|
|
 |
A hőmérsékletátadás egyik lehetséges módja a hőáramlás. A hőáramlás mértéke jelentősen növekszik, ha a gáz vagy folyadék, amiben az áramlás zajlik (esetünkben a légkör, azaz a levegő) mozgásban van. Ezért az ember szeles időben gyorsabban hűl, mint szélcsendesben, ha a léghőmérsékletek egyenlők. A hőérzet hőmérséklet (WCT) a nyugvó levegő azon hőmérséklete, amelynek ugyanolyan hűtő hatása van a fedetlen emberi testre, mint az adott szélsebesség és hőmérséklet mellett (angolul windchill-nek nevezik). Ennek a mértékegysége ugyan hőmérséklet, de értelmezése szerint kevésbé hőmérséklet, mint inkább egy index, ami a szél hűtő hatását segíti viszonyítani a szélcsendes körülmények léghőmérsékletéhez.
Fontos megjegyezni, hogy a szél nem tudja a tárgyakat a környezet hőmérséklete alá hűteni, csak a nagyobb szélsebességek a tárgyakat gyorsabban hűtik le a erre a hőmérsékletre.
|
|
 |
|
|
1. forrás: http://www.erh.noaa.gov/er/
iln/tables.htm
|
|
 |
|
|
2. Kiszáradt jugoszláv tó
forrás: http://dsc.discovery.com/news/
afp/20030804/euroheat.html
|
|
|
A szélsőségesen meleg jelenség vagy hőhullám az adott földrajzi szélességhez és évszakhoz képest hosszú ideig tartó nappali és éjszakai hőség, ami magas relatív nedvességgel párosul. |
|
Az emberi test a hőveszteségét a vérkeringés gyorsaságának és a felszíntől való távolságának szabályozásával és vízveszteséggel éri el. A hűtéshez a szív elkezd több vért pumpálni, a vérerek kitágulnak, hogy befogadják a megnövekedett áramlást, a vékony vérerek kötegei, amelyek a bőr külső rétegeiben vannak, működésbe lépnek. A vér a bőr felszínéhez közelebb kezd keringeni, és ezáltal kivezeti a meleged a hidegebb légkörbe. Ugyanekkor, a víz átdiffundál a bőrön mint izzadtság. A testből disszipálódó hő mintegy 90 %-át a bőr kezeli.
Az izzadás magában véve még nem hűti a testet, amíg a víz el nem tud párologni, és a magas légnedvesség hátráltatja a párolgást. Ha magas a hőmérséklet és magas a relatív páratartalom, a szervezet a belső hőmérsékletét 37°C-on szeretné tartani. A szív a véráramot a kitágult ereken átpumpálja, az izzadságmirigyek folyadékot választanak ki a bőr felszínére, benne olyan lényeges oldott anyagokkal, mint a nátrium és a klór. Ha a hőmennyiség meghaladja azt a színvonalat, amit a test még kompenzálni tud, vagy ha a test nem tudja pótolni az izzadtság által elvesztett folyadékot és sót, akkor a szervezete belsejében a hőmérséklet elkezd emelkedni, és a magas hőmérséklet betegséghez vezethet. Az elhalálozások száma jelentősen növekedhet a hőhullámok miatt és a maximális napi elhalálozás jó kapcsolatban van az 1-2 nappal korábbi napi maximum hőmérséklettel, azaz 1-2 nap késés van a legmagasabb hőmérsékletek és az elhalálozási csúcsok között. Betegségek (hőguta, meleg okozta kimerültség stb.) keletkezhetnek egészséges embereknél, akik túl nagy hőnek vannak kitéve, vagy túl kemény munkát végeznek. Azonban a hőhullám következtében való elhalálozásoknál elsősorban más betegségek okozzák a halált, a meleg csak felgyorsítja az elhalálozást. Gyermekek, idősebbek, beteg emberek, különösen vérkeringési problémákkal küszködők, vannak kitéve fokozottabb kockázatnak a nagyobb melegben.
|
Sok indexet fejlesztettek ki, hogy le tudják írni a meteorológiai elemek hatásait az emberi testre. Közülük néhányat az alábbiakban hasonlítottunk össze.
|
|
 |
|
|
3. A hőérzet 0 Fahrenheit fokon négy esetben. A grafikonok a hőérzetet a szélsebesség függvényében mutatják be. (adaptálva Quayle et al. 2000-ből)
|
|
|
A hőindex (HI) az a hőmérséklet, amit a test érez, ha a hőmérsékletet és a nedvességet vesszük figyelembe. Az alábbi táblázat mutatja azt a HI-t, ami az aktuális hőmérsékleti és nedvességviszonyoknak megfelel. (A táblázat árnyékos helyre vonatkozik, enyhe szellővel.) A közvetlen napsugárzásnak kitettség a HI-t akár 15°F-kal is emelheti. (Számításokhoz: a Fahrenheit-fokok átszámítása Celsius-fokokra: TC = (5/9)*(TF-32).)
|
 |
|
|
Hőmérséklet (F) és relatív nedvesség (%)
|
 |
|
|
Hőmérséklet (lefelé növekszik) és a harmatpont (jobbra növekszik).
Ez a táblázat összeveti azt a hőmérsékletet és a harmatpontot, amelyek hasonló rendellenességeket okoznak.
|
Erről az oldalról:
szerkesztő: Szalai Sándor - Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás: 2004 - 02 - 03
|
Hivatkozások:
http://www.crh.noaa.gov/pub/heat.htm
http://www.nws.noaa.gov/om/brochures/heatwave.pdf
Report on Wind Chill Temperature and Extreme Heat Indices: Evaluation and Improvement Projects. NOAA, Washington D.C. 2003. |
|
|
|
