|
|
 |
|
|
|
|
| |
|
|
|
Időjárás
Haladó |
Több információ a környezetváltozás és az emberi egészség kapcsolatáról
|
|
|
|
|
|
|
Az erősen iparosodott országokban a ’környezeti egészség’ kifejezés általában a helyi környezet speciális fizikai vagy kémiai tényezőinek az emberi egészségre való káros hatásaira vonatkozik. Ezeknél a hangsúly a levegőt, vizet, talajt és élelmiszert szennyező anyagokon van. Járványügyi és a mérgekkel foglalkozó szakértők figyelmüket ezeknek a hatásoknak a számszerűsítésére fordítják, részben az emberek vizsgálatával, részben állatkísérletekkel.
A globális környezet egészségügyi kockázatai széles skálát fognak át:
|
- Az üvegházgázok alsó troposzférában való koncentrációjának növekedése következtében globális éghajlati változások
|
|
 |
|
|
1. kép: 1. a napsugárzás egy része eléri a Földet (az ózonréteg megvédi a Földet a Nap káros ultraibolya sugárzásától)
2. Az energia mintegy 30 %-a visszaverődik a világűrbe
3. Fosszilis tüzelőanyagok égetése és az erdőirtások növelik a légköri széndioxid mennyiségét. Ehhez járulnak a (részben vagy teljesen) halogénezett szénhidrogének (a természetben nem található gázok, amiket például a dezodoros dobozokban, hűtőknél, szigeteléseknél alkalmaznak) és a metán (hulladéklerakókból, mezőgazdaságból és a mocsarakból).
4. Együttesen ezen gázokból képzett ’takaró’ csapdában tartja az energiát, így melegíti a Földet
forrás: http://www.texasep.org
|
|
 |
|
|
2. Az ultraibonya besugárzás (UV) függ a napsugarak beesési szögétől, szélességi fokoktól, felhőtakarótól, tengerszint feletti magasságtól, az ózon mennyiségétől, a felszín visszaverő képességétől.
A vékony felhőtakarón az UV sugarak mintegy 90 %-a áthatol.
A tiszta hófelszín a bőrt leégető UV sugarak mintegy 80 %-át visszaveri.
Az UV besugárzás 60%-át napi 10 és 14 óra között kapjuk 300 m magasságnövekedés 4 %-kal növeli az UV sugárzás erősségét.
Az árnyék az UV sugárzást legalább a felére lecsökkenti.
A zárt helyen dolgozók 10-20 %-át kapják annak az UV sugáradagnak, amit a szabadban dolgozók kapnak.
A homok az UV sugárzás mintegy 25 %-át sugározza vissza.
A vízben fél méter mélyen az UV sugárzás már csak 40 %-a a felszíni sugárzásnak.
forrás: www.who.int
|
|
|
- A sztratoszférikus ózonhiány
A Nap ultraibolya sugárzásának lehetséges hatásai az emberi egészségre:
- a bőrre (leégés, rosszindulatú daganatok, krónikus betegségek stb.)
- a szemre (a szemlencse átlátszósága változik, retina betegségek, szaruhártya rák stb.)
- az immunrendszerre (a sejtek ellenállóképessége csökken, növekszik a fertőzéshajlam, latens virusfertőzések aktivizálódhatnak stb.)
- közvetlen hatások (D vitamin képződés, az angolkór megelőzése, változékony kedélyállapot stb.)
- közvetett hatások (éghajlaton, élelmiszer ellátáson, fertőző betegségeken, légszennyezésen keresztül stb.) |
- - a biológiai sokféleség csökkenése
Ez nagyon gyorsan zajlik le, és maga után vonja a hasznos fajok kipusztulását, valamint a különböző ökoszisztémák gyengülését, ugyanis csökken a természetben a fajok létfenntartó egymásraépültsége
|
|
 |
|
|
3. Még a megmaradt észak-amerikai erdőségekben is nagy tisztogatások folynak az újabb fejlesztések érdekében
forrás: library.thinkquest.org
|
|
|
|
|
- elsivatagosodás, talajdegradáció, talajvíz csökkenése, természetes halászat, ezek csökkentik az élelemtermelő ökoszisztémák termelékenységét, ezzel kiegyenlítik a génmanipulált élelmiszerek, precíziós gazdálkodás és a haltenyésztés nyereségét.
