|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alsó légkör
Alap |
A növénytakaró égése
Földünkön a tűz természetes jelenség. A száraz időszak és villámlás következtében mindig kialakulnak ezek a természetes tüzek, melyek a növényzet újjászületését szolgálják. Azonban manapság a legtöbb tüzet az ember okozza, különösen a trópusi térségben.
Az emberi tüzek az emberi figyelmetlenség, vagy szándékos gyújtogatás következtében alakulhatnak ki. Sok esetben az ok a földhasználat szervezett megváltoztatása. Főleg a trópusi esőerdő nagy területeit felégetik, hogy a területet mezőgazdasági művelésre használják.
|
|
|
|
|
|
|
|
1. Füst az indonéziai növényi tűzből. Kép: NASA GSFC Scientific Visualization Studio, TOMS adatokból Kattints a képre a nagyításhoz! (50 K)! http://svs.gsfc.nasa.gov
|
|
|
Tüzek hatalmas esőerdőkben óriási területet pusztítottak el Indonéziában 1997-ben:
A bal oldali kép a szennyezést mutatja, amit a TOMS műhold észlelt Indonézia és az Indiai-óceán fölött 1997 október 22-én. A fehér szín az aeroszolokat mutatja (füst), ami a biomassza égésekor került közvetlenül a levegőbe, és a tűz közelében marad. A zöld, sárga, és piros pixelek a növekvő troposzférikus ózont (szmog) mutatják, melyet nyugat felé szállítanak a nagy magasságú szelek. Az ózon nem közvetlenül a tüzekben alakul ki. A légkörben képződik, amikor a szerves vegyületek oxidációja nagy mennyiségű nitrogén oxid (NO, NO2) jelenlétében történik. A nitrogén oxidok a forró lángokban alakulnak ki. Amint látjuk a tűz nemcsak a tájképet változtatja meg, hanem a levegő kémiai összetételét is.
|
Mit bocsátanak ki a tüzek?
A biomassza égéséből származó kibocsátás gáznemű vegyületeket tartalmaz: széndioxid CO2, szénmonoxid CO, nitrogén oxidok NOx (= NO + NO2), metán (CH4), valamint nagyobb szénhidrogének, és részecskékből álló anyagok, főleg szerves szén és korom
A biomassza égetés a globális CO és NOx háztartás fontos eleme. Sok CO2-t bocsátunk ki akkor is, ha az öreg, sok biomasszát tartalmazó erdőket felégetjük. Másrészt a természetes szavannatüzek, nem feltétlenül CO2 források, mivel a korom részben a talajon tárolódik, mint üledék, és a tűz utáni friss fű a következő évszakban felveszi a CO2-t növekedése alatt. Ezért valamilyen egyensúly áll fenn, és nem lenne problémánk, ha az ember nem avatkozna be.
|
|
|
|
|
3. CO forrásai diagram: Elmar Uherek
|
|
|
Példa: Szénmonoxid, CO
A kördiagram egyfajta áttekintést ad a globális légköri szénmonoxid forrásokról [Tg = millió tonna]. A biomassza égetés dominál.
A: Technológiai = 400 Tg CO / év B: Biomassza égetés = 748 Tg CO / év C*: Szárazföldi bioszféra = 100 Tg CO / év D: Óceánok = 13 Tg CO / év
*elsődlegesen a talajok (növényi anyagok bomlása), IPCC 1996 CO becslése az óceánokra és talajokra együtt 80-360 Tg CO / év.
Körülbelül 20 %-a a globális nitrogén oxid kibocsátásnak a növényi tüzekből származik. Mivel az NOx hozzájárul az ózon kialakulásához, nagy koncentrációban találhatunk ózont a tüzek fáklyáiban.
|
Földhasználat megváltozása
Ha az évszázados erdőket átalakítjuk mezőgazdasági területté, vagy kis városokká, utcákká, akkor az ember lerombolja az eredeti növényzetet, és visszafordíthatatlan folyamatot okoz ezáltal a szerves anyagok CO2-dá való átalakulásában. Ez az, amit mi a földhasználat megváltozásának nevezünk. Ez a dolgot például az afrikai, brazíliai esőerdőkben már részletesen tanulmányozták…tekintsük át a Rodoniában (Brazília) folytatott kampányt.
|
|
|
4. Mérőhely Rondônia tartományban, Brazíliában - LANDSAT műholdkép fotó: Greg Roberts
|
|
|
A műholdkép megmutatja a mérőhely elhelyezkedését (nyíl) a Dél-Közép-Amazóniai medencében, valamint a területen végzett nagy erdőirtást. Itt az erdőirtás mintegy 25 évvel ezelőtt kezdődött, miután 1968-ban a Cuiabá-Porto Velho autópályát átadták, a telepesek elkezdték "megtisztítani" a erdőt, kialakítva a műholdképen is jól látható tipikus halszálkás mintát.
5. bal fotó: Jacques Descloitres, MODIS Land Rapid Response Team / NASA látható Föld Kattints a képre a nagyításhoz! (70 K) |
A tüzek a júniustól-novemberig terjedő időszakban fordulnak elő. A jobb oldali kép összehasonlítja az 1999-es májust (felső kép, nedves évszak) és az 1999-es szeptembert (alsó kép, száraz évszak). A különbség nyilvánvalóvá válik, ha megnézed a jobboldali térképen a tüzet jelző pixeleket. A piros és sárga színek jelképezik a tüzeket. A kutatók szűrővel aeroszolokat gyűjtöttek mindkét évszakban. A nedves évszakban a mintavétel után a szűrők általában tiszták voltak (felül balra), addig teljesen feketék a koromtól és szerves anyagoktól az erdőtüzek időszakában (alul balra). A földhasználat megváltozásából származó CO2 90%-a ilyen erdőtüzeknek köszönhető.
Képeket készítette: Greg Roberts, a területen folytatott kampány alatt, a fentebb látható mérőtoronyból (hely: D 10° 04', NY 61° 58').
|
|
|
|
6. Mérés az esőerőben a nedves és a száraz, erdőtüzes évszakban. Képek: Greg Roberts / Pascal Guyon A nagyításhoz kattints a képekre! (70KB)
|
|
Az oldalról:
szerző: Elmar Uherek - MPI for chemistry Mainz 1. tudományos lektor: Dr. Jörg Trentmann, University of Washington, Seattle - 2003-02-21 2. tudományos lektor: Dr. Pascal Guyon, Max Planck Institute for Chemistry, Mainz - 2003-05-10 pedagógiai lektor: Michael Seesing - Duisburgi Egyetem - 2003-07-02 utolsó frissítés: 2004-05-16
|
|
|
|