espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Felhők & Részecskék
Alap
1. Felhők
2. Részecskék
3. Nap és a felhők
- Albedó
- Felhők és az éghajlat
- Szivárvány
Munkalap 1
Munkalap 2
Munkalap 3
Haladó
     
 

Felhők & Részecskék

Alap

Albedó

Az albedó egy latin szó (ami fehérséget jelent), arra használják, hogy leírják, hogy milyen fényes valami. A globális éghajlat megértéséhez fontos, hogy számszerűen meghatározzuk a Föld albedóját.

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

Színek

A fehér fényt (vagy a napfényt) különböző színekből áll össze, amit mi nem látunk, mert ezek összekeverednek (elkülönülten láthatod őket, mikor megnézel egy gyönyörű  szivárványt vagy mikor prizmát használsz). Amikor a fény egy tárgynak ütközik három dolog történhet: a fény visszaverődhet, továbbsugárzódhat vagy elnyelődhet.
A tükör visszaver minden fényt, ami rá érkezik. Átlátszó tárgyak (mint a víz, vagy az üveg) átengedik a fényt.

Mivel a fény számos színből áll, egy része visszaverődhet, míg másik része elnyelődhet. Ha teljes egészében visszaverődik, akkor a tárgy színe fehér. Ha semmi sem reflektálódik (minden színt elnyel), a tárgy akkor sötét. Ha egy tárgy minden színt elnyel kivéve, mondjuk, a pirosat, a szemeid látják a piros színt, és azt mondod, hogy a tárgy piros. Az elnyelt fény hővé átalakul: ez az oka, amiért nyáron a sötét tárgyak melegebbek, mint a világosabbak, mivel ezek minden színt elnyelnek.

 

the colour of a red apple

 
 
1. Valamit színesnek látunk, mert a fényt visszaveri (szemünkbe), az összes többi színt elnyeli a tárgy.
szerző: J. Gourdeau

Az albedó definíciója

Az albedó a tárgy által visszavert és a tárgyra érkező sugárzás hányadosa.

A szám, ami leírja az albedót 0 (fényt nem veri vissza) és 1 (minden fényt visszaver) között változik, vagy százalékban is kifejezhetjük.

 

Friss hó

80-85

Régi hó

50-60

20-25

Erdő

5-10


Albedó a Földön
Földünk átlagos albedója körülbelül 0.3: ez azt jelenti, hogy a Földre érkező napsugárzás 30 %-a újból kisugárzódik az űrbe. Nézd meg a táblázatot a különböző felszínek albedójáról (%-ban). Az esőerdőknek van a legkisebb albedója a Földön.

 

 

 

Manapság a Föld átlaghőmérséklete 15°C. Ha bolygónk erdővel lenne borítva, az átlaghőmérséklet 24°C lenne. Egy sivatagos Föld esetében (homokdűnés Föld), a hőmérséklet 13°C lenne. Ha óceánok borítanák a Földet (mint a moziban a Vizivilágban), a hőmérséklet 32°C lenne, mert az óceánok sötétek, és ezért kicsi az albedójuk. A jégborított Föld hideg lenne (-52°C)! (Nézd meg a 2. ábrát).

2. Elképzelt hőmérsékletek, ha a Földön különböző földfelszínek lennének, ami más globális albedót okozna. Szerző: J. Gourdeau.

 

Felhők albedója

Földünk albedója nagyon különböző felhőkkel vagy nélkülük. A felhők több fényt vernek vissza az űrbe, ami okozza a kék égboltot. A felhők albedója számos tényezőtől függ, ideértve a felhők magasságát, méretét, a felhőn belüli cseppek méretét és számát.
A felhők színe a fényes fehértől a sötétszürkéig terjed, mert a vízcseppek szórják a fényt: a nagyobb cseppeknek nagyobb a felszínük és több fényt vernek vissza. Ha egy nagy zivatarfelhő alatt vagy, a tájkép sötét, mert a fény nem jut át könnyen rajta: de az űrből ugyan ez a felhő sokkal fényesebb lenne, mert valójában magas albedója van. Szemben a cirrus felhővel, ami közel áttetsző, de az űrből szürkébbnek néz ki, mert az albedója kicsi.
Képzeld el, hogy egy űrhajóról csodálod a Földet, a felhők több-kevesebb fényt visszavernek az űrbe (ami azt jelenti, hogy a felhőknek eltérő albedójuk van), ami a tulajdonságaiktól függ.

 

3. Különböző felhők albedója. Szerző: J. Gourdeau

 

Meteosat satellite image

4. Látható műholdkép Európáról, 2003. november.
© 2003 EUMETSAT.

 

Az európai műhold a METEOSAT a felhők és a földfelszín által visszavert fényt méri. A víz a napfény jelentős részét elnyeli, ezért tűnik sötétnek. A vastag felhőknek magas az albedójuk és fényesek a műholdképen. A vékony cirrusoknak alacsonyabb az albedója és általában félig áttetszők a napfényre.

 

Mivel általában a felhők albedója magasabb, mint az alattuk levő felszíné, a felhők több sugárzást vernek vissza az űrbe, mint a felszín, ha nem lennének felhők. Ezért kevesebb napból származó energia áll rendelkezésre, a felszín és a légkör melegítésére.
Ez egy kapcsolat a felhők és az éghajlat között. Más módon is kapcsolatban vannak a felhők az éghajlattal: nézzük a következő epizódot...

Ha érdekelnek a különböző városi albedók, kattints ide.

 

Az oldalról:
szerző: J. Gourdeau, LaMP Clermont-ferrand, Franciaország
tudományos lektor: Dr Maud Leriche, CNRS LaMP, Franciaország
utolsó módosítás: 2004-05-06

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 05.04.2005 14:39:58 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013