|
|
|
|
|
|
|
|
|
Élelmiszer & Éghajlat
Alap |
A mezőgazdaság hozzájárulása az üvegházhatáshoz
Az elmúlt évszázadban a mezőgazdaságban nagy intenzifikálódás, fejlődés ment végbe, manapság a termőföldek olyan hatalmasak, és a termésátlagok olyan magasak, hogy a világ legnagyobb részén mezőgazdaságra nem gondolhatunk a gépek és a növényvédő szerek használata nélkül.
|
|
|
|
|
|
|
|
1. A különböző emberi tevékenységből származó légköri üvegházgázok megoszlása. Készítette: Marta Moneo. Adatok: FAO
A nagyításhoz kattints a képre (26 K)
|
|
|
Bár a széndioxid (CO2), dinitrogén oxid (N2O) és a metán (CH4) természetes módon is előfordul a légkörben, azonban a növekedésük nagymértékben az emberi tevékenység eredménye. Az emberi tevékenység által a légkörbe kibocsátott CO2 teljes mennyiségének 15-20%-t a mezőgazdaság adja.
Mindezek együttvéve az úgynevezett Üvegházgázok (ÜHG), mivel ezek a földi üvegházhatás növekedésének fő okozói. |
Szerves üzemanyagok használata
A modern intenzív mezőgazdaság sokkal több energiát igényel, mint a hagyományos gazdálkodási eljárások, mivel a legtöbb műveletnél gépeket használ (szántás, betakarítás, termés szállítása, vagy növényvédő szerek használata). Az USA gazdaságában a teljes energia 17%-t használják fel az élelmiszer rendszerben (6% mezőgazdasági termelés, 6% feldolgozás és csomagolás és 5% szállítás és előkészítés), ami azt jelenti, hogy egy évben 1500 liter/fő mennyiségű üzemanyagot használnak fel csak az élelmiszer kapcsán.
|
|
|
|
2. Szerves üzemanyagok használata a mezőgazdasági gépekben. Kép: USDA. NRCS
|
|
CO2 a talajokban és az erdőkben
Azonban nemcsak a szerves üzemanyagok használatával kerülnek üvegházgázok a légkörbe. A mezőgazdasági területek intenzív művelése és az erdőirtások nagyon hatékony módjai annak, hogy növeljék a kibocsátást.
Az erdők nagy CO2 nyelők. Amint tudjuk, a növényzetnek a növekedéshez (a fotoszintézis folyamatához) CO2-t kell felvennie, és a fák nagyobb mennyiséget igényelnek, mint az egyszerű növények, mivel sokkal nagyobb szerkezetet kell kialakítaniuk, és az erdők magas értéken tartják a nedvességet, ami segít a tárolásban. Így, az erdőkben a fák kivágása csökkenti a CO2 tárolás lehetőségét, nemcsak a fákban hanem az összes kapcsolódó növényzetben, és csökken a nedvesség is, a szerves anyagok bomlása is nagy mennyiségű CO2–t szabadít fel. Az erdők pusztításából a kibocsátott összes üvegházgáz 15%-a származik.
A talaj is egy fontos nyelő, mivel nagymennyiségű szerves anyagot tartalmaz, ami szenet tartalmaz. Az intenzív és agresszív földművelés révén a CO2 nagyon gyorsan felszabadul. Amikor a talaj felső rétegét beszántják, több oxigén jut így bele, és több CO2 kerül ki belőle, mivel a szerves anyag sokkal könnyebben bomlik és felszabadul a CO2 (növényi hulladék és az élőállatok). |
A trópusi esőerdők kiterjedésének megváltozása 1990 és 1995 között
Éves változás (millió ha) [%]
Trópusi Afrika -18.5 -0.7 Trópusi Ázsia -15.3 -1.1 Trópusi America -28.5 -1.3
Világ erdőinek csökkenése (Forrás: FAO 1997) A trópusi esőerdők kiterjedésének megváltozása 1990 és 1995 között. Éves változás (millió hektár és %)
Jobb elképzelést kaphatsz a változás méretéről, hogyha tudod, hogy a 30 millió hektár az közelítőleg akkora, mint Olaszország, Lengyelország vagy Norvégia.