4. Balra: kecske élelmet keres az afrikai Száhel-övezet ritkás növényzetében
Jobbra: a terepjárók jelentősen növelik a talajveszteséget az érzékeny sivatagos környezetben
forrás: pubs.usgs.gov
|
- Különböző vegyi szennyezőanyagok, amelyek már az iparosodás következtében helyi szennyeződésekként ismertek, most ismét feltűntek, mint állandósultak és az egész Földön elterjedtek. Néhány még az idegi, immun és reproduktív rendszerre is hat, és már nemcsak specifikus és korlátozott mérgező hatásuk van.
|
|
 |
|
|
5. Az emberek egyre több üvegházhatású gázt bocsátanak a légkörbe. Autók, teherautók, házak és gyárak, irodák hűtése és fűtése, erőművek felelősek az USA széndioxid kibocsátásának mintegy 98 %-áért, és nitrogénoxid kibocsátásának 18 %-áért.
forrás: www.wrh.noaa.gov
|
|
|
A nagytérségű környezeti változásokhoz hasonlóan, az emberi társadalom globális irányzatainak is jelentős hatásuk van az emberi egészségre. A népesség egészségének közepestől hosszú időskálán a legfontosabb meghatározója a környezet létfenntartó képessége. Ezért szükséges az alapvető ökológiai viszonyoknak a környezeti feltételekkel, éghajlati viszonyokkal és az emberi egészséggel való kapcsolatrendszerének tisztánlátása.
|
|
A népesség egészségének mérése
WeA népesség egészségének méréséhez, ami egy bonyolult paraméter, valamilyen mértéket kell találni. Ez a népességben a betegségek okozta terhelést viszonyítja a betegség okán, illetve az idő előtt bekövetkezett összes halálozáshoz. A különböző kockázati tényezőkhöz tartozó részterhelések viszonyításához szükség van először az egészségi porbléma időtartamára és súlyosságára, másodszor pedig az egészségcsökkenésre valamilyen általánosan elismert egységben. Az általában alkalmazott Rokkantsággal Korrigált Életkor (DALY)két szám összege:
- az idő előtti halál következtében elveszett évek (YLL)
- a rokkantsággal töltött évek (YLD).
Az YLL figyelembe veszi az életkort a halál időpontjában, a YLD figyelembe veszi a betegség hosszát, az életkort a betegség megjelenésekor, a betegség súlyossága szerinti rokkantsági súlyt. Ezen a mértéken alapulva 2000-ben az éghajlatváltozás becsült hatásai az alábbiak voltak: |
| Régió |
Összes napok száma (1000s) |
DALY/millió ember |
| Afrika |
1894 |
3071,5 |
| Kelet-Mediterrán térség |
768 |
1586,5 |
| Latin-Amerika és a Karib térség |
92 |
188,5 |
| Délkelet-Ázsia |
2572 |
1703,5 |
| Nyugat-csendesóceáni térség (fejlett államok nélkül) |
169 |
111,4 |
| Fejlett országok (és Kuba) |
8 |
8,9 |
| Világ |
5517 |
920,3 |
Néhány példa, hogy a környezeti változások hogyan hatnak néhány fertőzőbetegségre: |
| Környezeti változás |
Betegségek |
A hatás útvonala |
| Gátak, csatornák, öntözés |
Schistosomiasis
laposférgek útján terjedő betegség |
gazdaállatok élőhelye bővül; |
|
Malária |
a moszkitók költőhelyei bővülnek |
| Intenzív mezőgazdaság |
Malária |
a növényvédőszerek miatt a vírusok ellenállóképessége növekszik |
| Városiasodás, túlzsúfoltság |
Kolera |
a higiénia csökken, a víz szennyezettsége nő |
|
Náthaláz |
speciális moszkitók költőhelye bővül, a víz összegyűjti a szemetet |
| Erdőirtás |
Malária |
a költőhelyek bővülnek, növekszik a vírusok száma, fogékony emberek betelepülése |
| Erdősítés |
Lyme kór |
kullancsok élettere bővül |
| Óceánok melegedése |
Vörös algák |
algák elszaporodása |
| Megnövekedett csapadék |
Hantavirus pulmonalis
szindróma |
rágcsálók elszaporodása |
|
Erről az oldalról:
szerző: Szalai Sándor - Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás: 2004 - 02 - 24
|
|
 http://www.who.int/globalchange/climate/en/ccSCREEN.pdf
http://whqlibdoc.who.int/hq/2000/WHO_SDE_OEH_00.4.pdf
http://www.texasep.org
library.thinkquest.org
pubs.usgs.gov
http://www.wrh.noaa.gov
www.who.int
|
|
|
|
