Élelmiszertermelés. A növények termései táplálkozásunk alapját jelenti. A növényeket közvetlenül (kenyér készül a búzából, rizs, burgonya, zöldségek, gyümölcsök stb.) vagy közvetetten (állatok húsának elfogyasztásával, amik kukoricát, szóját, esznek, vagy egyszerûen legelnek) esszük. A termõhely hõmérséklete és a csapadéka mindegyik növényre hatással van. Például Ázsiában a rizs az emberek fõ tápláléka. Ha Dél-Ázsia túl meleggé válik a rizstermesztéshez, sok ember lenne kitéve az alultápláltság kockázatának, és az egészségügyi hatások fontosak lennének.

Vízkészletek. A csapadék közvetlenül befolyásolja a folyók és a tavak vizét, a hõmérséklet pedig befolyásolja, hogy mennyi víz párolog el, és hogyan használódik a víz fel. A rendelkezésre álló vízmennyiség a kulcs mind az ökoszisztémákban, mind az embereknél, jelenleg bolygónk számos területe szenved komoly vízhiányban. A vízminõség és vízmennyiség csökkenésének nagy az egészséggel való kapcsolata.

Gazdaság. A gazdaság majdnem minden ágára az éghajlat közvetlenül vagy közvetve hatással van. Ezt néhány példával mutathatjuk be. A síelõk lehet, hogy nem tudnak bizonyos helyre eljutni az Alpokban, mivel a hó állapot bizonyosan meg fog változni. A légkondicionálók iránti igény növekedni fog, ami nagy hatással lesz az energiaszektorra. A biztosítótársaságok nem akarnak majd biztosítást kötni azokra az épületekre, melyek olyan területeken vannak, amik sebezhetõvé válnak az árvizekre.