|
|
|
|
|
|
|
|
|
Élelmiszer & Éghajlat
Alap |
Mi történhet az élelmiszer termeléssel a jövőben?
A jövőben az élelmiszertermelést a biofizikai jellemzők (hőmérséklet, csapadék, CO2, amiről már szóltunk) fogják meghatározni, és olyan társadalmi-gazdasági tényezők megváltozása, mint a népesség élelemmel való ellátásának szükségessége, a világ különböző országai között termékek cseréje, vagy a technológiai haladás.
|
|
|
|
|
|
|
|
1. A jövőre vonatkozó modellek terméseredményei. forrás: Rosenzweig és Iglesias, 2002
|
|
|
Néhány területen az éghajlatváltozás biofizikai hatásai az élelmiszer előállításban kedvezőek lesznek, míg máshol károsak, és ezek a hatások időben változni fognak. Az élelmiszertermelést befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezők a táplálandó emberek számának változása, az árak ingadozása, a kereskedelem változásai és az alkalmazkodás lehetősége.
A tudósok különböző matematikai modelleket kapcsolnak össze (éghajlatiakat, mezőgazdaságiakat és gazdaságiakat), azért, hogy a regionális élelmiszerelőállítás globális hatásait kutassák. Az ábra a Hadley éghajlati forgatókönyvet használva az eredményt mutatja (a modellről többet a „Haladó” részben olvashatsz), a 2020-as, 2050-es és a 2080-as évekre.
A modelleket értelmezni kell arra emlékezve, hogy az eredmények függnek: az éghajlattól, a CO2–nek a növényekre gyakorolt hatásától, a társadalmi-gazdasági feltételek változásától és a technikai fejlesztésektől. Például a fejlettebb országokban, az alacsonyabb csapadékot öntözőrendszer kifejlesztésével kompenzálhatják, míg ez a fejlődő országokban nem lehetséges. |
Mint láthatjuk, az emelkedő hőmérséklet Afrika számos részén az élelmiszertermelésben csökkenést fog okozni. Ausztráliában a csapadék csökkenés szintén káros lesz a termésekre, amit néhány esetben öntözéssel lehet kompenzálni. Észak Amerikában a csapadéknövekedés mérsékelt hőmérsékletemelkedéssel kapcsolódik össze, ami előnyös lehet a táplálék előállításban a régióban. A térképek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás terhe aránytalanul a szegényebb országokban jelentkezik.
|
Tényezők, melyek befolyásolják a jövőbeli élelmiszertermelést
A tudósok mindig hangsúlyozzák, hogy a jövő előrejelzése nagyon nehéz, az élelmiszer előállításra ez még inkább igaz, mint az éghajlatváltozásra. Kattints a lenti képekre, azért hogy megértsd, hogy milyen tényezőket kell számításba venni, és hogy a helyzet mennyire lehet más.
a) a fejlődő országokban
|
b) a fejlett, iparosodott országokban
|
- Demográfia – Hogyan fog a népesség bolygónkon fejlődni? Mennyi embert kell élelemmel ellátni? Hasonlítsd össze a számokat és előrejelzéseket két iparosodott és fejlődő ország esetében [forrás: US népszámlálás]
- Technikai állapot – van-e megfelelő mérnöki ismeret, pénzügyi támogatás és technológiai felszereltség az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére. Hasonlítsd össze azokat az országokat, ahol az emberek a vizet közös kutakból nyerik és azokat, ahol modern csepegtető öntözést használnak, ügyelve minden egyes csepp vízre!
- Infrastruktúra – Milyen erőforrások azok, amelyek hozzáférhetőek a helyi és regionális élelmiszerhiányok legyőzésére. Hasonlítsd össze például a szállító szektort.
- Kereskedelem – Mennyire korrekt a kereskedelem, összehasonlítsd össze, mennyit keresnek a termelők, kereskedők és eladók a kereskedelmi láncban. Nézd meg a következő extrém példát néhány lépésben a kávé piaci árának emelkedésére. 14 US centet kap a kávét termelő gazda 2 kg ’Kobokoért’ (kávébogyó), amiből 1 kg zöld kávébab lesz.
- Piac – A piac hogyan fejlődik, és mennyire érzékeny, ha az árvizeknek vagy aszályoknak köszönhetően bizonyos termékekből időlegesen hiány van? Gondold meg, milyen táplálék származik honnan a helyi piacon Nigériában, és egy nagy élelmiszerboltban Kaliforniában.
|
Képek forrása: 1. adat: US népszámlálási népesség statisztika, diagram: Elmar Uherek 2., 3., 5. képek Agadez-ből és környékéről / Nigéria: Peter Hilty 2. csepegtető öntözés: Alison Clayson az UNESCO számára 4. adatok: Oxfam 2003, diagram: Elmar Uherek 5. kép: élelmiszerbolt, fénykép: Denise Daughtry
|
szerző: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország 1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA 2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország utolsó módosítás: 12/05/2004 |
|
|
|