|
Gazdálkodás melléktermékeiből származó N2O és CH4
Dinitrogén oxid a talajban, vízben és állati hulladékban lévő biológiai források széles skálájából származhat. Az elmúlt két évszázad alatt az emberi tevékenység 13%-kal növelte meg a N2O koncentrációját. A szerves üzemanyagok elégetése, mezőgazdasági jellegű talajgazdálkodás, ipari források és a N műtrágyák használata a fő forrása a N2O képződésnek, amiknek másodlagos hatásuk is van. A fő CH4 forrás a kérődző állatok tartása és a rizstermesztés. De az állattartásból és kezelésből származó üvegházgázok kibocsátása helyről helyre különböző, az alkalmazott fajtáktól, étrendtől, a tartás típusától és más környezeti feltételektől függően. Ezen gázok kibocsátása nem mérhető eléggé hosszú időskálán, és a tudósok nem lehetnek biztosak különböző éghajlati feltételek melletti viselkedésükben, így sok munka van még ezen a területen.
|
|
|
3. Rizstermesztés a Fülöp-szigeteken
|
|
|
Rizs és a CH4 termelés
A rizstermelés miért olyan nagy metánforrás? A vízben élő (amit általában anaerob körülményeknek nevezünk, mivel nagyon kevés az oxigén koncentrációja) mikroszkopikus szervezetek állítják elő ezt a molekulát (CH4). Valószínűleg tudod, hogy a rizs a világ mezőgazdaságának egyik legfontosabb növénye, amit elárasztott területeken termesztenek. Ez az oka, amiért a rizsföldek olyan nagy metántermelők. A mezőgazdasági CH4 forrásokat számbavéve, a légkör által abszorbeált mennyiség egyharmadát adják. |
A mezőgazdaság mit tud tenni az üvegházgázokkal?
Mint látjuk, a mezőgazdaság nagy üvegházgáz kibocsátó, de ezt kismértékű erőkifejtéssel megváltoztathatjuk. A mezőgazdaság hozzájárulhat, hogy csökkentse az üvegházgáz kibocsátást olyan gyakorlat alkalmazásával, ami elősegíti a CO2 elnyelődését a talajban, növényi biomasszában vagy a fákban, ami lehet kevésbé intenzív földművelés és az új szántóföldek létrehozása céljából végzett erdőirtások megállítása.
További csökkentést lehetne elérni a gazdáknál, a szerves üzemanyagok ésszerű felhasználásával, azonban ez nem egy jelentős terület. A kevésbé intenzív technikák (vegyszer használata lecsökkentése egy elfogadható szintre, vagy hatékonyságuk fokozása) általában tisztább mezőgazdaságot eredményeznek.
A rizs száraz művelése megoldás lenne a metán kibocsátásra, de a termés mennyisége drámaian csökkenne, így ez nem tűnik járható megoldásnak. Másrészt vannak más lehetőségek, mint váltás a rizsfajokban, vízgazdálkodásban, vagy talajadalékok használata, amelyeknek nincsen hatásuk a termésre, vagy még növelik is azt. Összefoglalva a mezőgazdasággal kapcsolatos kibocsátásokat 35%-kal lehetne csökkenteni 2020-ra.
|
szerző: Marta Moneo és Ana Iglesias- Universidad Politécnica de Madrid - Spanyolország 1. tudományos lektor: Alex de Sherbinin - CIESIN, Columbia Egyetem - USA 2. tudományos lektor: Lily Parshall - Goddard Institute for Space Studies, Columbia Egyetem - USA pedagógiai lektor: Emilio Sternfeld - Colegio Virgen de Mirasierra - Spanyolország utolsó módosítás: 12/05/2004
|
|
|
|