utazási ágazatot, hogy készüljön fel a változó feltételekre:

• Sok hagyományos téli célállomáson, télen inkább esõ fog esni, mint hó. Lehet, hogy a téli turizmus olyan területekrõl, mint az Alpok és Skandinávia olyan területekre költözik, ahol kiszámíthatóbb a hóesés? 
   
• Dél-Európa melegebb lesz és kevesebb esõt fog kapni, ki lesz téve hõhullámoknak és aszálynak (mint ahogy a 2003-as nyár esetében történt) a területeket. Talán a nyári turizmus Dél-Európában lecsökken, mert túl szárazzá és meleggé válik?
  

Másik iparág, ami részben függ az éghajlattól, az a mezõgazdaság. (Válaszd az Élelmiszer & Éghajlat témát, ha többet szeretnél megtudni a mezõgazdaságot érintõ hatásokról.)

És mi a helyzet az emberi egészséggel?

Az éghajlatváltozás az emberi egészséget is befolyásolja. A hõhullámok, amelyek gyakrabban és intenzívebben fognak elõfordulni, az idõsebb és beteg emberek között gyakoribb hõgutához és halálhoz vezetnek. A jelentések szerint több ezer embert halt meg 2003 nyarán Franciaországban a nagy hõhullám eredményeként. Azokon a területeken, ahol gyakrabban és erõsebb szélsõséges idõjárási események fordulnak elõ, a viharok és a heves csapadéktevékenység több emberi életet fog követelni. Ugyanakkor az enyhébb telek azt jelentik, hogy kevesebb ember fog megfagyni.

Egy melegebb éghajlat kedvezõbb azon betegségek terjedéséhez, amiket szúnyogok, kukacok, kullancsok, csigák, héjas és más állatok szállítanak. Betegség kórokozók közé tartoznak a vírusok, baktériumok, gombák és különbözõ élõsködõ férgek. Náthaláz, sárgaláz, malária és schistosomiasis (bilharzia) példái az ilyen betegségeknek. Amíg az elsõ három szúnyogokkal terjed, az utolsó édesvízi csigákkal. 
 

Manapság a malária különösen gyakori Afrikában. A betegség évente mintegy 1-3 millió embert öl meg, és a legtöbb áldozat gyerek. Az éghajlati feltételeken túl, a szegénység fontos tényezõje a malária terjedésének: a gazdag országok általában képesek kiirtani a maláriát hordozó szúnyogokat, még ha az éghajlat kedvezõ lenne is számukra.

Ez az utolsó oldal ebben a fejezetben. Nézd meg a munkalapokat is.

Szerzõ: Camilla Schreiner - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) – Norvégia. Tudományos lektorok: Andreas Tjernshaugen - CICERO (Center for International Climate and Environmental Research - Oslo) - Norvégia - 2004-01-20 és Knut Alfsen - Statistics Norway - Norvégia - 2003-09-12 Pedagógiai lektor: Nina Arnesen - Marienlyst iskola Oslo - Norvégia - 2004-03-10 Utolsó módosítás: 2004-03-27