espere Environmental Science Published for Everyobody Round the Earth
Printer friendly version of this page
Kezdőoldal    Kapcsolatok    Sitemap    espere international    !GIFT2010!    Mi az ESPERE?   
Időjárás
Alap
1. Időjárás és frontok
- Időjárás és éghajlat
- Nyomási képződmények
- Frontok
Munkalap 1
Munkalap 2
Munkalap 3
2. Áramlási rendszerek
3. Népi megfigyelések
Haladó
     
 

Időjárás

Alap


Mi az időjárás? Definíció, az éghajlattól való különbözőség


 

 

 

AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
AlapHaladó
 

Az időjárás pillanatnyi állapota a légkörnek, vagy a légköri állapotok időben egymás után való következésének sorozata. Jól tudjuk, hogy adott terület fölött a légkör viselkedését számos fizikai állapothatározóval le tudjuk írni úgy, mint: hőmérséklet, légnyomás, víztartalom, mozgás stb.


Az éghajlatnak nincs nem mindenki által elfogadott és általánosan használt definíciója. Általában az éghajlatot úgy definiáljuk, hogy hosszú, de véges időszak alatt felvett összes légköri állapot együttese. Az időintervallum hosszára vonatkozó kifejezés; 'eléggé hosszú', vagy 'hosszú, de véges' széles lehetőséget nyit a légköri állapotok lehetőségeiről, így ez nem tűnik nagyon tudományosnak..


1. forrás: FreeStockPhotos

2. forrás: FreeStockPhotos
3. forrás: freeimages.co.uk

 

Mivel az időjárás a légköri állapotok sorozata, adódik, hogy a ’valódi’ éghajlatot úgy definiáljuk, hogy a figyelembe vett időintervallum a végtelenhez közelít, azaz a valamennyi, valaha is előfordult légköri állapotok összessége adja az éghajlatot. Azonban a következő kérdés vetődik fel: hogy tudjuk ezt elérni, és mit tudunk kezdeni egy ilyen absztrakt elképzeléssel? A számítás gyakorlati nehézsége a végtelen idősor statisztikai tulajdonságainak meghatározásában van, ami lehetetlenség, míg az elméleti nehézség az, hogy nem tudjuk ilyen formán figyelembe venni ennek az éghajlatnak a változását.


4. forrás: NatureWallpaper.Net

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által javasolt, és nemzetközileg elfogadott megállapodás értelmében a 30 éves időszakot tekintjük az éghajlati alapskálának. A statisztikai jellemzőket is az egymást követő 30 éves időtartamra számítjuk 1901-1930, 1931-1960, és a gyakran használt 1961-1990, amit éghajlati alapnormának hívnak.

5. forrás: www.edenpics.com

Manapság a gyorsan változó környezet miatt a jellemszámokat 10 évente számítják ki. A másik oka a periódusok rögzítésének, hogy a világméretű éghajlati eseményeket csak egységes alapot használva lehet összehasonlítani. Különböző speciális célok esetében más éghajlati időskálát lehet (néha kell) használni.

6. forrás: Christoph Grandt's Homepage

Például az alkalmas időskála teljesen más abban az esetben, ha például egy új növény termesztésének megkezdéséhez végzünk vizsgálatokat, vagy ha a glaciális időszakokat kutatják. Általánosságban elmondható, hogy a megfelelően választott időskála hossza, vagyis amelyből a számunkra leghasznosabb éghajlati jellemszámokat akarjuk előállítani, mindig attól a céltól függ, amire fel kívánjuk használni.




 

 

Hogy mérjük a meteorológiai elemeket? 

A meteorológia elemek nem csak időben, hanem térben is változnak. Ennek következtében egy különálló mérőállomás egymaga általában nem tud megfelelően reprezentálni még néhány 100 km2 terültet sem. Ezért a meteorológiai állomásokat hálózatba szervezik. A meteorológiai állomások sűrűségét főleg az alábbi dolgok határozzák meg:

  • a megfigyelés célja (szinoptikus, klimatológiai stb.)
  • a meteorológiai elem, amit mérünk (reprezentatív csapadékadatokhoz sokkal több állomásra van szükség, mint a nyomásadatokhoz)
  • más, nem meteorológiai okok (pénzügyi, magas hegység stb.).

Azért, hogy a különböző állomásokon történt megfigyelések összehasonlíthatóak legyenek, a műszereket hasonlóan kell elhelyezni. A fák, az épületek, meredek lejtők, sziklafalak vagy völgyek közvetlen hatását el kell kerülni. Az éghajlati állomást oda kell telepíteni, ahol a változatlan körülmények hosszú időn keresztül, és a folyamatos üzemeltetés legalább 10 éven keresztül biztosíthatók.


 

7. Stevenson-féle házikó
A mérőházban minimum, maximum, száraz és nedves hőmérőket találunk.
forrás: Samoa Meteorology Division

8. Automata időjárási állomás
Felszerelve napelemmel, hőmérséklet, nedvesség, szélsebesség, szélirány, és légnyomásmérővel. Az adatokat műhold segítségével továbbítja. Az állomáson lévő más mérőeszköz, helyi információkat szolgáltat a repülés számára. 
forrás: AWI

A felszíni mérőhálózat szolgáltatja az ún. in situ (azaz az eredeti helyen) mért adatokat. A Föld felszínének 71 % - a óceánnal fedett, a kontinensek nagy részén esőerdőt, jeget, sivatagokat, magashegységeket találunk, ahol rendszeres felszíni megfigyelés nehézségekbe ütközik. Továbbá ezen területek más típusú mérési módszereket kívánnak, az úgynevezett távérzékelési módszereket. Ilyen típusúak például a műholddal, radarral végzett mérések.

Manapság, a felszíni mérések technikáját rohamos fejlődésen megy át. Az észlelők száma csökken s ezzel egyidejűleg az automata időjárási állomások (AWS) száma növekszik. Következésképpen sokkal több adatunk van különböző célokra (a leggyakoribb rendszeres hagyományos mérések óránként szolgáltatnak adatokat, az AWS esetében a mérés általában 10-15 percenként történik). A mérési technikák megváltoztak, és számos esetben nem tudjuk már ugyan azt a meteorológiai paramétert mérni, mint korábban (pl.: napfénytartam).

 


 

 

Erről az oldalról:
szerkesztő: Szalai Sándor - Országos Meteorológiai Szolgálat
tudományos lektor: Wantuchné Dr. Dobi Ildikó / Kalmár Györgyné - Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest
utolsó javítás: 2003-12-16

 top

ESPERE / ACCENT

last updated 22.09.2004 11:27:46 | © ESPERE-ENC 2003 - 2013