Idõjárás

Alap

Hosszútávú elõrejelzés

A legtöbb természeti elõrejelzési mód rövid távra szól. Léteznek azonban hosszútávra érvényes népi megfigyelések is, de a legtöbbjüknek nincsen meteorológiai alapja. Néhány közülük pontosabb a többinél, de mindegyikük vitatott.

Általánosságban hosszú távra szóló megfigyelést még nehezebb találni, mint rövid távra: a hosszú távra szóló idõjárási ismeretek erõsen különböznek vidékenként, mivel jobban függnek a régió éghajlati jellemzõitõl.

Február 2.

Kevés olyan, hosszútávú népi megfigyelés van, amely sok országban megtalálható. Az egyik ilyen február 2.-hoz, Gyertyaszentelõ Boldogasszony ünnepéhez kötõdik:

Egy régi angol dal szerint:

„Gyertyaszentelõ, ha fénylõ,
A tél még újra eljõ.
Gyertyaszentelõ esõje,
kora tavasz hírnöke."

A németek feltehetõen ezt a szokást a római légiók közvetítésével, az északi hódítás során ismerték meg, majd átvették és arra a következtetésre jutottak, hogy ha a nap kisüt Gyertyaszentelõ Boldogasszony napján, akkor egy bizonyos állat, a sündisznó meglátná az árnyékát, s ebbõl még hat hét rossz idõ jósoltak, amit "Második Tél"-nek is neveztek.

Számos országban úgy tartják, hogy február 2.-án elõjönnek az állatok, hogy megállapítsák, milyen idõ van.

Magyarországon például a barnamedve árnyékát figyelik, míg az Egyesült Államokban az úgynevezett Mormota nap nagyon népszerû hagyomány.

„Ha a mormota meglátja az árnyékát,
még hat hétig fog tartani a tél.”

A mormotához kötõdõ elõrejelzés pontossága alacsony. Egy elemzés szerint a télre vonatkozó elõrejelzések csak 39 %-ban viszonyulnak helyesnek.

Nyári esõ jelei

A nyári esõkhöz kapcsolódik egy másik általánosan ismert idõjárási rigmus, mely idõben országról országra különbözik.

„Ha június nyolcadikán esik,
esõs aratás következik.”

Franciaországban úgy tartják, hogy Szent Medárd (június 8.) ünnepének idõjárása meghatározza, hogy a rákövetkezõ heteken esni fog vagy szárazság lesz. Ha esik, akkor még négy-öt hétig fog esni, vagy az esõ szénagyûjtés idejére tér vissza. Norvégiában és Magyarországon is úgy tartják, hogy ha június 8.-án esik, akkor még negyven napig esik. Flandriában ez a nap július 6.-a, Szent Godelive ünnepe, Németországban pedig az ún. hétalvók napja, június 27.-e.

„"Hétalvók" napján, ha esik, még hét hétig esik."

Angliában július 15.-e, Szent Swithin Napja az a nap, amikor az emberek a hagyomány szerint az idõjárást figyelik, ugyanis amilyen az idõ Szent Swithin Napján, olyan lesz a következõ negyven napon át.
Az alábbi idõjárási-verset Erzsébet kora óta a Brit-szigeteken mindenütt jól ismerik.

„Szent Swithin napján ha esik
Negyven napig mindig esik
Szent Swithin napján ha nincs esõ
Negyven napig nem is jõ."

Ezek a nyári esõkre vonatkozó népi megfigyelések többé-kevésbé az esetek 70 %-ban helyesek.

szerkesztette: Schlanger Vera - Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás 2003-12-13

Kiegészítõ irodalom található:

http://www.ibiblio.org/uncpress/newsbytes/august98/rain.html
http://www.schooloftheseasons.com/julydays1.html#swithin
http://www.weathernotebook.org/transcripts/2003/07/14.php
http://www.woodlands-junior.kent.sch.uk/customs/stswithun.html
http://www.wilsonsalmanac.com/umbrella.html
http://www.stormfax.com/ghogday.htm
http://www.groundhog.org/history/tradition.shtml
http://wv.essortment.com/weatherfolklore_ruao.htm
http://www.stalkingthewild.com/weather.htm
http://members.aol.com/Accustiver/wxworld_folk.html